A magyar horgászok rémálma lett a törpeharcsa

Hirdetés

A törpeharcsa elképesztő szaporaságával és falánkságával nemcsak az őshonos fajokra, hanem önmagára is veszélyt jelent majd. Falánkságával a magyar horgásztársadalom sok tagjának bosszúságát okozza, és még nem tudni, mi lehet ellene a megfelelő megoldás. A Magyar Mezőgazdaság írt cikket a témában, ezt az anyagot szemléztük. A faj eredetileg Észak-Amerika keleti és középső tájairól származik. Nagy területen – Kanadától egészen a Mexikói-öbölig – található meg. Az ottani vizekben élő egyedek az Európában ismert példányoktól azonban valamivel nagyobbra nőnek: hosszúságuk elérheti az 55 centimétert, súlyuk pedig akár 3 kiló is lehet. Az 1800-as évek végén kezdték el behozni az európai kontinensre, ahol elsőként német és francia díszhal-tenyésztők akváriumaiban tűntek fel, néhány év múlva pedig már a tógazdák is előszeretettel telepítették a vizeikbe a törpeharcsákat, hogy a horgászok kedvelt sporthala lehessen. De ez nem sikerült jól, túlságosan elterjedtek, és a hazai halállományra is veszélyesek lettek.

A magyar vizekben is túlszaporodott a törpeharcsa, ami sok gondot okoz mind a halállományban, mind a horgászoknak

A törpeharcsák túlnépesedése a saját vesztüket is okozza. Ahol ugyanis nagyon sok van belőlük, ott rendszerint felüti fejét egy betegség, ami gyéríti a populációt. Többek között ennek is köszönhető, hogy az Európában ismert törpeharcsák, illetve fekete törpeharcsák nem élnek olyan sokáig, hogy elérjék az amerikai fajtársaik méretét.

A magyar törpék kiválóan érzik magukat a tavakban, a növényzetben gazdag, sekély állóvizekben, az iszapos fenekű holtágakban és a folyókban is. Nagy számuk miatt pedig természetes ellenségeik – a csukák, a süllők és a harcsák – nem képesek kordában tartani őket. A szakemberek szerint a törpeharcsák szaporaságának egyik oka az, hogy az ívásukat követően mindkét szülő a fészek körül maradva védi az ivadékokat. Ez a gondoskodás pedig később is megmarad:

a család néhány hétig még együtt mozog, így az utódok a szülők védelmében más fajokhoz képest eredményesebben jutnak hozzá a parti szakaszok táplálékaihoz.

Mindent megesznek, ami eléjük kerül

Ráadásul a tapasztalatok azt mutatják, hogy a törpeharcsák szinte bármit megesznek, az állati és a növényi táplálékot is. Bármit felfalnak, ami a szájuk elé kerül – más fajok ikráit, rákokat, csigákat, halakat. Ezzel a természetes vizekben és a halgazdaságokban is jelentős károkat okoznak. Falánkságukkal a magyar horgásztársadalom sok tagjának bosszúságát okozzák. „Törpés” vízen nem lehet elkerülni a fajt, hagyományos csalikkal és költséghatékony módszerekkel legalábbis semmiképp. A probléma enyhítésére sok helyen végeznek ökológiai célú szelektív halászatot a szakemberek, így van ez a Tisza-tavon is. Itt 2018-tól 7 hivatalos halász gyéríti a törpeharcsa-állományt. Évente körülbelül 500 mázsányit fognak belőlük. Ez ugyan jókora mennyiség, és a probléma nagyságát kiválóan mutatja: a még a tóban lévő állomány súlya feltételezhetően 5 és 10 ezer mázsa között van - írja a Magyar Mezőgazdaság.

Témák a cikkben

hal horgászat

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

Hogyan hat az őszi szárazság és a novemberi hideg az őszi vetésekre?

2024.11.21.

A hét elején jelentős csapadék érkezett az ország nagy részére, ami enyhítette a talaj kiszáradását, különösen az őszi vetések számára létfontosságú felső rétegekben. Az előttünk álló napokban északon havazás, délen változékonyabb idő várható, majd hétvégétől szárazabb, naposabb idő jön, amely éjszakai fagyokkal és nappali enyheséggel jár.