A Dunamenti országokra céloz kiváló kalászos fajtáival az Isterra

Az Isterra az elmúlt években hazánk egyik meghatározó söripari árpa (őszi és tavaszi) és őszi kalászos (búza, durum búza, takarmány árpa és tritikálé) vetőmag előállító és forgalmazó cégévé vált. Azé a piacé, ahol mindig történik valami. Elég, ha csak az évről-évre megjelenő új fajtákra és hibridekre, a fémzárolt vetőmag helyzetére vagy az aszály okozta előállítási nehézségekre gondolunk. Mindezekről Perczel Péter, a cég operatív igazgatója osztotta meg a gondolatait.

Mióta találkozhatnak a magyar gazdálkodók az Isterra Kft. által forgalmazott termékekkel?

Az cégnek hosszú előélete van a magyar piacon, mert a tevékenységét még Mitemag Kft. néven a 2000-es évek elején kezdte meg, magántulajdonú cégként. Ide az évek alatt több francia vetőmagvállalat vásárolta be magát. 2012-ben, amikor neve Isterra Kft.-re változott már csak két tulajdonos maradt 50-50%-os tulajdonhányaddal. A francia Florimond Desprez cukorrépa- és kalászos vetőmag nemesítéssel és értékesítéssel foglalkozik, míg a másik, egy szintén francia nagy szövetkezet, az Axereal, több mint 13 ezer termelő taggal. A világ legnagyobb malátakapacitásával rendelkezik, ami Magyarországon egy dunaújvárosi malátaüzemben ölt testet. Maga az Isterra név egyébként a Duna latin nevéből (Ister) és a terra (föld) szóból ered, azaz a Duna földje. Magyarország mellett Szlovákiában, Horvátországban, Romániában, Szerbiában és Bulgáriában vagyunk jelen elsősorban a Florimond Desprez cég termékeivel.

Mi a véleménye a magyarországi vetőmagpiacról?

Én magam 1997-ben kezdtem dolgozni a vetőmagszakmában, közvetlenül a diplomám kézhez vétele után, különböző cégnél és pozíciókban. Kalászos vetőmagokkal 9 éve foglalkozom, míg az Isterra Kft.-nél 2018 januárjától, így jó rálátásom a piacra.

A tavaszi vetésű hibrid vetőmagok piacát az amerikai és európai multinacionális cégek dominálják, a magyar piac pedig abszolút leképezi azokat a tendenciákat és változásokat, amelyeket ezek a cégek mind Európában, mind a világ többi részén megvalósítanak.

A kalászosok tekintetében egy picit más a helyzet. Mivel kalászos nemesítéssel a legnagyobb multicégek nem foglalkoznak, ezért minden országban szerepet kapnak a hazai nemesítőházak és kutatóintézetek. Ez Magyarországon sincs másként. A Szegedi Gabonakutató és a martonvásári, mai nevén Marton Genetics már a rendszerváltás előtt és azóta is irányadó szereplő. Bár az ő piaci részesedésük folyamatosan csökken, és más cégek erősödnek. Az Isterra Kft. például 2020-ra közel 10%-os piacrészt ért el a fémzárolt kalászos vetőmagpiacon.

Mekkora jelenleg a fémzárolt vetőmagok aránya a kalászosoknál?

Az őszi búzánál a fémzárolt vetőmagok használatának részaránya 32-33%-ot tesz ki a teljes vetésterületből, míg a többi, a termelők által visszavetett vetőmag. Ugyanez a piacrész jellemző egyébként az összes többi kalászosra, a tavaszi árpa kivételével. Itt egy kicsit magasabb a fémzárolt vetőmagok aránya, mert a tavaszi árpa jelentős részét söripari célra termelik Magyarországon, és a malátagyártás folyamatában azonosítható fajtákat várnak a sörgyárak a gazdálkodóktól.

Egyébként a kínálatunkban szerepel meg tritikálé és durumbúza, ahol szintén hasonló számokról tudok beszámolni, mint a búza esetében. Természetesen, lényegesen kisebb vetésterület mellett.

Véleménye szerint növelhető-e a használatuk súlya?

A piacon rengetegen dolgoznak azon, hogy megpróbálják növelni a fémzárolt vetőmagfelhasználás mértékét. Nemcsak azért, mert számos, a termelők számára előnyös hozadéka van, hanem mert - szerintünk - ez a jövő útja. Egységesebb és jobb minőségű árualapot kell előállítanunk Magyarországon az előbb említett kalászos növényfajokban. Amennyiben az érintettek belátják, hogy a búza nyomon követhetősége nem megfelelő – bár a termés jó részét közvetlenül élelmiszeripari célokra használjuk, és közvetlenül fogyasztásra kerül – akkor lehet erre esély.

Mindez millió tonnákat tesz ki Magyarországon is. A fémzárolt vetőmagok felhasználásának a növelésével a nyomon követhetőséget szignifikánsan tudnánk javítani.

Mennyi lehet ez a szignifikáns növekedés?

A vetőmagszövetségben beszélgetve az a konszenzus alakult ki közöttünk, hogy az 50-60%-os részarány már optimális lenne. Nyilván a 100% megközelítése lenne a cél, de egy szabadon elvirágzó növényfaj esetén ez nem megvalósítható egyszerű módszerekkel.

Kérdés továbbá, hogy a hibrid őszi búzák elterjedése milyen ütemben folytatódik a jövőben. Ha elterjedne, akkor drasztikusan növelhető lenne a fémzárolt vetőmagok aránya a búzában is.

Franciaországban már sajnos 50% alá csökkent a felhasználás mértéke és folyamatosan csökken. Ugyanez a tendencia figyelhető meg egyébként Németországban és Ausztriában is, ami anyagi okokra vezethető vissza. Visszavetéssel ugyanis néhány százalékos megtakarítás érhető el az önköltségben.

Melyik fajtákat emelné ki az Isterra Kft. kínálatából?

Kezdeném két, a magyar piacon mostanra már meghatározó búzafajta bemutatásával. A korai éréscsoportban a Basilio azért emelkedik ki a versenytársai közül, mert a koraiságát ötvözni tudja egy nagyon magas termőképeséggel, és hozzá tartozó kiváló beltartalmi paraméterekkel. Gondolok itt elsősorban a fehérje- és sikértartalmára. Szinte minden évben, és a legkülönfélébb termőhelyi viszonyok között is bőségesen, malomipari minőségben terem és a korai csoportban az egyik legjobb termőképességgel. Erre a bizonyíték, hogy az elmúlt 2 évben a posztregisztrációs kísérletben ez a fajta az első helyen végzett. Bízunk benne, hogy ezt az eredményt hozza majd az idén is.

Az általunk legnagyobb volumenben értékesített fajta, a középérésű Cellule. Ez azzal emelkedik ki a többi közül, hogy az elsők egyike volt a köztermesztésben, amelyik akár a hibridekkel is versenyképes a megfelelő technológia betartása mellett. Akár 10 tonna termést is hozhat. Különböző évjáratokban és körülmények között is kiszámíthatóan nagy termést produkál. A Cellule-lal a malmi minőség is elérhető. Magyarországon az elmúlt években a piac általában nem fizetett akkora felárat a minőségi búzáért, hogy ne érte volna meg termelői fejjel gondolkodva, inkább a termés mennyiségére összpontosítani.

Az őszi árpák közül a Leopardot emelném ki. Ez egy kétsoros takarmányárpa, ami az állóképességével és termőképességével emelkedik ki egyértelműen az őszi takarmányárpák közül. Az ország szinte minden területén, magas termásátlaggal és megbízhatóan termelhető. Egy nagyon jó bokrosodású fajtáról van szó, tehát már a télbe is megfelelően fejlett állapotban megy, ahonnan aztán a vegetáció végén kiemelkedő termésre képes, megfelelő minőségi paraméterekkel. Gondolok itt elsősorban a hektolitertömegre és az osztályozottságra.

Hogyan érintette a járvány a piacot?

A vetőmagpiacon csak minimális változásokat eredményezett a koronavírus-járvány. A mezőgazdaságban dolgozók nem tehették meg, hogy leálljanak. A szántóföldi beavatkozásokat akkor kell elvégezni, amikor annak eljön az ideje. Vetni sem lehet 1 hónappal az optimális időszak után.

A terménykereskedelemmel összefüggő árumozgásokban érzékeltünk lassulást, de az elszállított mennyiség változatlan volt.

Mire számít a hazai vetőmagpiacon rövid és közép távon?

A 2020-as kalászos vetőmag értékesítési szezonban az aszály okozta nehézségek közvetlenül megjelennek. A vetőmag előállítások termésátlaga nem fogja elérni az általunk tervezett és kívánt szintet, de remélhetőleg ez nem okoz majd ellátási problémát. De nem biztos, hogy mindenki az általa kívánt és kiválasztott fajtát tudja majd elvetni.

Hosszabb távon azt remélem, hogy tompítani tudjuk az egyre kiszámíthatatlanabbá váló időjárás negatív hatásait. Jelenleg azt látjuk, hogy az időjárásnak a mezőgazdaságra gyakorolt hatása fokozatosan nő. A csapadékeloszlás kedvezőtlenebbé válása, a hőségnapok számának növekedése mind a mi ágazatunk ellen dolgozik. Ezt azzal lehetne kivédeni, ha az öntözött területek számát tovább lehetne növelni.

További információ:
Weboldal: www.isterra-seeds.com
Facebook: Isterra Magyarország Kft.
Telefon: +36 70 513 7522

(x)