Élelmiszerpazarlás: ennyire (nem) figyelünk oda
Az emberek többnyire olyan ételt vásárolnak, amire valóban szükségük van. A többség pedig rendszeresen figyeli a lejárati időt is, így általában nem dob ki ételt a lejárati idő előtt. Ha mégis lejár a szavatossági idő, akkor leginkább zöldség, gyümölcs, tejtermék, felvágott és pékáru landol a kukában. A K&H Bank kutatása arra kereste a választ, hogy mennyire tudatosan vásárolnak élelmiszert a magyarok, milyen gyakran dobják ki a szemétbe a különböző típusú élelmiszereket, és hogy szoktak-e közeli lejáratú élelmiszereket vásárolni. Mennyire jellemző ránk az élelmiszerpazarlás?
A K&H Bank tájékoztatása hivatkozik az Agrárminisztérium jelentésére, miszerint 2017-ben fejenként közel 68 kilogramm élelmiszert dobtak ki a magyarok, ami a teljes lakosságra számítva évi 1,8 millió tonna élelmiszerhulladékot jelent. Az Agro Napló cikkét szemléztük. „A Boston Consulting Group jelentése szerint 2030-ig világszinten évente 1,9 százalékkal emelkedik majd a kidobott élelmiszer mennyisége. Az élelmiszerpazarlás nagyon aktuális téma. A probléma a fejlett országokban főként a kiskereskedelemben, még jelentősebben pedig a fogyasztóknál fog jelentkezni. Főként amiatt, hogy túl sok olyan terméket vásárolnak az emberek, amit végül nem tudnak elfogyasztani. Továbbá meg sem vesznek bizonyos élelmiszereket, mert nem felelnek meg az esztétikai követelményeknek.
A pénzintézet reprezentatív, 500 fő megkérdezésével történt kutatása során arra kereste a választ, hogy mennyire tudatosan vásárolnak a magyar emberek élelmiszert, milyen gyakran dobják ki a szemétbe a különböző típusú élelmiszereket, illetve, hogy szoktak-e közeli lejáratú élelmiszereket vásárolni – ismertette a kutatás témáját Tresó István, a K&H Bank agrárfejlesztési főosztály vezetője.
Hirdetés
Amikor lejárna, megesszük, vagy kidobjuk
A K&H kutatása alapján az a következtetés vonható le, hogy a magyarok többnyire csak azt az élelmiszert vásárolják meg, amire valóban szükségük van, és a szavatossági időre is figyelnek. Amikor pedig közeleg a lejárati idő, inkább gyorsan felhasználják vagy kidobják az ételt. Sajnos csak töredékük juttatja el ezeket az ételeket a rászorulóknak. Ha pedig többet főztek vagy vásároltak a kelleténél, akkor szinte ugyanannyian vannak azok, akik a háziállatuknak adják a vacsorájukat, és akik szerint a maradék nem a kedvenceknek való. A kutatás arra is kitért, hogy a magyar lakosság úgy gondolja, többnyire nem szokott ételt a szemetesbe dobni. Viszont ha a kutatók megnézték külön-külön az egyes ételfajtákat, nagy eltéréseket találtak. Természetesen a tartós élelmiszerek – tészta, rizs, konzerv, olaj – és a hústermékek esetében fordul elő a legkevésbé, hogy szavatossági probléma miatt került a szemétbe, bár azért ez is előfordult.
Ezeket inkább kidobták az emberek
A zöldség, gyümölcs, a tejtermékek, hús, felvágottak és pékáru esetében ugyanakkor már azok a fogyasztók vannak nagyobb arányban, akik ritkán ugyan, de kidobják a szóban forgó élelmiszereket. A vizsgált típusok közül a pékáru és a felvágott emelkedik ki. A válaszok alapján ugyanis ez az a két élelmiszerfajta, amely a leggyakrabban végzi a hulladékban. Eközben egyre több boltban találkozhatnak a vásárlók külön polccal, ahova a közeli lejáratú élelmiszereket helyezik ki az eredeti ár töredékéért. Erre van is kereslet, ugyanis összességében a válaszadók többsége – 87 százaléka – szokott ilyen termékeket vásárolni, bár egyelőre csak ritkán – összegzi a tapasztalatokat a bank legfrissebb kutatása.
Cikkajánló: Közel 800 tonna élelmiszert adott ingyen tavaly az egyik élelmiszerlánc Magyarországon
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben
Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.
Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez
Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.
Hirdetés
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatAMG Pro-tech mikrogranulált talajkondicionáló készítmény (10kg)
12 940 HUF / zacskó
+ áfaTöbb mint 400 hirdetés 89 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés