Biodiverzitás vagy jövedelmezőség? Ez itt a kérdés

Hirdetés

Az agrártámogatások piactorzító hatása jelentős, mert az első és a második pillér keretében nyújtott támogatások szintje tagországonként és gazdálkodónként is változik. Továbbá egyes tagországok még a gazdaságok korszerűsítését támogatják, míg mások a környezetgazdálkodási vagy a vidéki életminőség javítását célzó támogatásokat forszírozzák. Zöldítés vagy jövedelmezőség az irány? Az Agro Napló anyagát szemléztük, amiben leírják, hogy a Közös Agrárpolitika környezetvédelmi intézkedései jellemzően két általános célt szolgálnak: egyrészt elősegítik az olyan közjavak kínálatát, mint a biodiverzitás, az ökoszisztéma szolgáltatások és a tájmegőrzés. Ezek nagysága, összetétele és eloszlása piaci alapon nem egyezne meg a társadalmi elvárásokkal, másrészt csökkenti a természeti erőforrásokat érő negatív hatásokat, mint például a víz- és légszennyezés, valamint a talaj termőképességének romlása.

A modern gazdálkodási eljárásokkal összefüggő környezetszennyezés a piaci kudarc ékes példája.

A biodiverzitás fenntartásában és helyreállításában betöltött fontos szerepük ellenére az agrár-környezetgazdálkodási programok ökológiai hatása alig kimutatható és ellentmondásos. A zöldítés nem mindig hozza a kívánt eredményt.

Az agrár-környezetgazdálkodási támogatások célja, hogy a gazdákat a környezetkímélő gazdálkodásra ösztönözzék a kötelező előírásoknál szigorúbb környezetvédelmi feltételek teljesítésével (pl. biotermelés, extenzív állattartás, tájkép és biodiverzitás megőrzése, valamint az élőhelyek védelme). A gazdák a művelési gyakorlat alkalmazásánál a többletköltségek vagy az elmaradt haszon kompenzációjaként kapnak támogatást. A gyakorlatban a célzott támogatások néhány (általános) intézkedésre korlátozódnak. A gazdákat általában az egyes környezetmenedzselési feladatok végrehajtásáért kárpótolják a konkrét méréssel ellenőrzött környezeti eredmények díjazása helyett. Ráadásul a támogatások összege egységes, azaz nem igazodik az egyes gazdaságok tényleges költségeihez - írja az Agro Napló.

A zöldítés vagy a jövedelmező termelés lesz-e a gazdák útja hazánkban?

Az EU 2018. január 1-jén növényvédőszer-használati tilalmat vezetett be a zöldítés táblaszintű ökológiai jelentőségű területein (EFA). A tilalom célja, hogy javítsa a zöldítés környezeti hatékonyságát és ezen belül a lehető legnagyobbra növelje az EFA-területek biodiverzitásra gyakorolt kedvező hatását. A zöldítés 2018. évi változása főként a nitrogénmegkötő növények (elsősorban a szója, borsó, babfélék, lucerna, csillagfürt) termelését befolyásolja. Az EFA-ként (ökológiai fókuszterület) elszámolni kívánt nitrogénmegkötő növénnyel bevetett területeken, parlagon hagyott területeken, ökológiai jelentőségű másodvetésen és a mezőgazdasági termelés alatt álló erdőszélek mentén található támogatható hektársávokon tilos növényvédő szert használni. Az EFA-ként elszámolni kívánt területen – a bejelentett szántóterület legalább 5 százalékának megfelelő területen súlyozási tényezők figyelembe vételével – az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett növényvédő szereket sem szabad használni. A tilalommal érintett időszakok parlagon hagyott területnél a pihentetés időtartama alatt (jan. 1.–aug. 31.), az ökológiai jelentőségű másodvetés esetében a vetéstől számított 60 nap. A nitrogénmegkötő növényeknél vetéstől a betakarításig és a termelés alatt álló erdőszélek mentén fekvő támogatható hektársávok esetében a termelt növénykultúra vetésétől betakarításáig tart. Végül a gazdálkodónak az egységes kérelemben nyilatkoznia kell, hogy az EFA-ként elszámolni kívánt területen használ-e növényvédő szert. A tiltás nem befolyásolja a SAPS és a termeléshez kötött fehérjenövény-támogatás feltételeit vagy összegét - írják.

Amennyiben a gazdálkodók nem vállalják a növényvédő szerek használatának szigorításából származó termesztéstechnológiai változtatásokat, a kötelezettségüket más típusú EFA-területtel is teljesíthetik.

Így például a növényvédőszer-igényes kultúrák helyett extenzívebb kultúrát termeszthetnek. Ilyen növényi kultúrák a szálas pillangósok vagy takarmánykeverékek, melyek termesztése megoldható a fenntartási időszakra vonatkozó növényvédőszer-tilalom betartása mellett is. A mechanikai gyomszabályozás és helyes agrotechnika itt komoly szerepet kap (ez a parlagon hagyott földterületre és az ökológiai jelentőségű másodvetésre is érvényes) - írja az Agro Napló szakcikke.

Egy példán levezetve 2018-ban a termeléshez kötött támogatás összege meghaladhatja a hektáronkénti 70 ezer Ft-ot, mert a szója és borsó vetésterülete várhatóan 20 százalékkal csökken (a szója vetésterülete előreláthatólag nem éri el az 55 ezer hektárt).

A termeléshez kötött támogatás összege meghatározott, ezért az egy hektárra vetített kifizetés a szemes fehérje növények vetésterületének függvénye

A gazdák 2017-ben a szóját 90 százalékban elszámolták a zöldítéshez. A zöldítés új szabályozásával a szója egy része kikerül a zöldítésből. Helyét másodvetésű zöldítő keverékek veszik át. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a szója zöldítési területi szorzószáma (súlyozási tényező) 0,7, a zöldítő keveréknél pedig 0,3. Tehát zöldítési szempontból egy hektár szóját 2,3 hektár zöldítő másodvetésű keverék helyettesít. A zöldítés feltételrendszerének szigorítása és a termeléshez kötött támogatás megkérdőjelezhető fennmaradása (2020 után) a jövőben a jövedelmezőség szerepét erősíti.

Témák a cikkben

agrártámogatás KAP zöldítés

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

20 beltéri és kültéri növény, amelyik télen is virágzik

2024.11.21.

Ha van olyan időszak, amikor egy kis színre van szükségünk az életünkben, akkor azok a borongós, szürke téli napok. Szerencsére, bár sok növény inkább tavaszig elrejti virágait, vannak olyanok, amelyeket nem riaszt el a hideg.

Nyuszt vagy menyét? Segítünk, hogy megkülönböztesse őket!

2024.11.21.

A nyusztok, ezek az apró, fürge és rejtőzködő ragadozók, gyakran felkeltik az emberek érdeklődését. Legyen szó arról, hogy hol élnek, mit esznek, vagy hogyan különböztethetők meg más menyétféléktől, sok izgalmas kérdés merül fel velük kapcsolatban. Az alábbi cikk a nyuszttal kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre válaszol.

Dámbikák élet-halál harca videóval

2024.11.21.

Látványos mentőakciót hajtottak végre a Lábodi Vadászerdészet hivatásos vadászai, amikor szétválasztottak két, agancsuknál összeakadt dámbikát.

Hogyan hat az őszi szárazság és a novemberi hideg az őszi vetésekre?

2024.11.21.

A hét elején jelentős csapadék érkezett az ország nagy részére, ami enyhítette a talaj kiszáradását, különösen az őszi vetések számára létfontosságú felső rétegekben. Az előttünk álló napokban északon havazás, délen változékonyabb idő várható, majd hétvégétől szárazabb, naposabb idő jön, amely éjszakai fagyokkal és nappali enyheséggel jár.

Magyarországon is sok vállalkozást érint az új globális minimumadó

2024.11.21.

A nagy méretű multinacionális cégcsoportok életére és adózására jelentősen hat a globális minimumadó szabályainak a bevezetése

December 2-ig nyújthatók be a kárenyhítő támogatási kérelmek

2024.11.21.

A gazdálkodók 2024. december 2-ig nyújthatják be kárenyhítő támogatási kérelmüket. A határidő azért módosult, mert 2024. november 30. munkaszüneti napra esik.

További hírek