17 milliárd forint jut az öntözési célú mezőgazdasági fejlesztések előkészítésére és megvalósítására

Hirdetés

Áder János köztársasági elnök a fenntartható mezőgazdasági vízgazdálkodás hatékonyságának növeléséről tárgyalt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) vezető tisztségviselőivel. A tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón Győrffy Balázs, a NAK elnöke bejelentette, hogy a kormány az öntözési célú mezőgazdasági fejlesztések előkészítésére és megvalósítására 2020–2030 között a tervek szerint minden évben 17 milliárd forint forrást biztosít. Az Agro Napló számolt be a témáról, ezt az anyagot szemléztük. A köztársasági elnök és a NAK, valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) képviselői arról egyeztettek, hogy Áder János indítványa nyomán az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a vízgazdálkodási törvény ez év júliusában az Országgyűlés által megszavazott módosítását. Az államfő az előzetes normakontrollra vonatkozó indítványa alapján alaptörvény-ellenes a megszavazott, de még ki nem hirdetett törvénymódosítás azon rendelkezése, amely szerint 80 méteres mélységig bejelentés és engedély nélkül létrehozható vízi létesítmény (fúrt kút). A köztársasági elnök azzal indokolta a javaslatát, hogy a környezet megóvását az Alaptörvény állami kötelezettségként rögzíti. Az Alkotmánybíróság határozata ezt ismerte el az ítéletével.

Egyetért az agrárszakma a köztársasági elnökkel: a mezőgazdasági vízgazdálkodás hatékonyságát fejleszteni kell

Győrffy Balázs tájékoztatása szerint a találkozón egyetértettek abban, hogy a magyar mezőgazdaság fejlődésének fontos része az öntözés, amelyet csak fenntartható módon lehet és kell megvalósítani. A NAK elnöke ezt azzal indokolta, hogy a magyar mezőgazdaságban az elmúlt 110 évben a csapadék mennyisége 10 százalékkal csökkent, a középhőmérséklet pedig a globális tendenciákkal összhangban emelkedik az országban. Ezen kívül jelenleg Magyarországon a legaszályosabb években is csak a megművelt mezőgazdasági terület mindössze 2 százalékát, ténylegesen mintegy 100 ezer hektárt öntöznek a gazdálkodók.

A NAK felmérése szerint ugyanakkor az öntözési igény folyamatosan nő, és így további mintegy 270 ezer hektár öntözésére lenne igény a gazdálkodók részéről.

Az öntözés fejlesztését az is indokolja Győrffy Balázs szerint, hogy például 2015-ben az aszály miatt kukoricából országosan mintegy 6,4 millió tonna termett, míg az előző – 2014-es – évben, amikor kedvezőek voltak az időjárási feltételek, az országos kukoricatermés mennyisége elérte a 9 millió tonnát. Az aszályos évben a gazdák a kedvezőtlen körülmények miatt nagyjából 100 milliárd forint árbevétel-kiesést szenvedtek el - írja az Agro Napló.

Egyeztetett a szakma a vizgazdálkodásról

Annak érdekében, hogy a vízgazdálkodás hatékonyságát növelhessék, korábban egy tárcaközi egyeztetést hívtak össze a hazai öntözés gondjainak megoldására és a megoldási lehetőségek kidolgozására. Az egyeztetésben részt vett a Magosz, a NAK, az agrártárca, a Belügyminisztérium és a Miniszterelnökség is. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) felmérte, hogy az öntözés illetve annak hiánya milyen gazdasági előnyökkel illetve hátrányokkal jár. A kiadványban leírták, hogy növényfajtától függően az öntözött területeken 25–45 százalékkal magasabb termésátlagok érhetők el. Továbbá az öntözött területek növelésével nemcsak a termésbiztonságot lehet növelni, hanem olyan új kultúrákat is be lehet vonni a termelésbe, amelyeket korábban az öntözés hiányában nem lehetett termeszteni. Erről itt olvashat bővebben. Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke szerint megállapodtak arról is, hogy a fúrt kutak esetében akkor lehet megtiltani a vízkivételt, amikor már a felszíni vizek biztosítottak a gazdálkodók számára, mert a termelés folyamatosságát biztosítani kell. Kiemelte, hogy fúrt kutat létesíteni a jövőben csak szakember közreműködésével lehet. A ma meglévő kutakat pedig nyilvántartásba kell venni, ugyanis tudni kell, hogy hány ilyen létesítmény van Magyarországon. A kúthelyzetről itt számoltunk be korábban.

Témák a cikkben

öntözés vízgazdálkodás

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

20 beltéri és kültéri növény, amelyik télen is virágzik

2024.11.21.

Ha van olyan időszak, amikor egy kis színre van szükségünk az életünkben, akkor azok a borongós, szürke téli napok. Szerencsére, bár sok növény inkább tavaszig elrejti virágait, vannak olyanok, amelyeket nem riaszt el a hideg.

Nyuszt vagy menyét? Segítünk, hogy megkülönböztesse őket!

2024.11.21.

A nyusztok, ezek az apró, fürge és rejtőzködő ragadozók, gyakran felkeltik az emberek érdeklődését. Legyen szó arról, hogy hol élnek, mit esznek, vagy hogyan különböztethetők meg más menyétféléktől, sok izgalmas kérdés merül fel velük kapcsolatban. Az alábbi cikk a nyuszttal kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre válaszol.

Dámbikák élet-halál harca videóval

2024.11.21.

Látványos mentőakciót hajtottak végre a Lábodi Vadászerdészet hivatásos vadászai, amikor szétválasztottak két, agancsuknál összeakadt dámbikát.

Hogyan hat az őszi szárazság és a novemberi hideg az őszi vetésekre?

2024.11.21.

A hét elején jelentős csapadék érkezett az ország nagy részére, ami enyhítette a talaj kiszáradását, különösen az őszi vetések számára létfontosságú felső rétegekben. Az előttünk álló napokban északon havazás, délen változékonyabb idő várható, majd hétvégétől szárazabb, naposabb idő jön, amely éjszakai fagyokkal és nappali enyheséggel jár.

Magyarországon is sok vállalkozást érint az új globális minimumadó

2024.11.21.

A nagy méretű multinacionális cégcsoportok életére és adózására jelentősen hat a globális minimumadó szabályainak a bevezetése

December 2-ig nyújthatók be a kárenyhítő támogatási kérelmek

2024.11.21.

A gazdálkodók 2024. december 2-ig nyújthatják be kárenyhítő támogatási kérelmüket. A határidő azért módosult, mert 2024. november 30. munkaszüneti napra esik.

További hírek