Az Agro-ökológiai Program (AÖP) a 2023-27-es támogatási időszakban – javára válik a gazdának és a környezetnek

A gyorsuló ütemben változó klíma, az évről évre szélsőségesebbé váló időjárás világszerte jelentős kihívás elé állítja a gazdálkodókat, egyre inkább sürgetve az átállást egy fenntartható gazdálkodási modellre. Az EU agráriumot érintő stratégiái meghatározzák az agrártámogatásokat. Az ezekre épülő hazai KAP Stratégiai Terv úgy készült, hogy inkább ösztönözze, mint korlátozza a gazdálkodókat.

Az új zöld támogatási rendszer a már bevált és jól ismert gyakorlatok mellett néhány új elemmel is kiegészült. Bővült a támogatásra jogosult hektár fogalma, a kölcsönös megfeleltetés helyét átvette a feltételesség, az I. pilléres, vagyis közvetlen támogatások körébe pedig bekerült az Agro-ökológiai Program (AÖP).

Minden földhasználati kategóriára kötelező alkalmazni

Az AÖP évente választható, önkéntes és a teljes üzemterületre igényelhető támogatás, amelyet a csatlakozóknak minden földhasználati kategóriára (szántó, Natura 2000 gyep, egyéb gyep, ültetvény) kötelező alkalmazni minimum 2 pont, maximum 4 pont értékben.

Lényeges, hogy az ideiglenes gyepekre nem a szántó, hanem a gyepes földhasználati kategóriában előírt gyakorlatokból kell választani, hiszen agrotechnikai szempontból gyepként funkcionálnak.

Az előírások minden földhasználati kategória esetében a talaj- és vízvédelemre, a biológiai sokféleség védelmére, valamint az éghajlatváltozás negatív hatásainak mérséklésére irányulnak, és úgy alakították ki ezeket, hogy minden gazdálkodó találjon számára kedvező és könnyen teljesíthető vállalásokat.

AÖP- és AKG-gyakorlatok együtt és egyszerre nem vállalhatók

Fontos, hogy, nem kötelező gyakorlatot vállalni az adott földhasználati kategóriára, ha a tárgyévben a mezőgazdasági üzem:

összes szántóterülete nem éri el az 5 hektárt,

egyéb gyep (ami nem Natura 2000 területen helyezkedik el) területei kisebbek, mint 5 hektár,

ültetvény területeinek együttes mérete kevesebb, mint 1 hektár,

Natura 2000 gyepterületen mérethatártól függetlenül.

Azok a területek, amelyekre AÖP-előírás(oka)t választ a termelő, nem kerülnek kizárásra az AKG-ból, de arra ügyelni kell, hogy bizonyos AÖP- és AKG-gyakorlatok együtt és egyszerre nem vállalhatók vagy teljesíthetők ugyanazon a területen.

Kifizetés kizárólag az egységes kérelemben igényelt alaptámogatás követelményeinek megfelelő területekre jár, kivéve az EMVA (Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap) forrásból erdősített területeket.

Mennyi támogatás jár?

A támogatás hektáronkénti összege minden évben változhat attól függően, hogy országosan mekkora területre állapít meg jogszerű igénylést a Magyar Államkincstár. A hektáronkénti támogatási összeg azonban nem lehet kevesebb 60,64 eurónál és nem lehet több 105 eurónál. Az előzetes kalkulációk 2,5 millió hektár részvételével számoltak, ami hektáronként durván 80 eurót jelentene a programban résztvevőknek.

Az egységes kérelemben minden évben nyilatkozni kell, hogy az adott évben részt kíván-e venni a termelő az AÖP-ben.

A kötelezettségvállalás időtartama 1 év. Az AÖP-támogatás egységes összegű, környezeti vállalásokat ösztönző támogatás, amit hektáralapon fizetnek ki. A választott előírások teljesítése esetén a mezőgazdasági üzem teljes területére elszámolható. Nem jár több támogatás, ha a választott és teljesített előírások pontértéke meghaladja a földhasználati kategóriánként előírt 2 pontot. A támogatás további feltétele a Gazdálkodási Napló vezetése és elektronikus beküldése.

Fontos, hogy küszöbérték alatti területre kizárólag abban az esetben jár kifizetés, ha a gazdálkodó ezekre a területekre is választ előírást. A Natura 2000 gyepterületekre nem kötelező az előírás választása, de ennek hiányában AÖP-kifizetés nem jár ezekre a területekre.

Környezeti célkitűzések és választható gyakorlatok

Az AÖP meghatározza és nagyon részletesen szabályozza, hogy a különféle földhasználati kategóriákban milyen környezeti célkitűzéseket milyen gyakorlatok (előírások) megvalósításával lehet elérni, és ezek vállalása mennyi pontot ér.

Minden választható gyakorlatnál fontos előírás, hogy az egységes kérelemben a rendeletben előírt módon és határidőben be kell jelenteni a teljesítés adatait!

A választott gyakorlatok alkalmazásával és a Feltételesség kötelező előírásainak betartásával a termelő hozzájárul a környezet és a természet fenntartásához, miközben a saját, egyik legfontosabb termelő eszközét – a termőtalajt – is védi, javítja.

Szántó földhasználati kategóriában választható gyakorlatok

Talajtakarás (1 pont):

Gondoskodni kell a folyamatos talajtakarásról a tárgyévet követő évi tavaszi kultúra előkészítő munkálatainak megkezdéséig, de legalább a tárgyévet követő év február 28-ig. Fontos, hogy az őszi vetésű kultúrát vagy takarónövényt a főnövény betakarítása után 15 nappal el kell vetni. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy a tarlót a tervezett vetés előtti 15 napig fenn kell tartani. A talajtakarást a tárgyévet követő év február 28-ig fenn kell tartani.

Az évelő szántóföldi kultúrát betakarítást követően azzal tartjuk fent, hogy a tarlóját megőrizzük.

Nem teljesítésnek számít, ha az elszámolási évben bármikor talajtakarás nélküli parlagként volt hasznosítva a terület.

Terménydiverzifikáció (1 pont):

10 hektárig legalább két növénykultúra, amelyek közül a legnagyobb területen termesztett a szántóterület legfeljebb 80 százalékát foglalhatja el. 10-30 hektár között legalább három növénykultúra, amelyek közül a legnagyobb területen termesztett a szántóterület legfeljebb 65 százalékát foglalhatja el, és a két legnagyobb területen termesztett növénykultúra együtt nem haladhatja meg a 80 százalékot.

30-300 hektár között legalább négy növénykultúra, a legnagyobb területen termesztett a szántóterületnek legfeljebb 65 százalékát foglalhatja el, a két legnagyobb területen termesztett növénykultúra együtt nem haladhatja meg a szántóterület 80 százalékát, és a legkisebb kultúra vetésterülete legalább 1 hektár.

300-1000 hektár között legalább öt növénykultúra, a legnagyobb területen termesztett a szántóterület legfeljebb 65 százalékát foglalhatja el, a két legnagyobb területen termesztett növénykultúra együtt nem haladhatja meg a szántóterület 80 százalékát, és a legkisebb kultúra vetésterülete legalább 1 hektár.

1000 hektár felett legalább hatféle növénykultúra, a legnagyobb területen termesztett legfeljebb a szántóterület 65 százalékát foglalhatja el.

A legkisebb kultúra vetésterülete legalább 1 hektár

A két legnagyobb területen termesztett növénykultúra együtt nem lehet nagyobb a szántóterület 80 százalékánál, és a legkisebb kultúra vetésterülete legalább 1 hektár.

A növénykultúra része a tájképi elem is. A talajtakarás nélküli és a tarlómaradvánnyal borított terület parlagnak felel meg. A vetett vagy telepített növénytakaróval rendelkező parlagot a vetőmagkeverékekkel bevetett területekre vonatkozó szabályok szerint kell figyelembe venni, vagyis ha az összetevői legalább egy komponensben eltérnek, a vetőmagkeverékeket különböző növénykultúrának kell tekinteni.

Fontos, hogy a különböző növénykultúrák arányának kiszámításakor azt tekintjük főnövénynek, amely május 1-jétől szeptember 30-ig a leghosszabb ideig van a területen. Vagyis diverzifikációs szempontból a másodvetés is lehet a főnövény.

Tájképi elemek megőrzése (2 pont):

A mezőgazdasági üzem teljes szántóterületére vonatkozik. A gyakorlat keretében növényvédőszer használatának tilalma mellett a nem termelő tájképi elemek és területek együttes arányának el kell érnie a HMKÁ 8 szerinti kötelezettségalap 10 százalékát, és azon belül a nem termelő tájképi elemek és a parlagterületek együttes arányának el kell érnie a kötelezettségalap 5 százalékát.

Nem termelő tájképi elemek a védett tájképi elemek, valamint a fás, cserjés sáv, táblaszegély, vízvédelmi sáv, kis vizes élőhely, erózióvédelmi sáv, nem termelő erózióvédelmi létesítmény.

Az „AKG táblaszegély” előírással történő átfedés elkerülése érdekében egy elemet csak egy jogcímen lehet elszámolni.

A parlagoltatás időszaka alatt gondoskodni kell a talaj takarásáról növényborítottsággal vagy a tarlómaradványok fennhagyásával. Az AKG „zöld ugar” előírással történő átfedés elkerülése érdekében egy táblát csak egy jogcímen lehet elszámolni.

Táblaméret-korlátozás (1 pont):

Ha az összes szántóterület meghaladja az 50 hektárt, a szántóföldi művelésben tartott táblák maximális mérete nem haladhatja meg a 30 hektárt. Aki az AKG programban „önkéntes táblaméret-korlátozást” teljesít, az az AÖP-ben nem választhatja ezt a gyakorlatot.

Ha két – akár különböző termelő által művelt – szomszédos táblába ugyanazt a növényfajt vagy magkeveréket vetik, a táblák között legalább 3 méter széles bevetetlen vagy legfeljebb fűfélékkel, illetve méhlegelő-keverékkel bevetett területet kell biztosítani.

A gyakorlat nem teljesítésének számít, ha a gazdálkodó AKG programban táblaméret-korlátozásra irányuló vállalást tett.

Méhekre veszélyes szerek tilalma (1 pont):

Tilos olyan növényvédőszereket használni, amelyek az engedélyokiratuk alapján veszélyesek, illetve kockázatosak a méhekre. A fel nem használható szerek rendszeresen frissített listáját az Nemzeti Irányító Hatóság a Nébih javaslata alapján évente egyszer, legkésőbb a tárgyév február 1-jéig teszi közzé. A gyakorlatot a gazdálkodási napló, illetve szermaradvány kimutatására irányuló mintavételezéssel ellenőrzik.

Karbamid műtrágya környezetbarát használata (1 pont):

A karbamid műtrágyát azonnal be kell dolgozni, illetve a folyékony karbamidot inhibitorral kell kijuttatni azonnali bedolgozás mellett.

A gyakorlatot a mezőgazdasági üzem szántó földhasználati kategóriájának legalább egy tábláján és legalább 5 százalékán teljesíteni kell.

A kijuttatandó nitrogén-hatóanyag hektáronként minimum 35, maximum 90 kilogramm. Nem lehet teljesíteni olyan táblán, amire forgatás nélküli talajművelést vállaltak. A karbamid műtrágya felhasználását ellenőrzés során névre szóló számlával és a felhasznált mennyiséget, valamint a szavatossági/eltarthatósági időt igazoló dokumentumok másolatával vagy göngyöleggel kell igazolni.

Mikrobiológiai készítmények alkalmazása (2 pont):

Mikrobiológiai készítmények alkalmazása a szántóterületek legalább felén, vetés előtt, azzal egy menetben kijuttatva és a talajba dolgozva, illetve szármaradványokra kijuttatva és azokat a talajba keverve.

Olyan mikrobiológiai készítményeket lehet kijuttatni, amelyek rendelkeznek Nébih-engedéllyel, és szerepelnek a Nemzeti Irányító Hatóság tárgyév február 1-jéig kiadott közleményében. A készítményeket az engedélyokirat szerinti kultúrára, dózisban és módon kell kijuttatni.

Felhasználásukat helyszíni ellenőrzés során névre szóló számlával és a felhasznált mennyiséget, valamint a szavatossági/eltarthatósági időt igazoló dokumentumok másolatával vagy göngyöleggel kell igazolni.

A gyakorlat nem teljesíthető lábon álló kultúrában, illetve csávázószerként történő kijuttatással.

Talaj- és növénykondicionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazása (1 pont):

Talajkondicionáló, növénykondicionáló készítmények alkalmazása a szántóterületek legalább felén, beleértve a csávázószerként használt mikrobiológiai készítményt vagy N-megkötőt.

Olyan kondicionálókat lehet kijuttatni, amelyek rendelkeznek Nébih-engedéllyel, és szerepelnek a Nemzeti Irányító Hatóság tárgyév február 1-jéig kiadott közleményében. A készítményeket az engedélyokirat szerinti kultúrára, dózisban és módon kell kijuttatni. Felhasználásukat helyszíni ellenőrzés során névre szóló számlával és a felhasznált mennyiséget, valamint a szavatossági/eltarthatósági időt igazoló dokumentumok másolatával vagy göngyöleggel kell igazolni.

Forgatás nélküli talajművelés (2 pont):

Forgatás nélküli művelésmód (minimum művelés, zero-till, direktvetés) alkalmazása a művelésbe vont szántóterület legalább felén, szűkített növényvédőszerhatóanyag-használat mellett. A forgatás nélküli művelés azt jelenti, hogy nem történik szántás vagy 10 centiméternél mélyebb tárcsázás.

Az alkalmazható növényvédőszerek rendszeresen frissített listáját a Nemzeti Irányító Hatóság a tárgyév február 1-jéig teszi közzé.

A gyakorlat teljesítésébe bevont táblák között nem szerepelhet a tárgyévben parlagként vagy évelő szántóföldi növényként bejelentett terület és olyan tábla, amelyen talajtakarásos vagy karbamid műtrágya környezetbarát használatára irányuló gyakorlatot választott a termelő.

A szerves trágya vagy növényi maradványok bedolgozásakor is olyan technológiát kell választani, ami nem jár a talaj forgatásával.

Gyep földhasználati kategóriákban választható gyakorlatok

Gyepek megőrzése (1 pont):

A gyepterületeket táblaszinten, az előző évi állandó gyepterületekhez viszonyítva kell megőrizni, akkor is, ha változik a jogszerű földhasználó személye. A gyakorlatot nem választhatja, aki – AKG, illetve VP ÖKO-pályázat keretében – támogatást kap gyepterületek fenntartására, legeltetéses vagy kaszálásos hasznosítására, és nem teljesíthető Natura 2000 gyepterületen sem.

Pásztoroló vagy szakaszos legeltetés (2 pont):

Minden gyepterületen választható pásztoroló vagy szakaszos legeltetés a gyepterület legfeljebb 50 százalékán.

Legeltetni április 24-től november 30-ig lehet, egy-egy szakaszon legfeljebb 12 napig. A termelőnek az egységes kérelemben nyilatkoznia kell, hogy a pásztori feladatokat saját maga, foglalkoztatott útján vagy egyéb módon látja el.

Előírás legalább 0,2 állategység hektáronként az érintett területeken és a saját állatállomány. Lófélék, juh- és kecskefélék, szarvasmarhafélék legeltethetők. Olyan szarvasmarha számolható el, amely nem szerepel a termeléshez kötött támogatásokat szabályozó rendelet tejelő tehenes mellékletében.

Extenzív gyepek legalább évi egyszeri kaszálása (1 pont):

Az extenzív gyep olyan gyepterület, ahol nincs öntözés. A gyakorlat keretében évi egyszeri kaszálásnak meg kell valósulnia a kaszálék begyűjtésével. Kizárólag nem Natura 2000 gyepterületeken választható, és az üzem valamennyi nem Natura 2000 gyepterületén teljesíteni kell. Nem választhatja olyan termelő, aki részt vesz a gyepterületek legeltetéses vagy kaszálásos hasznosítására irányuló, egyéb forrásból finanszírozott támogatásban (AKG). Nem választható együtt a „kizárólag alternáló kasza használata” című gyakorlattal.

Kizárólag alternáló kasza használata (2 pont):

A mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági üzem adott földhasználati kategóriájában (tehát Natura 2000 gyep, egyéb gyep vagy mindkettő) valamennyi gyepterületén a tárgyévben valamennyi kaszálást alternáló kasza használatával valósítja meg, azzal, hogy a területet legalább évente egy alkalommal lekaszálja.

Nem választható együtt „az extenzív gyepek legalább évi egyszeri kaszálása” című gyakorlattal.

Ültetvény földhasználati kategóriában választható gyakorlatok

A gyakorlatok a fásszárú energetikai ültetvényekre is vonatkoznak!

Mikroöntözési technológiák (2 pont):

A mikroöntözést a 147/2010. (IV.29) kormányrendelet határozza meg, az ültetvényterület legalább felén kell alkalmazni.

Méhekre veszélyes szerek használatának tilalma (1 pont):

Gyakorlatilag ugyanazok az előírások vonatkoznak az ültetvényekre, mint a szántóra.

Biológiai ágensek alkalmazása (2 pont):

Engedélyezett biológiai ágensek alkalmazása az ültetvényterület legalább felén. A felhasználható készítmények rendszeresen frissített listáját a Nemzeti Irányító Hatóság tárgyév február 1-jéig teszi közzé.

Felhasználásukat helyszíni ellenőrzés során névre szóló számlával és a felhasznált mennyiséget, valamint a szavatossági/eltarthatósági időt igazoló dokumentumok másolatával vagy göngyöleggel kell igazolni.

Mikrobiológiai készítmények alkalmazása (2 pont):

A mezőgazdasági termelőnek az ültetvényterület legalább felén mikrobiológiai készítményt kell alkalmaznia telepítéskori talajoltóként, a sorközben felhalmozott növényi maradványok lebontására vagy állománykezelésként. A felhasználható készítmények listáját a Nemzeti Irányító Hatóság a tárgyév február 1-jéig teszi közzé. Felhasználásukat helyszíni ellenőrzés során névre szóló számlával és a felhasznált mennyiséget, valamint a szavatossági/eltarthatósági időt igazoló dokumentumok másolatával vagy göngyöleggel kell igazolni.

Talaj- és növénykondicionáló szerek alkalmazása (1 pont):

Gyakorlatilag ugyanazok az előírások vonatkoznak az ültetvényekre, mint a szántóra.

12 százalék alatti lejtésű ültetvények talajtakarása (1 pont):

Talajtakarás mulcsozással vagy egyéves sorköztakaró növények termesztésével. Utóbbiak – egyebek mellett – lehetnek legfeljebb 24 cm-es sortávra vetett kalászos gabonafélék, egynyári pillangós növények, keresztesvirágúak, fűszer- és aromanövények vagy ezek kizárólagos keverékei is.

E gyakorlatot akkor választhatja a termelő, ha minden ültetvénytáblájára teljesül, hogy:

- 2 hektárnál kisebb területű táblák esetében a tábla területének legfeljebb fele helyezkedik el 12 százaléknál nagyobb lejtésű területen;

- a 2 hektáros vagy annál nagyobb területű táblák esetében pedig az adott táblán belül a 12 százaléknál nagyobb lejtésű terület nem nagyobb 1 hektárnál.

Mulcsozás esetében egész évben, egyéves növények vetése esetén május 1-jétől szeptember 30-ig minden sorközben egybefüggő talajtakarást kell kialakítani.

A mulcsozáshoz nem lehet istállótrágyát, komposztot, talajtakaró fóliát, geotextilt és egyéb szövetet, gyomgátló szőnyeget, zúzott követ, mosott kavicsot, műfüvet, szintetikus anyagot, hulladékot használni.

Ültetvények talajtakarása évelő kultúrák fenntartásával vagy gyepesítéssel (2 pont):

Az ültetvény hasznosítású táblák teljes területén, a sorközök felületét egybefüggően kell takarni évelő lágyszárú szántóföldi növényekkel vagy olyan keverékkel, amelynek minden komponense évelő.

A sorköztakaró évelő növényeknek vagy gyepnek a tárgyév teljes egészében a területen kell lennie, kivéve a telepítés évét, amikor a telepítést május 1-jéig kell elvégezni. Idén a sorköztakarásnak legalább május 1. és december 31. között kell fellelhetőnek lennie.

Karbamid műtrágya környezetbarát használata (1 pont):

Gyakorlatilag ugyanazok az előírások vonatkoznak az ültetvényekre, mint a szántóra.

AÖP további fontos részletei és közérthető magyarázata ismerhető meg az AM és a NAK kap.mnvh.eu oldalon elérhető közös kiadványából, illetve az AM honlapján a társadalmi egyeztetés menüpont alatt elérhető rendelettervezetből.

(Forrás: magyarmezogazdasag.hu, AM)