Hirdetés
Védjük a gyökereket az Agrováció termékével
A gyökérzónába kijuttatott AMG Pro-tech a csapadék/talajnedvesség hatására szétáramlik a gyökérzónában és védelmet alakít ki a kelő mag számára.
AKG 2025: kiknek érdemes belevágni és hogyan segíthetnek a szakértők?
Az agráriumot izgalomban tartó kérdés most az új agrár-környezetgazdálkodási támogatás lehetősége. Minden termelőnek döntést kell hoznia lehetőségei és adottságai függvényében, hogy pályázik-e vagy sem. Ezt a kérdéskört jártuk körbe a Lajtamag Kft. termékfejlesztőjével, Somody Gergővel; Dr. Nagy Idával a Lajtamag Kft. szaktanácsadójával és Nagy Lászlóval, az Agro Profi Kft. vezető szaktanácsadójával.
Hirdetés
Több mint 1.100 hirdetés 104 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Eladó John Deere 8345R e23 ILS 2020-as évjáratú traktor
69 900 000 HUF
+ áfaEladó használt MetalFach N267 szervestrágyaszóró
4 990 000 HUF
+ áfaTöbb mint 1.100 hirdetés 104 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Nélkülük gyakorlatilag nem lenne élet a Földön
Az emberek által fogyasztott élelmiszerek egyharmada a beporzófajok tevékenységének köszönhető. A világ élelmiszerellátásának 90 százalékát adó 100 fő termény közül 70 esetében a méhek és más rovarok, illetve állatok beporzása alapvető szerepet játszik. A rovarbeporzás gazdasági értékét évente 235-577 milliárd dollárra becsülik világszerte. A legfontosabb gabonafélék 75 százaléka, és a vadon élő növények közel 90 százaléka beporzást igényel.
Jelentőset fejlesztett a drónos beporzás terén a Polybee - videóval
Néhány robot elláthatja a gyomirtást, a permetezést és a betegségek megfigyelését. Az eszközfejlesztések probléma specifikusak, ami annyit jelent, hogy a cégek minden kihívásra igyekeznek megoldást találni. Ilyen kihívást jelent napjainkban a virágok beporzása is. A robotok is részt vehetnek a fontos feladatban.
Magyar kutatók is dolgoznak a beporzók élőhelyeinek helyreállítási programjában
A RestPoll projekt célja a beporzók élőhelyeinek tartós helyreállítása és összekapcsolása Európában. A program a Freiburgi Egyetem (Universität Freiburg) vezetésével 2023 októberében kezdődött és négy évig tart. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Piross Sándor és Demeter Imre tudományos munkatársak vezetésével a projekt hazai kutatási tevékenységeit irányítja.
Több fajt poroznak be, mint az összes méhfaj!
Sokunk nem is sejti, hogy a gardróbban vagy a konyhaszekrényben garázdálkodó, a lepkék egyik alrendjét alkotó molylepkefajok mennyire szerteágazó és meghatározó szerepet töltenek be az ökoszisztémában. Szerepük szerint a földi élet hálójának a közepén helyezkednek el: a virágok nektárjával és más növényi nedvekkel táplálkozva több fajt poroznak be, mint a házi-, vad- és poszméhek együtt.
Akkora lett az eper, mint egy kisebb alma – és nem kellett hozzá „felpumpálni”
Az amerikai élelmiszerboltokban vásárlóknak nemrégiben feltűnhetett, hogy az eper nagysága mintha közelebb lenne a kis almák méretéhez. A Virginia Tech egyik szakértője szerint ennek a változásnak oka van. És egyáltalán nem amiatt növekedett meg a gyümölcs, hogy vegyszerekkel injektálták volna őket, így akarván az életnagyságnál nagyobb gyümölcsöt kapni.
Akár véletlenül is eltaposhatunk egy százezret érő védett bogarat
Sokan viszolygunk a ház körül vagy a lakásban felbukkanó váratlan vendégek láttán, ilyenkor óhatatlan módon nyúlunk papucsért, légycsapóért, amellyel lecsaphatjuk vagy elűzhetjük őket. Van viszont egy nagyon fontos dolog! Rengeteg kertben és házban is felbukkanó rovar számít védettnek! Nem ritka, hogy egyes példányok természetvédelmi értéke elérheti akár a több százezer forintot is.
Miért van olajretek és mézontófű egy bankban?
A természeti sokféleség fenntartását és a növénytermesztés fenntarthatóságát egyaránt segíti a K&H Csoport kezdeményezése, amely az új mezőgazdasági géplízing-szerződések mellé zöld vetőmag csomagot is ad. Az egyik legfontosabb fenntarthatósági célkitűzés a biodiverzitás, az élőlények sokféleségének védelme.
Meglepő módon mentené meg az uniós mezőgazdaságot az Európai Bizottság
Összegyűlt az ahhoz szükséges egymillió aláírás, hogy az Európai Bizottság választ adjon a “Mentsük meg a méheket” nevű, a biológiai sokféleség védelme és a rovarok élőhelyeinek javítását célzó európai polgári kezdeményezésre - közölte a brüsszeli testület. Az uniós bizottság közleményében azt írta: a kezdeményezés keretében összegyűlt egymillió aláírás jelzés az uniós társjogalkotók számára, hogy fenn kell tartani a környezetvédelmi ambíciókat.
Bajban a hazai termelők és a beporzás jövője is a külföldi dömpingméz miatt
Jelentősen visszaesett a hazai termelői méz forgalma 2022-ben, ami nem csak a méhészeket hozza nehéz helyzetbe, de hosszabb távon a beporzást is kérdésessé teszi a magyar mezőgazdaságban. A kínai méz mellett 2022-ben az ukrán is dömpingáron jelent meg a hazai forgalomban. Mindez súlyos problémát okozhat az élelmiszer-termelésben.
Kijelölte a méhek útját az Európai Unió
Az Európai Unió végrehajtó szerve útvonalakat határozott meg a méhek és más beporzók számára, hogy zavartalanul repülhessenek Európa-szerte élelem és menedék után kutatva. A döntéshozók szerint erre van szükség, hogy megmentsék a növénytermesztés szempontjából létfontosságú rovarokat a kihalástól.
Méhlegelő a balkonon
Ha nem is rendelkezünk nagy kerttel, és csak egy erkély, vagy egy balkon áll rendelkezésre, az is bőven elegendő lehet méhlegelő gyanánt. Érdemes magunkhoz szokatni a méheket és a beporzókat egész évben, ugyanis ha már tavasszal megkedveli az általunk biztosított környezetet, akkor később a számunkra hasznos növényeket is előszeretettel beporozzák.
Rovarhotel világrekord Burgenlandban
Ma még kevesen hiszik el, hogy a méhektől és általában a rovaroktól függ a civilizáció fennmaradása. A beporzók támogatására összesen 517 burgenlandi diák gyűlt össze Ausztriában, a Lackenbachi-kastély parkjában, hogy elkészítsen 539 rovarhotelt. Összesen 25 osztály dolgozott hetekig a rovarhotelek elkészítésén.
Európa legnagyobb méhes tárlata nyílik a magyar Természettudományi Múzeumban
A Magyar Természettudományi Múzeum egy egyedülálló, interaktív kiállítással hívja fel a figyelmet a méhek és más beporzók globális pusztulásának beláthatatlan következményeire. Jó példákat mutatnak a velük való együttélésre. A kiállítótérben rovarszemszögből ismerhetik majd meg a látogatók a beporzók pótolhatatlan szerepét.
Komoly a baj: 2,7 milliárd forintot költ az Európai Unió a méhek megmentésére, magyarok is részt vesznek a programban
A vadon élő beporzók számának csökkenésével és ennek a biológiai sokféleségre és az ökoszisztéma-szolgáltatásokra gyakorolt hatásaival foglalkozik az Európai Unió Safeguard projektje, amelyben az ELKH Ökológiai Kutatóközpont és a Regionális Információs és Fejlesztő Tudásközpont Kft. (RCISD) szakemberei is részt vesznek. A most induló projekt 7,5 millió euró (2 milliárd 677 500 ezer forint) támogatásban részesül az EU Horizont 2020 kutatási és innovációs programjából. A méhek megmentése a tét.
Veszélyben a méhek: hullanak, mint a legyek
A növényvédő szerek nem csak a kártékony rovarokat és a baktériumokat pusztítja el, hanem a méhek is sorra hullanak el tőle. Világszerte a mezőgazdasági művelés csaknem kétharmada függ a beporzó rovaroktól, ezért létfontosságúak a kultúrnövények termesztése és a vadon élőhelyei szempontjából. Drasztikus csökkenés tapasztalható a méhpopulációk számában a világ minden pontján, ez aggodalmat válthat ki az élelmiszerbiztonságot és a természetes ökoszisztémákat illetően.
Több támogatást kap, mégis nagy veszélyben van a méhészeti ágazat
A magyar méhészek tudása, illetve felelőssége, a méhcsaládokkal végzett tevékenység a sikeres mezőgazdaság alapja, kulcsa, és ezért jár nekik a megkülönböztetett figyelem - mondta az agrárminiszter Jászberényben. Nagy István a 33. Nemzetközi Mézvásár és Méhésztalálkozó megnyitóján közölte, hogy köszönet illeti a magyar méhésztársadalmat az elmúlt egy év nehézségei, a járványhelyzet és az időjárási körülmények ellenére tanúsított helytállásért, mert a méhészek a beporzás biztosításával és a méztermeléssel olyan nagy szolgálatot tettek a magyar mezőgazdaságnak, ami pénzben nem kifejezhető.
Az EU területének 30 százalékát védetté nyilvánítaná az Európai Parlament
Csak egy nemzetközi megállapodással és egy uniós törvénnyel érhetjük el, hogy 2050-re helyreállítsuk, megerősítsük és védjük az élőhelyeket - írta az Európai Parlament. A testület 515 szavazattal, 90 ellenében és 86 tartózkodás mellett, „A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia: Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!” címmel állásfoglalást fogadott el a biológiai sokféleség világméretű válságának kezelésére.
Hirdetés