Éltető etetés – 1. rész

Érdekes cikket találtunk a Lovas Nemzet legfrissebb számában az idős lovak takarmányozásának sajátosságairól. Tudja például, hogy melyek az öregedés jelei? Profi és kezdő lótartók figyelmébe is ajánljuk a hasznos tudnivalókat és tanácsokat tartalmazó írást.

A lótartói réteg kiszélesedése és az állatorvoslás fejlődése együttesen világszerte az idős kort megélő lovak táborának jelentős növekedéséhez vezettek az elmúlt évtizedek során. Egyre többen igyekeznek négylábú kedvencükről aktív karrierjük végeztével is gondoskodni, számukra szép nyugdíjas éveket biztosítani. Lekerülnek a patkók, megszűnik a mindennapos lovaglás, s a korábbi intenzív tartásmódot általában felváltják az extenzív, legelői körülmények. A mindennapos fizikai követelmények megváltozásával és a szervezet öregedésével azonban a takarmányozásban is változtatásokra van szükség.

Ahogyan mi emberek sem, úgy a lovak sem öregszenek egyformán. Egyesek hízásra válnak hajlamossá, mások lesoványodnak aktív éveik után. Életkorban is nehéz meghatározni, mikor tekinthetünk egy lovat immár öregnek, hiszen ismertek húszas éveikben is még aktívan dolgozni, sőt versenyezni is képes egyedek, de találkozhatunk nagyon elhasznált, kiégett tizenévesekkel is. Természetesen ez sok mindentől függ, befolyásolják a korábbi tartásmód és használat mellett az egyedi adottságok is. Emellett az öregedés, illetve a szervezet működésének megváltozása sem egyformán jelentkezik mindegyiküknél, így tartásukra általános recept nem adható, azonos elvek mentén, de mindegyikük egyedi elbánást igényel, hogy hosszan és egészségesen élhessen sokáig, mint például a világ eddig feljegyzett legnagyobb kort megélt lova, Old Billy (1760-1822), vagy a tavaly 53 évesen eltávozó Shane (Brentwood, Anglia).

A kor még nem betegség

Kutatási eredmények alapján az egészséges idős lovak emésztésében nem mutatható ki jelentős eltérés más kifejlett lovakéhoz képest, tehát pusztán azért, mert visszavonulnak az aktív munkától még nincs szükségük speciális étrendre. Takarmányozásukban természetesen ilyenkor is változtatásokra van szükség, hiszen az alacsonyabb terhelés, a kisebb mozgásaktivitás kevesebb energiát igényel, ahogyan egyes ásványi anyagokból és vitaminokból is kisebb mennyiségekre lesz szükség. Egészségi problémákkal nem küzdő idős, „nyugdíjazott” lovakat tehát alapvetően testtömegüknek megfelelően életfenntartásra kell takarmányoznunk, melyet elsősorban legelőfűre és szénára alapozhatunk, szükség esetén abrak, ásványi anyag és vitamin kiegészítéssel. Fontos, hogy kondíciójukat folyamatosan figyelemmel kísérjük, s az az 1-től 9-ig terjedő Henneke-féle kondíció érték skálán 5-6 körül maradjon.

Henneke-féle kondíció érték skála (részlet)

Az unalom elkerülésére és az életkedv fenntartásárára kifejezetten hasznos nyugdíjas lovainkat is csoportban tartanunk, illetve biztosítanunk számukra a több másik lóval együttes napi kintlétet a karámban vagy a legelőn, csoportos takarmányozásukkal azonban legyünk óvatosak. Ahogy öregszenek és gyengülnek, úgy kerülnek ugyanis egyre hátrébb a rangsorban, így megfelelő tápanyag-ellátottságuk is veszélybe kerülhet, ha a fiatalabb, agresszívebb egyedek elverik őket az etetőhelytől. Az alacsonyabb státuszukból fakadó konfliktushelyzetek, illetve azok elkerülésére való törekvésük akár teljesen érdektelenné is teheti őket a takarmány iránt, amely komolyan veszélyeztetheti általános egészségüket.Henneke-féle kondíció érték skála (részlet)

Az öregedés ismérvei

Életkorától függetlenül, fizikailag is öregnek akkor tekinthetünk egy lovat, ha a szervezet korosodással járó hanyatlásának elkezdenek megjelenni az első jelei. Természetesen ennek időpontjában jelentős eltérések lehetnek, ezért ennek felismerésében nagy a lótartó felelőssége. Nem szentírás ugyan, de a kondíció romlásának észlelésekor, idős lovak esetében célszerű már valamilyen a háttérben meghúzódó, korral járó elváltozásra is gondolnunk. Ilyenkor egy laborvizsgálatokkal is megtámogatott alapos állatorvosi kivizsgálás nagy segítségünkre lehet az ok(okok) kiderítésében, mely(n)ek ismeretében hozzáláthatunk a megfelelő étrend kialakításához.

Ahogyan nem azonos korban, s nem is egyformán öregednek lovaink, úgy az életkor előrehaladtával megjelenő problémák sem ugyanúgy jelennek meg náluk. Általában előbb-utóbb mindegyiküknél felmerülnek kisebb-nagyobb fogazatbeli rendellenességek, de emellett még számos módon adhatja jelét szervezetük az idő múlásának. Az öregedést többek között vese- és májelégtelenségek, inzulinrezisztencia, Cushing-szindróma, krónikus gyulladások, daganatok, a savós patairhagyulladásra és kólikára való nagyobb hajlam vagy kehesség kísérhetik, melyek mindegyike – a megfelelő állatorvosi ellátás mellett – speciális diétát is igényel. Ugyancsak mindennapos gyakorlatunk megváltozatása válik szükségessé állandósult sántaság, ízületi gyulladások megjelenésekor vagy a külső hőmérséklet szélsőségeihez (hőség, fagy) való alkalmazkodási képesség romlásakor. Idővel az emésztés hatékonysága is csökkenni kezd, s a szervezetben általában is előtérbe kerülnek a katabolikus folyamatok, melyek ellensúlyozásához már a növekedésben lévő lovakhoz hasonló összetételű takarmányra lesz szükség.

Rágni élethosszig kell

Valószínűleg kevesen gondolnak rá, hogy a táplálék megfelelő emésztése már a falat tökéletes megformálásával és a takarmány mechanikus előkészítésével, megrágásával elkezdődik, amelyhez nélkülözhetetlen az ép és hiánytalan fogazat. A lovak fogai nagyjából hatéves korukig folyamatosan növekszenek, ezért fiatalabb korban a megfelelő rágást a fogak időszakos szabályozásával (reszelés) minden nagyobb nehézség nélkül biztosíthatjuk, de egy bizonyos kor felett a rágás hatékonysága, a fogak elhasználódása, kopása, vagy éppen hiánya miatt nagymértékben romlik.

Szerző: Sarbu András (Lovas Nemzet)

Folytatása hamarosan következik!

Ha érdekesnek találta a cikket, további hasznos, lótartóknak szóló írásokat a Lovas Nemzet szeptemberi számában is talál! Keresse az újságárusoknál!