Digitális Agrár Stratégia - a jövő elkezdődött

A hazai agrárágazatban jelenleg kihasználatlanok a digitális agrárstratégia fejlesztéseiből származó gazdasági előnyök. Ezért a Digitális Jólét Program 2.0 (DJP) keretében, a magyar agrárágazat digitális fejlesztése érdekében elkészült a magyarországi Digitális Agrár Stratégia (DAS).

A stratégiáról Varga Péterrel, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) Agrárinformatika Munkacsoport újraválasztott munkacsoport-vezetőjével az Agrárium szaklap munkatársa, Hajtun György beszélgetett. A teljes interjú az Agrárium szaklap 2017. októberi számában jelent meg. A Magro.hu ebből válogatta ki a legérdekesebb részeket.

Küszöbön az agrárjövő: itt a magyar Digitális Agrár Stratégia - Fotó: Pixabay, Hans Benn

Hol tart a digitális agrárgazdaság a világban?

Az Egyesült Államokban, az egyik legfőbb versenytársunknál, komoly tényezővé vált a digitalizáció. Ez nemcsak kényelmi eszköz, ami abban segít, hogy jobb döntéseket hozzunk, hogy jobban tároljuk az adatokat és adatokat gyűjtsünk. Hanem versenytényezővé vált az elmúlt évtizedben. Azokban az országokban, ahol ezt használják, láthatóan megjelennek a digitális eszközök használatának az eredményei az agrárágazat teljesítményében.

A digitalizáció megkerülhetetlenné vált idehaza is?

Egyértelműen. Napjainkra a termelés szintjén van a legjelentősebb előrelépés, már csak azért is, mert ez látható. Ma már nem kényelmi szempontból fontos, hogy a traktor tartani tudja a 2–2,5 centiméteres irányt, s a növényvédelem, a műtrágya kijuttatása valóban az adott terület szükségletei alapján történik, hanem az adatgyűjtés miatt is. Az automatizáció mellett a robotizáció is megjelent, Még akkor is, ha ember ül a gépen, de maga a művelet már robotizált, vagyis hosszú folyamatokat kapcsolnak össze, amit a gép magától megold. Nos, ez a szint már mindegyik ágazatban megjelent, ezt leginkább a szántóföldi növénytermesztésnél tapasztalhatjuk. De az állattenyésztésben is megvalósult a digitális technológiának köszönhetően az egyedi állattartás. A digitális eszközök a szarvasmarha-termelésben, a sertés-, a baromfiágazatokban is terjednek.

Úgy hirdették meg a Digitális Agrár Stratégia programot, hogy négy év alatt 300 milliárd forinttal nő az ágazat kibocsátása. Ez 10 százalékos eredménynövekedést jelez. Honnan származik ez az adat?

Erre az adatra az ember felkapja a fejét. De a mondat úgy folytatódik, hogy ha azok a fejlesztések, javaslatok megvalósulnak négy év alatt, amelyeket a DAS tartalmaz, akkor tartható a 300 milliárd forint plusz. Külföldi adatok alapján határoztuk meg ezt a növekedést. Uniós elemzések szerint a munkagépek „okosításával” mintegy 2 euró/hektár megtakarítás érhető el. Ha már a teljes gépsor intelligens, és az adott parcellában négyzetméter pontosan adatbázisba gyűjtjük a kijuttatott vetőmag, műtrágya, növényvédő szer mennyiségét, valamint a betakarítás adatait, a harmadik évtől a megtakarítás a 40–50 euró/hektárt is elérheti. Ha pedig üzemi szinten gyűjtjük az adatokat és hozzájutunk az időjárás, növényvédelem adataihoz, információihoz, a megtakarítás elérheti a 80 euró/hektárt. Azóta az AKI elvégzett egy szántóföldi kutatást a tesztüzemeinél, és ez a 10 százalék növekedés reálisnak tűnik.

Mit tartalmaz a Digitális Agrár Stratégia?

Két látványos, markáns feladatot határoztunk meg. Az egyiket kompetenciafejlesztésnek hívjuk, amelyen belül az ismeretterjesztés eszközrendszerét tartjuk a legfontosabbnak. Le is írjuk, hogyan lehet a másfélszázezer embert – akik ma, a magyar agrárágazatban döntési helyzetben vannak – olyan informáltsági, majd ismereti szintre hozni, hogy a helyén számoljanak ezzel a technológiával. Ekkor már felismerik a technológia nagyszerűségét. Nem csak a kényelmi, hanem az igazi, pénztermelő funkciókat is telepítik. Egyébként ez a legnagyobb feladat. Történelmi tapasztalat, hogy minden technológiai váltás előtt szükség volt egy olyan központi kampányra, akaratra, amely az oktatás fontosságát helyezi középpontba.

Hogyan történik ez a gyakorlatban?

Ennek több fokozata van, az ismeretterjesztéssel indul, a felnőttképzés, a szakoktatás, a felsőfokú oktatás a következő lépcső, illetve az a lehetőség is fennáll, hogy a mezőgazdasághoz kapcsolódó területeken is megismerik ezeket az új technológiákat. A másik markáns feladat a közszféra beemelése a versenyszférába. Ugyanis azt látjuk, hogy a közszféra már a versenyszféra része. Az egyik fontos eleme ennek az, hogy az a rengeteg adat, amit a közigazgatás begyűjt, azok – miután piaci értékei is vannak – visszakerüljenek a versenyszférába. A közigazgatás bizonyos szolgáltatásokat is nyújt a gazdálkodóknak, például meteorológiai előrejelzéseket adnak, de a talajjal, a növényvédelemmel, az állat-egészségüggyel kapcsolatos információkat is az állami szférától kaphatjuk meg. Az a jövő útja, hogy ezeket a szolgáltatásokat a digitális technológiákhoz kell igazítani ahhoz, hogy a precíziós eszközök lehetőségeit még jobban ki tudják használni.

Mi történik a digitális Agrár Stratégia begyűjtötte adatokkal?

A stratégia természetesen részletesen kitér további fontos feladatokra is, mint például az adatfelhasználás szabályozása. Egy adatsor piaci érték, ezért nem mindegy hogy ki kapja, és hogyan használja fel az adatokat, ugyanis ez kockázati tényezőket is rejt magában. Hasonló szabályozási kérdés a drón használata, mivel a mezőgazdaságban sokkal egyszerűbben kellene a drónt felhasználni. A kompetencia területéhez tartozik a szaktanácsadás, s az a cél, hogy a digitális tudás kötelezően megjelenjen a szaktanácsadásban is. Szerintem ezek a stratégia főbb pontjai.

Szerepel-e a stratégiában az informatikai eszközök beszerzésének támogatása?

Sokan várták tőlünk, hogy ezt konkrét összeggel beépítjük a stratégiába. Szerintünk is szükség van az eszközbeszerzés támogatására. De azt kell megvizsgálni, hogy milyen támogatási technológiával kellene beavatkozni a piaci mozgásokba. Ha a termelő megérti a rendszer hasznosságát, és valóban profitot lát benne, akkor felgyorsul a digitalizáció terjedése.

Mi gátolja a terjedését?

Az egyik gát az emberi tényező. A hazai mezőgazdaságban az informatikai megoldások terjedésének legfőbb gátja a humánerőforrás felkészületlensége, készségei és attitűdje. A mezőgazdasági üzemek számát figyelembe véve kb. 3000, az informatikát és a mezőgazdasági folyamatokat egyaránt ismerő, az alkalmazásokat tervező, üzemeltető, a felhasználókat oktató és tanácsadást nyújtó szakember hiányzik ma az ágazatból. Akik leginkább a közepes, kis- és mikrogazdaságok számára adhatnak segítséget, a nagy gazdaságok előrébb tartanak a folyamatban. További gátat jelent a támogatáspolitika, amely az agrárinformatikai innovációt, a meglévő termékek elterjesztését, valamint a szükséges képzést és tanácsadást nem tekinti prioritásnak. De látszik a kormányzati törekvés. Keresik azokat a megoldásokat, hogyan tudnák támogatni a termelők szükséges fejlesztését, szemléletváltását, illetve az alkalmazások, szolgáltatások fejlesztését és elterjedését. Nem optimális továbbá a szabályozási környezet, amely nem veszi figyelembe az új technológiák megjelenését, azok gazdasági hatását, így jelentősen nehezíti például a nemzeti adatvagyonhoz üzleti céllal való hozzáférést, valamint a drónok termelési célú alkalmazását.

Mi a Digitális Agrár Stratégia legfontosabb feladata?

Azt, hogy a DAS-t az ipar 4.0 stratégiával kell összhangba hozni. Az ipar 4.0 lényegében azt foglalja össze, hogy a fogyasztói igények hogyan alakítják és irányítják a termelést. Azt kell látni, hogy az agrárágazat is efelé megy, hiszen a termékpályás integrációkhoz a fogyasztói igények már eljutnak a kereskedelmen keresztül. A kereskedelem és a termelők között még nincs olyan szoros kapcsolat, mint a kereskedő és a fogyasztó között. De a következő időkben komoly előrelépés lesz a fogyasztó és a termelő közötti szorosabb kapcsolat kialakítása. Az tud hosszú távon a piacon megmaradni, aki tudja, hogy a fogyasztó melyik terméket veszi le a polcról. Mert azt a terméket kell a leghatékonyabban előállítania. Profit nélkül ugyanis nincs fejlődés, és nincs jövő.