Segítség
Kapcsolat
3
°C /
0
°C
gyenge havazás 
-
- Agrárhírek
-
génszerkesztés
Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben
2024.11.19.Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.
Hirdetés
Magro.hu Piactér
Több mint 400 hirdetés 89 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseket
Hirdetés
AMG Pro-tech mikrogranulált talajkondicionáló készítmény (10kg)
12 940 HUF / zacskó
+ áfa
Magro.hu Piactér
Több mint 400 hirdetés 89 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseket
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Agrár- és egészség vonalon is sokat hoz a génszerkesztés technológiája
2024.09.04.A CRISPR technológia segítségével olyan precíziós génszerkesztési eszköz jött létre, amely képes megváltoztatni vagy akár eltávolítani specifikus géneket, így új lehetőségeket nyit az orvostudomány és a mezőgazdaság előtt.
Megvan, melyik gén felel a virágos növények nagyobb hozamáért
2024.05.09.A virágzás és termésképzés létfontosságú fázis a növények életciklusában. A folyamatot gének irányítják, ezek működéséről pedig egyre többet lehet tudni. Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálta, melyik gén felel a virágzás leállításáért, ezzel határt szabva az elérhető termésnek. Az is kiderült, hogy a hagyományos nemesítéssel is ennek a génnek a kiszelektálása felé haladtak.
Megszavazta az új géntechnológiák szabályozására vonatkozó javaslatot az EU Környezetvédelmi Bizottsága
2024.02.05.Az EU Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsága által elfogadott szövegtervezet egyetért az Európai Bizottság javaslatával, amely szerint az új génkezelési technikákra (más néven új genomikai technikák, NGT-k) két különböző kategória és kétféle szabályrendszer vonatkozzon.
Jakab István: nem fogadjuk el, hogy skanzent akarnak csinálni az európai mezőgazdaságból
2023.12.11.Rendszeres vendég a Kossuth Rádió műsorában Jakab István, a MAGOSZ elnöke. Még az ősszel olasz érdekképviseletekkel tárgyalt. Egyetértünk abban is, hogy az Európába behozott áruknak ugyanolyan feltételeknek kell megfelelniük, mint az itt termelteknek, ez élelmiszerbiztonsági kérdés. Nem fogadjuk el, hogy az európai mezőgazdaságból skanzent akarnak csinálni – fogalmazott.
A világon először génszerkesztéssel módosították a csirke-DNS-t, a madárinfluenzára immunis madár a cél
2023.10.12.A világon elsőként génszerkesztési technikákat alkalmaztak a csirke-DNS egyes részeinek megváltoztatására, hogy korlátozzák a madárinfluenza terjedését. Ez új stratégiát jelenthet a halálos vírus terjedésének visszaszorítására.
Magyar kutató részvételével jelent meg a tanulmány a CRISP/Cas génszerkesztő rendszerről
2023.09.27.Szemlét közölt a génszerkesztés témájáról egy nemzetközi szerzőgárda a világ első tíz növénybiológiai tudományos szaklapja között számon tartott, tekintélyes Trends in Plant Science-ben. A tanulmány a CRISPR/Cas-alapú génszerkesztés növényi alkalmazásának első tíz évét tekinti át és értékeli. A kutatócsoport magyar tagja Sági László, az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.
Támogatja a precíziós nemesítés használatát az Innovatív Mezőgazdasági Biotechnológiai Egyesület
2023.08.29.A precíziós nemesítés innovatív tevékenység, amely a termesztett növények és a háziállatok tulajdonságainak javításával járul hozzá a mezőgazdasági és éghajlati kihívások kezeléséhez, így a kártevők, a tápanyaghiány és a szárazság problémáinak megoldásához. Az Innovatív Mezőgazdasági Biotechnológiai Egyesület (IMBE) reagált az Európai Bizottság a precíziós nemesítéshez kapcsolódó javaslatára.
Változtatna az EU a GMO-szabályokon, a magyar stratégia viszont megtartaná a génmódosítás nélküli termesztést
2023.08.01.Megkezdődtek a tárgyalások az új génkezelési technikák szabályozásáról Belgium és az Európai Unió fővárosában, Brüsszelben. 2023. július 5-én jelent meg az Európai Bizottság jogszabály-javaslata az új génkezelési technikákkal (NGT) létrehozott génmódosított növények szabályozásáról. A magyar stratégia nem változik, kiáll a GMO-mentesség mellett.
A pettyesszárnyú muslica sterilizálására használnák a génszerkesztést a bogyós gyümölcsök védelmében
2023.07.26.Az Észak-Karolinai Állami Egyetem kutatói a genetikai ollón alapuló technológiával igyekeznek visszaszorítani a pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) populációit. A faj hazánkban is egyre nagyobb károkat okoz a bogyós gyümölcsökben. Főként a málnában, de már meggy- és cseresznyeültetvényeken is találkozni vele.
Valódi áttörés a pusztító burgonyabetegség elleni küzdelemben
2023.05.12.A burgonya az emberi fogyasztás szempontjából a rizs és a búza után a harmadik legfontosabb élelmiszernövény a világon. Világtermelését azonban veszélyezteti a kései foltossága, az egyik legpusztítóbb burgonyabetegség, amely évente 3-10 milliárd euró terméskiesést és kezelési költséget okoz világszerte. Daniel Moñino-López, a WUR kutatója áttörést ért el a késői burgonyabetegség elleni küzdelemben
Az igazság átszerkesztése: a génszerkesztés megoldásait kritizálják
2022.04.01.Az iparszerű mezőgazdaság az üvegházhatású gáz-kibocsátás és az éghajlatváltozás egyik fő felelőse, miközben az egész agrárszektor maga is küzd az éghajlatváltozásból eredő zavarok következményeivel. Az emelkedő hőmérséklet, a szélsőséges időjárási események és a kiszámíthatatlan körülmények veszélyeztetik a mezőgazdaság működését, és veszélybe sodorják az élelmiszertermelést.
Mennyire egyenes az út a génmódosított növények termesztése felé?
2021.12.09.Hamarosan eljön a génmódosított növénytermesztés időszaka, mert az éghajlatváltozáson kívül az elvárosiasodás és a túlnépesedés is komoly terhet rak a mezőgazdaság szereplőire. A felgyorsított eljárással készített tökéletes élelmiszerek kifejlesztésén ugyan még nagy erőkkel dolgoznak, de hamarabb kerülhet génmódosított paradicsom a tányérokra, mint azt sokan gondolnák. A klímaváltozás miatt a növénynemesítésben is gyors alkalmazkodásra van szükség.
A génszerkesztési szabályozás miatt írt nyílt levelet az Európai Bizottság alelnökének több szervezet, köztük 5 magyar is
2021.04.15.A civil társadalom, a gazdálkodók egy része és üzleti szervezetek fogalmaztak és küldtek nyílt levelet Frans Timmermans részére. Az Európai Bizottság holland alelnökét arra kérik, hogy ne vonja ki a génszerkesztési szabályozás alól a génmódosított növényeket és állatokat. Amióta ugyanis az Európai Bíróság 2018-ban kimondta, hogy az új génszerkesztési eljárással előállított szervezeteket az EU hatályos GMO-törvényei szerint kell szabályozni, a biotechnológiai iparág intenzív lobbi-tevékenységet folytat a jogszabály enyhítése érdekében.
Reménykedhet a csirkevilág – a génszerkesztés ellenállóvá teszi őket a madárinfluenzával szemben
2021.02.07.Amikor valahol felüti a fejét a madárinfluenza, eleget téve a törvénynek, meghatározott sugarú körben el kell pusztítani a madárállományt. Az EggXYt ennek a költséges gyakorlatnak a felszámolása érdekében egy új eszköz fejlesztésébe vágott. A fejlesztők remélik, hogy felgyorsítva a hatósági jóváhagyási folyamatokat lehetővé válik számukra, hogy terméküket piacra vigyék Az izraeli céget 2016 végén alapították, amikor Dani Offen, a Tel-Avivi Egyetem professzora felkereste Yehuda Elramot azzal az ötlettel, hogy a forradalmi és Nobel-díjas génszerkesztési technológia, a CRISPR alkalmazásával próbáljanak meg véget vetni a naposcsibék elpusztításának.
A mezőgazdaság számára is nagyon fontos a Nobel-díjat kapó Genetikai olló
2020.11.17.Az idei kémiai Nobel-díj is megerősíti a génszerkesztés világszerte terjedő gyakorlatát. A technológia hatalmas lehetőségeket teremt több társadalmi és a mezőgazdasági kérdés megoldásában. A Genetikai olló a géntechnológia egyik legélesebb eszközének felfedezéséért kapta idén a kémiai Nodel-díjat két kutatóhölgy, Emmanuelle Charpentier és Jennifer A. Doudna. A CRISPR/Cas9 nevű eljárással a kutatók rendkívül nagy pontossággal képesek megváltoztatni állatok, növények és mikroorganizmusok DNS-ét.
Először igazolták, hogy génszerkesztett haszonnövény is azonosítható PCR alapú módszerekkel
2020.11.13.A GMO-mentes élelmiszerekért dolgozó civil szervezetek csoportja és egy élelmiszerkereskedelmi vállalat jelentette be a világon az első olyan molekuláris (qPCR) módszer kifejlesztését és közzétételét, amely alkalmas génszerkesztéssel létrehozott haszonnövény kimutatására. Az új kutatás cáfolja a biotechnológiai ipar és egyes szabályozó szervezetek állítását, miszerint az újabb, génszerkesztéssel létrehozott, így genetikailag módosított, de nem transzgenikus haszonnövények nem különböztethetőek meg a nem GMO haszonnövényektől, és ezáltal nem is szabályozhatók.
Génszerkesztett, betegségellenálló európai búzát nemesítenek a német kutatók
2020.10.02.A betegségeknek ellenálló búza nemesítésén dolgoznak egy új európai kutatási projekt munkatársai. A CRISPR/CAS technológiával, azaz irányított génszerkesztéssel létrehozott búza a vörös- és sárgarozsdával, a fuzáriummal és a szeptóriával szemben is védetté válna. Az ennek következtében kevesebb felhasznált növényvédő szer környezetvédelmi és jövedelmezőségi szempontból is előnyös lenne a mezőgazdasági termelők számára.
Génszerkesztés segíthet a precíziós nemesítésben, de egyelőre GMO-nak számít
2020.01.03.Mire lehet jó a génszerkesztés alkalmazása? A CRISPR egy olyan forradalmian új módszer, amivel a gének a tulajdonságaik megváltoztatása érdekében olló pontossággal választhatóak szét. A módszer rendkívüli népszerűségnek örvend és sokan a modern génszerkesztés úttörőjeként tekintenek rá, mely alkalmas a DNS-be új genetikai információ beírására, valamint új DNS szakaszok létrehozására. Azonban az eljárás még pontosításra szorul, ugyanis előfordul, hogy nem a megfelelő helyen történik a gén bemetszése, vagy nem teljesen úgy működik, ahogy azt a kutatók eltervezték.
Hirdetés
Belépés
Oldalunk megújult. Amennyiben Ön regisztrált felhasználónk és nem tud belépni, kérjük, használja az elfelejtett jelszó funkciót!
Elfelejtett jelszó
Kérjük, adja meg a regisztrációkor használt e-mail címét!
Több országban is jelen vagyunk
