Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben
Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.
Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez
Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.
Hirdetés
Több mint 3.100 hirdetés 91 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
AMG Pro-tech mikrogranulált talajkondicionáló készítmény (10kg)
12 940 HUF / zacskó
+ áfaTöbb mint 3.100 hirdetés 91 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Agrár- és egészség vonalon is sokat hoz a génszerkesztés technológiája
A CRISPR technológia segítségével olyan precíziós génszerkesztési eszköz jött létre, amely képes megváltoztatni vagy akár eltávolítani specifikus géneket, így új lehetőségeket nyit az orvostudomány és a mezőgazdaság előtt.
A világon először génszerkesztéssel módosították a csirke-DNS-t, a madárinfluenzára immunis madár a cél
A világon elsőként génszerkesztési technikákat alkalmaztak a csirke-DNS egyes részeinek megváltoztatására, hogy korlátozzák a madárinfluenza terjedését. Ez új stratégiát jelenthet a halálos vírus terjedésének visszaszorítására.
Magyar kutató részvételével jelent meg a tanulmány a CRISP/Cas génszerkesztő rendszerről
Szemlét közölt a génszerkesztés témájáról egy nemzetközi szerzőgárda a világ első tíz növénybiológiai tudományos szaklapja között számon tartott, tekintélyes Trends in Plant Science-ben. A tanulmány a CRISPR/Cas-alapú génszerkesztés növényi alkalmazásának első tíz évét tekinti át és értékeli. A kutatócsoport magyar tagja Sági László, az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.
A pettyesszárnyú muslica sterilizálására használnák a génszerkesztést a bogyós gyümölcsök védelmében
Az Észak-Karolinai Állami Egyetem kutatói a genetikai ollón alapuló technológiával igyekeznek visszaszorítani a pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) populációit. A faj hazánkban is egyre nagyobb károkat okoz a bogyós gyümölcsökben. Főként a málnában, de már meggy- és cseresznyeültetvényeken is találkozni vele.
Valódi áttörés a pusztító burgonyabetegség elleni küzdelemben
A burgonya az emberi fogyasztás szempontjából a rizs és a búza után a harmadik legfontosabb élelmiszernövény a világon. Világtermelését azonban veszélyezteti a kései foltossága, az egyik legpusztítóbb burgonyabetegség, amely évente 3-10 milliárd euró terméskiesést és kezelési költséget okoz világszerte. Daniel Moñino-López, a WUR kutatója áttörést ért el a késői burgonyabetegség elleni küzdelemben
Két éven belül az elárusítóhelyek polcain landolhat a génszerkesztett marhahús
A hónap elején az FDA (Food and Drug Administration – az USA Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala) jóváhagyta a genommal szerkesztett szarvasmarhák hústermelésben való felhasználását. Az éghajlatváltozást szem előtt tartva tenyésztették ki ezeket az állatokat. Rendkívül sima, rövid szőrük van, ami állítólag segít az állatoknak hatékonyabban megbirkózni a meleg időjárással.
Az igazság átszerkesztése: a génszerkesztés megoldásait kritizálják
Az iparszerű mezőgazdaság az üvegházhatású gáz-kibocsátás és az éghajlatváltozás egyik fő felelőse, miközben az egész agrárszektor maga is küzd az éghajlatváltozásból eredő zavarok következményeivel. Az emelkedő hőmérséklet, a szélsőséges időjárási események és a kiszámíthatatlan körülmények veszélyeztetik a mezőgazdaság működését, és veszélybe sodorják az élelmiszertermelést.
Mennyire egyenes az út a génmódosított növények termesztése felé?
Hamarosan eljön a génmódosított növénytermesztés időszaka, mert az éghajlatváltozáson kívül az elvárosiasodás és a túlnépesedés is komoly terhet rak a mezőgazdaság szereplőire. A felgyorsított eljárással készített tökéletes élelmiszerek kifejlesztésén ugyan még nagy erőkkel dolgoznak, de hamarabb kerülhet génmódosított paradicsom a tányérokra, mint azt sokan gondolnák. A klímaváltozás miatt a növénynemesítésben is gyors alkalmazkodásra van szükség.
Áldás vagy átok lesz a génszerkesztett élelmiszer?
A génmódosított élelmiszerek mellett új technika segíthet az éhezés elleni küzdelemben, méghozzá anélkül, hogy a sokak által elutasított génmódosításhoz kellene fordulni. A legújabb génszerkesztési eljárások során ugyanis a kutatók nem módosítják, csak megszerkesztik az adott növény genomját. Ezzel pedig ellenállóbbá, bőven termőbbé vagy tartósabbá tehetik őket. Hogyan hódíthatja meg a világot a génszerkesztés?
A mezőgazdaság számára is nagyon fontos a Nobel-díjat kapó Genetikai olló
Az idei kémiai Nobel-díj is megerősíti a génszerkesztés világszerte terjedő gyakorlatát. A technológia hatalmas lehetőségeket teremt több társadalmi és a mezőgazdasági kérdés megoldásában. A Genetikai olló a géntechnológia egyik legélesebb eszközének felfedezéséért kapta idén a kémiai Nodel-díjat két kutatóhölgy, Emmanuelle Charpentier és Jennifer A. Doudna. A CRISPR/Cas9 nevű eljárással a kutatók rendkívül nagy pontossággal képesek megváltoztatni állatok, növények és mikroorganizmusok DNS-ét.
Először igazolták, hogy génszerkesztett haszonnövény is azonosítható PCR alapú módszerekkel
A GMO-mentes élelmiszerekért dolgozó civil szervezetek csoportja és egy élelmiszerkereskedelmi vállalat jelentette be a világon az első olyan molekuláris (qPCR) módszer kifejlesztését és közzétételét, amely alkalmas génszerkesztéssel létrehozott haszonnövény kimutatására. Az új kutatás cáfolja a biotechnológiai ipar és egyes szabályozó szervezetek állítását, miszerint az újabb, génszerkesztéssel létrehozott, így genetikailag módosított, de nem transzgenikus haszonnövények nem különböztethetőek meg a nem GMO haszonnövényektől, és ezáltal nem is szabályozhatók.
Génszerkesztett, betegségellenálló európai búzát nemesítenek a német kutatók
A betegségeknek ellenálló búza nemesítésén dolgoznak egy új európai kutatási projekt munkatársai. A CRISPR/CAS technológiával, azaz irányított génszerkesztéssel létrehozott búza a vörös- és sárgarozsdával, a fuzáriummal és a szeptóriával szemben is védetté válna. Az ennek következtében kevesebb felhasznált növényvédő szer környezetvédelmi és jövedelmezőségi szempontból is előnyös lenne a mezőgazdasági termelők számára.
Nagyobb hozamra és biztonságos élelmiszer előállítására törekszik a Corteva
Médianapot rendezett a sajtó képviselőinek a budapesti Várkert bazárban a Corteva Agriscience, ezen a fejlesztéseken kívül beszéltek még a növényvédelmi kérdésekről és a fiatalok mezőgazdasági szakmához való viszonyáról is. Az USA-beli Delaware államból, a wilmingtoni központból irányított agráróriás a DuPont Pioneer vetőmag, valamint a DuPont és a Dow AgroSciences növényvédő szer kínálatát fogja össze a gazdáknak.
Megjelent a génszerkesztett műhús a Burger King éttermeiben
Annyira megtetszett a Burger King amerikai közönségének a műhús alapanyagú Whopper szendvics, hogy alig néhány hétnyi tesztüzem után a gyorsétteremlánc eldöntötte, év végéig az egész Egyesült Államokban, mind a 7300 éttermében bevezeti a termékek közé a génszerkesztett műhús alapú fogását. Az étteremlánc legismertebb szendvicsének műhúsos változatát idén április elejétől lehetett a gyorséttermek pultjainál rendelni, de mindeddig kizárólag St. Louis közel 60 burgerezőjében.
Ezeknek a gyümölcsöknek az előnyére válik a génmódosítás
A genetikailag módosított, úgynevezett GMO-s zöldségek és gyümölcsök megítélése és elfogadottsága nagyon eltérő a társadalomban. Az így előállított növényeknek ugyanakkor számos előnye van. Ez pedig nem csak a fogyasztókra, de a termesztőkre is igaz. Ilyen a különböző betegségekkel szembeni ellenállás, vagy akár az új, izgalmas ízek kialakítása is.
Váratlan genetikai károsodást eredményezhet a génszerkesztés?
A CRISPR/Cas9 genomszerkesztési technológia hatásait tanulmányozó tudósok szerint váratlan genetikai károsodást okozhat az új módszer. A technológia veszélyes változásokat idézhet elő a sejtekben. A Nature Biotechnology tudományos folyóiratban közzétett tanulmány megállapításai komoly jelentőségűek a DNS szerkesztéshez használható molekuláris ollót, a CRISPR/Cas9 technológiát alkalmazó génterápiák biztonságosságát tekintve.
A génszerkesztés kockázatokat hordoz
Óvatosságra szólítja fel a szakmát a modern génszerkesztési eljárásokkal kapcsolatban a Földművelésügyi Minisztérium. Bár a génszerkesztés folyamata során nem idegen gént ültetnek be az élő szervezetbe, az eljárás így is számos kockázatot hordoz.
Hirdetés
Belépés
Oldalunk megújult. Amennyiben Ön regisztrált felhasználónk és nem tud belépni, kérjük, használja az elfelejtett jelszó funkciót!
Elfelejtett jelszó
Kérjük, adja meg a regisztrációkor használt e-mail címét!