Nem lehet GMO a precíziós nemesítés a Vetőmag Szövetség szerint

A mezőgazdaságra váró kihívások enyhítésére több megoldás létezik, az egyik lehetőség a precíziós nemesítés. Ez egy olyan innovatív eljárás, melynek során kizárólag a természetben előforduló, hasznos tulajdonságokat használnak fel a kutatók, ezáltal a növénynemesítési eljárás évekkel lerövidíthető.

Kutatás és fejlesztés segíti a magyar bogyós gyümölcs termesztését Nyugat-Nógrádban és Fertődön is

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem fertődi kutatóállomásán a bogyós gyümölcs szaporítás lehetőségeiről egyeztettek a szakemberek Dr. Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkárral. A laborban és a szabadföldön is körbejártak a Nyugat Nógrád TFI vezetőivel közösen, ahol a házigazdák számos érdekességet mutattak meg a vizsgálatok és a szaporítás eredményeiről.

Komoly élelmezési és nemesítési veszélyeket jelez az ÖMKi az új GMO szabályozással kapcsolatban

Géntechnológiai szabályokról tárgyal a közeljövőben az Európai Unió, amelyek tervezetét 2023. július 5-én ismertette az Európai Bizottság. A szakmai szervezetek kritikusan tekintenek a folyamatra. Az Európai Bizottság javaslata az új géntechnológiák szabályozásáról komoly veszélyeket és kockázatokat hordoz az ÖMKI állásfoglalása szerint.

Tanulnunk kell a szomszédoktól: Ausztria gyakorlatai és a magyar kapcsolat is téma volt a miniszterek között

Tovább kell erősíteni az együttműködést az agrárdigitalizáció, a növénynemesítés és a mezőgazdasági kárenyhítési gyakorlatok tekintetében hazánk és Ausztria között - jelentette ki Nagy István tárcavezető, aki június végén Bécsben tárgyalt Norbert Totschnig osztrák szövetségi agrárminiszterrel.

A lányok és a málna: szakcikk a gyümölcs nemesítéséről

A növénynemesítők gyakran nevezik el nőnemű hozzátartozójukról a keresztezéseikből származó ígéretes hibrideket. A málnatermesztés során is több érdekesség van.

Új magyar szárazság- és mésztűrő szőlőfajta kaphat állami elismerést

A MATE cserszegtomaji telepén végzett szőlőnemesítő munka eredményeként a közeljövőben kaphat állami elismerést egy szárazság- és mésztűrő szőlő-alanyfajta, a Georgikon 10EE. Egy további rendkívül ígéretes fejlesztés a Bianca-Cserszegi fűszeres hibrid szőlőfajta-jelölt. A Georgikon 10EE egy nagy vesszőhozamú szőlőfajta, melynek vesszői jól olthatóak, oltásforradás és gyökeresedő képessége pedig kiváló.

20 évvel az emberé után feltérképezték a krumpli genomját is!

Több mint 20 évvel az emberi genom feltérképezése után a tudósoknak sikerült a burgonya igen összetett DNS-ét is dekódolniuk. Ezzel a jelentős tudományos lépéssel felgyorsíthatják az ellenállóbb, nagyobb hozamú fajták nemesítését. A müncheni Ludwig-Maximilians Egyetem és a kölni Max Planck Növénynemesítési Kutatóintézet kutatóinak a világon először sikerült megfejteniük a burgonya genomját.

A képzést és a kutatást is segíti a szentesi paprikanemesítő vállalat a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karán

A gyerekeknek erős élményt, de sok hasznos anyagot is adnak a káposztafélék

A közös növénycsaládba tartozó káposzta, a karfiol, a brokkoli, a kelbimbó, sőt a karalábé is ugyanattól a közös őstől származnak. Már az ókori görögök és rómaiak is előszeretettel fogyasztották a vadkáposztát, sőt, a nemesítését is ők kezdték el, amely végül különböző növényeket eredményezett. A káposztafélék napjainkra világszerte az emberi táplálkozás fontos részét képezik, Kínában, Japánban, Indiában és Európában is fontos élelmiszernek számítanak.

Jó lenne, ha a falusi portákon szabadon kapirgáló, télen is tojó palóc tyúkokat lehetne látni

Luxuséttermek kínálatában is megállja a helyét a nyuszkanyakú palóc tyúk. Örömteli lenne, ha a falusi portákon nagy létszámban megjelenne ez a jó élelemkereső, a kártevőket módszeresen elpusztító, télen is tojó fajta. A fajta első számú tenyésztőjének, a Mátranovákon élő Földi Gyulának mindig is tetszett az úgynevezett csórényakú tyúk – mert eredetileg, s Erdélyben ma is, így hívják –, talán részben egy gyerekkori emléknek is köszönhetően.

Áttörést jelentő magyar kutatás eredményeként lehet sikeresebb a gabonanemesítés

Az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Mezőgazdasági Intézetének munkatársai sikeresen azonosítottak a gabonafélék ivarsejtjeit kialakító számfelező sejtosztódás, azaz a meiózis során a kromatinban végbemenő szerkezetváltozásokat. Az intézetben működő Genetikai Variabilitás Kutatócsoport célja olyan módszerek kidolgozása, amelyek utat nyitnak a korábban nem elérhető, az új környezeti kihívásoknak is megfelelő genetikai kombinációk előállítására a gabonafélék nemesítése során.

A magyar őszibaracktermés 80 százaléka a tavaszi fagy áldozata lett

Az átlagos szezonokhoz képest 80 százalékkal kevesebb őszibarack terem idén, mert a tavaszi fagyok jelentős károkat okoztak a magyarországi ültetvényekben. A klímaváltozás egyre nagyobb veszélyt jelent, hosszabb távon nem megkerülhető az új, ellenállóbb ültetvények telepítése, a fajtahasználat optimalizálása és a korszerű termesztési módszerek elterjesztése. További kihívás, hogy az ültetvények döntő része elöregedett, elavult művelési rendszer és korszerűtlen fajtaszortiment jellemző a hazai gyümölcsösökre. Kevés az új telepítés, az elmúlt években csak néhány 100 hektár volt.

Nemesítéssel növelik a búza rostanyagtartalmát az ATK kutatói

Nemesítéssel növelik a búza rostanyagtartalmát az egészség megőrzése érdekében az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Mezőgazdasági Intézetének kutatói. A szakemberek közel 10 éve dolgoznak rostanyagban gazdagított gabonafélék nemesítésén, a rostanyagok fontos szerepet játszanak az emberi egészség megőrzésében. Az oldhatatlan részek a bélmozgást és a karcinogének megkötését segíti elő, az oldható rész csökkenti a koleszterinszintet és a glükóz abszorpcióját a vékonybélben. Ezáltal hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a 2. típusú diabétesz kockázatának a csökkentéséhez.

Génszerkesztett, betegségellenálló európai búzát nemesítenek a német kutatók

A betegségeknek ellenálló búza nemesítésén dolgoznak egy új európai kutatási projekt munkatársai. A CRISPR/CAS technológiával, azaz irányított génszerkesztéssel létrehozott búza a vörös- és sárgarozsdával, a fuzáriummal és a szeptóriával szemben is védetté válna. Az ennek következtében kevesebb felhasznált növényvédő szer környezetvédelmi és jövedelmezőségi szempontból is előnyös lenne a mezőgazdasági termelők számára.

Új, 600 milliós kutató- és fejlesztő kutatóközpontot nyitott Szegeden a Corteva

A Corteva Agriscience új, többféle növénykultúra tesztelésére és kutatására is alkalmas kutatóközpontot nyitott Szegeden. A tudományos munka során mind a növénynemesítés, mind a növényvédelem területén az európai termelőket kiszolgáló, fenntartható megoldások kidolgozására összpontosítanak. A létesítmény koordinációs feladatkört is ellát, biztosítja a cég K + F munkacsoportjainak, hogy egymással együttműködve fejlesszenek úttörő és egyben fenntartható mezőgazdasági megoldásokat Európa és a világ termelői számára.

Jól bírja a szélsőséges klímaviszonyokat az új nemesítésű almafajta

Változatos körülmények között, forró és száraz éghajlati viszonyokban is tesztelték a kutatók a T&G Global új nemesítésű almafajtáját. A Hot Climate program célja a globális az almatermelés fenntarthatóságának biztosítása változó éghajlati viszonyok között, ennek részeként valósult meg a fajta nemesítése. Ez lehetőséget biztosít az almatermesztésre olyan régiókban is, ahol az korábban elképzelhetetlen volt, így például a csapadékhiányos Dél-Afrikában. Az új fajtából az első jelentősebb tételt az Ibériai-félszigeten ültetik el.

Több helyen is változott az állati szaporítóanyaggal foglalkozó EU-s rendelkezés

Megjelent az Európai Bizottság az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szaporítóanyaggal foglalkozó létesítmények engedélyezése, valamint a bizonyos tartott szárazföldi állatok szaporítóanyagainak unión belüli mozgatására vonatkozó nyomonkövethetőségi és állategészségügyi követelmények tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2020/686 felhatalmazáson alapuló rendelete.

Kegyetlen talajokon is eredményes alternatív fajtákat nemesítettek Karcagon

Saját nemesítésű alternatív növényfajtáit és talajkondicionálási kutatásainak eredményeit mutatta be gazdálkodóknak a Debreceni Egyetem AKIT Karcagi Kutatóintézete. A speciális fajták és talajjavító módszerek megoldást jelentenek a Közép-Tisza-menti térség számára. Ezek közül 10-15 fajta minden évben elérhető a gazdálkodóknak is, hogy a nehéz mechanikai összetételű, nagy agyagtartalmú, nehezen művelhető talajokon is eredményesen termeszthessék őket.