5 szakember a takarmányipar következő 5 évéről

Az elmúlt hónapok elszálló inputköltségei nehéz helyzetbe hozták a hazai takarmány- és takarmánykiegészítő gyártókat, -forgalmazókat és az állattartókat is. Ráadásul nagy rajtuk a nyomás a fenntarthatósági elvárások térnyerése miatt is. Éppen ezért megkérdeztünk öt érintett cég képviselőjét, hogy szerintük hogyan fog megváltozni a takarmányok összetétele a következő 5 évben, milyen egyéb trendek várhatók az iparágukban, mik lesznek a legelterjedtebb fehérjeforrások, és végezetül arra kértük őket, hogy mutassák be cégük egyik leginnovatívabb termékét. Válaszaikat az alábbiakban olvashatják.

A fehérjeforrások felhasználásában a közeljövőben komolyabb változásokkal számolunk. Korábban inkább az ár-érték arányokon volt a hangsúly, ám ez mára sokban módosult, mivel a szektort erősen befolyásolják geopolitikai kérdések, új trendek, környezetvédelmi szempontok, a fenntarthatóságra és felelős élelmiszerláncra való törekvés, az alapanyagok elérhetősége és sorolhatnánk még hosszan. A szójaforrások valószínűsíthetően háttérbe szorulnak, mivel fenntarthatósági szempontból komoly aggályokat vetnek fel a hatalmas karbonlábnyomuk okán. A receptúrák esetében ezt a törekvést segíti a fehérjecsökkentést célzó általános trend.

 

Az újabb szintetikus aminosavak megjelenésével egyre jobban optimalizálható az aminosavarány, így alacsonyabb fehérjefelhasználás mellett is magasabb termelési színvonal érhető el.

A monogasztrikus állatok mellett ma már a kérődzők takarmányozásában is egyre nagyobb fontosságú ezen a kérdés megközelítése, a fehérjecsökkentés mellet annak bypass-fehérjehányad emelése, és az aminosavak alkalmazása, mivel a nitrogénkibocsátás csökkentés már nem csak törekvés, de egyre inkább kötelező paraméter a szektorban. A fehérjeforrások változása mindenképp a szója kiváltása és melléktermék jellegű fehérjeforrrások felé mutat, vagyis olyan alapanyagok alkalmazásának irányába, melyek élelmiszerfelhasználásra nem, vagy kevésbé alkalmasak, ezért fenntarthatósági szempontból előnyösebb választásnak tűnnek. A lokális fehérjeforrások jelentősége emelkedni fog, részben megjelenhet a rovarfehérje is, bár ennek megítélése a pozitív oldal mellet inkább ár-költséghatékonysági kérdés, és ha begyűrűzik a termelésbe, akkor is inkább csak a fiatal állatok takarmányai viselhetik el ennak árnyomását.

Az Agrifirm hosszú távon, előretekintően gondolkodva, arra törekszik, hogy fenntartható élelmiszerláncot hozzon létre a jövő generációi számára, így kiemelten fontosnak tartja fenntartható termelés kérdését. Ebből adódóan élen jár a CO₂ és nitrogén világszintű kibocsátásának csökkentésével kapcsolatos innovatív megoldások kidolgozásában, és a karbonsemlegesség megvalósításában is. Mi az Agrifirmnél nemcsak termékekkel szeretnénk megoldani széndioxid- és nitrogénkibocsátás, vagyis karboncsökkentés kérdését, mert abban hiszünk, hogy a termékek önmagában nem oldják meg ezeket a kérdéseket. Mi partnereink igényeit, telepeik adottságait és lehetőségeit figyelembe véve olyan koncepciókat javaslunk, melyekkel egyedi, telepspecifikus megoldások formájában teszünk partnereinkkel közösen gyermekeink és az őket követő genereációk jövőjéért.

Szerzők: Tasnádi Attila – Dr. Forgó István – Gyurcsó Gábor

A következő években a takarmányágazat továbbra is kulcsfontosságú szerepet fog játszani az élelmiszer-termelés fenntarthatóságának fokozásában. Ezért a takarmányfejlesztések során egyre nagyobb fókuszt kap a klímasemlegességre való törekvés és a környezeti terhelés csökkentése, az új KAP-célkitűzésekkel összhangban. A takarmányösszetételt tekintve az adott haszonállat igényeinek megfelelő fehérjeoptimalizálás és foszforszint mérséklése mind ökonómiai, mind állatjóléti szempontból előnyös lehet.

Várható, számos új típusú alapanyag (pl. alternatív fehérjeforrások, ipari eredetű melléktermékek, rovarfehérje-liszt, stb.) és takarmányadalékanyag nagyobb arányú megjelenése az EU takarmánygyártásában.

Számos kutatás zajlik napjainkban is, amelyek új trendeket jelenthetnek a takarmányozásban (pl. egész vagy roppantott magvak etetése, fermentált takarmány). Általánoságban kijelenthető, hogy egyre nagyobb szerepük lesz a funkcionális takarmányadalékanyagoknak, amelyek javítják a takarmány emészthetőséget, csökkentik az állategészségügyi kockázatokat és javítják a takarmány minőségét, valamint hozzájárulnak a klímacélok eléréséhez. A kiegészítő takarmányok segíthetnek az állattartó telepeken felhasznált antibiotikumok mennyiségének mérséklésében is.

A haszonállatok takarmányozására számos fehérjeforrás felhasználható, diverzifikálható és helyettesíthető. A Biochemnél úgy gondoljuk, a szója továbbra is kiváló minőségű növényi fehérje, az egyik legfontosabb forrás marad a következő 5 évben. Ugyanakkor az EU-ban egyre nagyobb hangsúlyt kap az „importfehérje-függőség” csökkentése, ezért a régiós – GMO-mentes – szójatermesztés mellett a kukorica és a napraforgó ipari feldolgozásakor keletkező melléktermékeket, valamint az állattenyésztésben használható, bioetanol-gyártáskor képződő fehérje-melléktermékeket is számításba kell venni.

Kérdés, hogy az éghajlatváltozás hatására melyek lesznek a fő gabonák, amelyekből a jövőben a takarmányokat készítjük. Úgy véljük, hogy a búza megmarad, de a kukoricának a rovására a jelenleginél is nagyobb mértékben fogjuk használni a cirkot alapanyagként. Fehérjeoldalon azt gondoljuk, hogy azoknál a monogasztrikus fajoknál (pl. brojlercsirke, pecsenyekacsa), ahol sok szóját használunk, ott egyre nagyobb mennyiségben fogunk extrahált repcedarát alkalmazni, de lehetséges, hogy nem a normál extrahált repcedarát, hanem különféle fehérjekoncentrátumokat használ majd az iparág.

Biztos, hogy a jövőben a kutatások is abba az irányba mozdulnak majd el, hogy a takarmányok nyersfehérje-tartalmát hogyan lehet csökkenteni és a szintetikus aminosavak szintjét miképp lehet emelni a termékekben.

A sertés esetében az elmúlt 10 évben megvalósuló genetikai előrelépés olyan nagymértékű volt, hogy elmondhatjuk, ez az állatfaj jól takarmányozható állatfaj jelenleg. Viszont fehérjeelőállítás szempontjából sokkal hatékonyabb a brojlercsirke vagy a pecsenyekacsa, ahol a trendeket nagyban befolyásolja az, hogy melyek azok az állatjóléti irányok, amelyeket végül az Európai Unió elfogad majd. Hiszen teljesen más helyzetet teremt, és a trendet is befolyásolni fogja, hogy milyen feltételek mellett lehet tartani majd az állatokat (pl. baromfi esetében négyzetméterenként kevesebb állat tartása lesz-e kötelező).

Ha gyökeresen megváltoztatjuk az állattartás körülményeit a jelenlegihez képest, akkor az egy teljesen más világot teremt majd, mint a mostani. Ha most csak szűken a takarmányozásról beszélünk, akkor a trend az lehet, hogy még további nyersfehérje-csökkentés mellett, a nyersfehérje forrásának a változtatásával kell számolnunk, és ha a karbonlábnyomunkat is csökkenteni szeretnénk, akkor olyan alapanyagokat kell majd felhasználni a takarmányok gyártásához, amelyeket helyileg meg tudunk termelni.

Mi magunk is termelünk szójababot, csak mivel a napsütéses órák száma nálunk nem annyi, mint Dél-Amerikában, így itt a hektáronkénti hozam sokkal rosszabb.

A repce és a napraforgó viszont nagyon jól érzi magát ezen az égövön, és ha nincs extrém időjárási körülmény, akkor ezekből többet lehet lehozni fehérjearányosan hektáronként, mint a szójából. Éppen ezért úgy gondoljuk, hogy a napraforgó- és a repcedara fogja egy jelentős százalékban kiváltani a szóját a jövőbőben, a szintetikus aminosavak pedig a meglévőnél is nagyobb hangsúlyt fognak kapni.

A Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. leginnovatívabb terméke most a malactakarmányozásban használt, a cink-oxid-mentes felnevelést lehetővé tevő, Platino Zero nevű termékkörünk. Ez egy lényegesen csökkentett nyersfehérje-tartalmú takarmány, mivel a cink-oxid-mentes malacnevelés – az uniós szabályozásoknak megfelelően – csak így valósítható meg. Ez egy valós innováció, egy jól működő termékkör, amit az is bizonyít, hogy nem csak a saját, a Bonafarm Mezőgazdaság rendszerében használjuk, hanem a kocaintegrációnk jelentős részében is ezt etetik a termelők, mert működik, illetve számos más partnerünk is vásárolja.

---

Egyre többen tudják majd maguknak megengedni az állatti fehérjét, viszont a karboncsökkentés miatt a növényi fehérjék is egyre nagyobb teret nyernek, melyek aránya várhatóan 2050-re 70%-kal fog növekedni.

A fenntartható iparszerű állattartás továbbra is meghatározó lesz az állati fehérje előállításban, melynek oka a korábban említett népességnövekedés, és nagy tartalékok rejlenek az aquakultúrában is, mivel a legkisebb energia- és takarmánybefektetéssel ott állítható elő a legnagyobb állati fehérje mennyiség.

Továbbá a legtöbb gyártónál a karbonlábnyom csökkentése is jól meghatározható cél.

Takarmánygyártóként nekünk az a feladatunk, hogy a fentiek figyelembevételével úgy állítsuk össze az általunk gyártott és forgalmazott takarmányainkat, hogy azok megfeleljenek az:

• a teljesítményében és közgazdaságilag is eredményes állatitermék előállítás követelményeinek,
• kiváló ár/érték aránnyal bírjanak, és
• megfeleljenek minden hatósági szabályozásnak, az érvényben lévő környezetvédelmi előírásoknak és egyéb vevői igényeknek.

Ellentétben az elmúlt évek alapanyag keresleti trendjével, a következő években csökkenő, illetve, az elmúlt 2-3 év átlagos alapanyag árszínvonalához képest jelentősen alacsonyabb árakra számítunk, ami – amennyiben egy extrém szárasság, vagy egyéb vis maior tényező nem írja felül – várhatóan így is lesz, ameddig a hazai és a nemzetközi kamatkörnyezet magas marad.

A szójadara továbbra is a legszélesebb körben használt fehérjeforrás marad a következő években, köszönhetően a várhatóan továbbra is kedvező ár/érték-arányának, illetve az elérhető legjobb aminosav garnitúrájának.