Ettől különleges a meggy és a cseresznye tápanyag-utánpótlása

Hirdetés

A megfelelő mennyiségű és minőségű termés elérése érdekében meggy és a cseresznye tápanyag-utánpótlása egyaránt kellően nagy figyelmet érdemel. Fontos a jó összetételű alap- és fejtrágya, amit célszerű a fenológiához igazított lombtrágyával a vegetáció során több alkalommal kiegészíteni. Cikkünkből kiderül, hogyan és mikor érdemes a tápanyagot pótolni ezeknél a fajoknál. Sok termelő kételkedik abban, hogy a lombon keresztül kijuttatott műtrágyák mire is elegek, mivel nem túl nagy mennyiségekről van szó. A teljes tápanyag-utánpótlást nem is lehet lombon keresztül megoldani. Ám nem is ez a célja. Ezzel a technológiai elemmel segítjük a növényt, hogy a megfelelő fejlettségi állapotában ahhoz az NPK és mikroelem kombinációhoz jusson, amire a legnagyobb szüksége van - írta írja Dr. Sallai-Harcsa Marietta mezőgazdasági szaktanácsadó, növényorvos blogjában az Agrofórumon.

A meggy és a cseresznye tápanyag-utánpótlása sajátos kezeléseket igényel

A meggy és a cseresznye környezeti igénye eltérő, de tápanyagigényük egymáshoz hasonló. Tápanyagfelvételi időszakuk a többi gyümölcsfajhoz képest rövidebb, ezért időben kell gondoskodni a megfelelő alaptrágyázásról. A gyümölcsök korán beérnek, ezért nagyon fontos a megfelelő fejtrágyázás, illetve a kiegészítő lombtrágyázás pontos időzítése. Ezen kívül szüret után, a nyári időszakban is nagy figyelmet kell fordítani a gyümölcsfák megfelelő víz-, tápanyagellátására, hiszen így lehet megfelelő kondícióban tartani a növényeinket.

Általánosságban a tápanyag-utánpótlásról:

Mindkét faj klórérzékeny, így az alap-, illetve fejtrágya esetén a kálium utánpótlást egyaránt szulfátos műtrágyákkal kell megoldani.
Fontos a víz- és tápanyagellátás, továbbá az időzítés a megfelelő minőség és kondíció eléréséhez.
Betakarítás után a fákat fel kell tölteni tápanyaggal a következő évi termés megalapozása érdekében.
A talaj felső 40-45 cm részéről talajvizsgálati elemzés szükséges a megfelelő összetételű tápanyag-utánpótlás elvégzéséhez. Ezt célszerű évente egy levélanalízissel kiegészíteni. Így tudhatjuk, mit tud felvenni a növény és mire kell odafigyelni a gyökéren és a lombon keresztüli növénytáplálásnál.

A főbb tápelemek szerepe:

Nitrogén leginkább a levélben, hajtásban, termőrészekben, a gyümölcsben található. Legnagyobb igény az intenzív növekedési időszakban, illetve a gyümölcsfejlődés idején van rá. Rossz nitrogén-ellátottság esetén rügy-differenciálódási zavarok jelentkezhetnek. Gyengül a gyümölcsök kötődése és erős gyümölcshullás is felléphet. A két faj közül a jó nitrogénellátásra a meggy igényesebb. Hiány esetén a levelek aprók, keskenyek, halványzöld színűek. Hamar narancsvörös színbe mennek át és roppant gyorsan lehullanak az ágakról. Így kevés termőrügy alakul ki, kevesebb a virág, kisebbek a termések és a színük is halványabb lesz. Nitrogén-túladagolás esetén a fák fogékonyabbá válnak a betegségekre, kevésbé ellenállóak lesznek a fagyokkal szemben, a termés színe és íze gyengébbé válhat. A foszfor a növények generatív szerveinek kialakulásában játszik nagy szerepet, egyenletes ellátása azonban az egész növény fejlődése szempontjából fontos. A legnagyobb igény a kezdeti fejlődés időszakában van rá. Hiány esetén növekedési zavarok jelentkeznek, a lomb sötétzölddé, aztán vörössé változik. A kálium a gyümölcsfák esetében a legnagyobb mennyiségben felvett tápelem. Fontos a vízháztartásban, segít a fagy elleni védekezőképesség növelésében. Erősíti a betegségekkel szembeni ellenállóságot is. A termés minőségi paramétereinek fő meghatározója, hiánya esetén a hozam és a minőség is csökken. A kijuttatott kálium mennyiségét a nitrogénhez viszonyítják. Ott, ahol nagyobb mennyiségű nitrogénnel dolgoznak, a kálium arányát is emelni kell. Felvétele a vegetációs idő előrehaladtával növekszik, a cseresznye különösen igényes a megfelelő káliumellátásra. Hiánya esetén a levelek felfelé besodródnak a levélszélek bebarnulnak, majd később ezek a foltok összeolvadnak. A kalcium: az élettani szempontok mellett ez a gyümölcsök pulton tarthatóságát leginkább befolyásoló elem. Hiánya esetén a fiatal levelek csúcsának elhalása látható. Túladagolása esetén kalcium-antagonizmus, azaz vashiány tünetek lépnek fel. Túlzott jelenléte gátolhatja a Mg, a B, a Mn, a Zn és a Cu felvételét.

Hiánytünetek

Magnéziumhiány esetén a levélérközök erős sárgulása, majd elhalása következik be, általában a főér mentén, két oldalon. Bórhiánynál rossz a színeződés, rossz a kötődés, a fiatal levelek kicsik, sárgulnak, a hajtáscsúcsok torzultak, elhalnak. Rézhiány esetén leáll a levelek növekedése, a levélszélek felpördülésével levélhullás kezdődik. A hajtáson csúcsszáradás jelentkezik, ún. „bosszorkányseprűség” alakul ki. Vashiány klorózis: a sárgulás a legfiatalabb leveleken kezdődik. A levelek lehullása után szélsőséges esetben az ágak elhalása is bekövetkezhet. Mangánhiány: finom érközi sárgulással jár, ami hasonlít a kezdődő vashiányra, de a mangán hiánya nem a legfiatalabb leveleken kezdődik. A sárgulás erősödésével úgynevezett hálós klorózis alakul ki, zöld erekkel, ezt követően sárgásfehér pettyezettség is jellemző lehet. Cinkhiány: általános tünete az aprólevelűség és a rozettás levélállás. A kis levelek teljesen sárgultak, mereven felállóak, görbültek, töredezettek lesznek. A fő- és az oldalerek is zöldek maradnak. Ez a hiány rossz hatással van a virágzásra és a terméskötödésre egyaránt.

Összefoglalva a meggy jobban érzékeny a nitrogénellátásra, ám az egyes fajták között vannak különbségek. A nitrogénhiány a hajtás és a termővesszők arányával áll összefüggésben, mivel azok a fajták, amelyek rövid termővesszőket képeznek, aránylag több nitrogént igényelnek, hogy megfelelő arányban képződjenek hosszabb hajtások is a termőegyensúly fenntartásához. A korona belsejében csak akkor képződnek virágrügyek, ha a hajtások leveleinek nitrogéntartalma megfelelő. A kijuttatott nitrogén mennyiségét a metszés módjával és erősségével, valamint a hajtásnövekedéssel is jól össze kell hangolni.

Cseresznyére és meggyre szabott gyakorlat

Kisebb adag kell, ha a növekedés eléri az 50-60 cm, itt problémák léphetnek fel a gyümölcs húskeménységével, illetve érésével. Nagyobb mennyiségű nitrogénre van szükség, ha a hajtásnövekedés csak 20-25 cm hosszúságot ér el. Itt nagyon fontos, hogy a kijuttatott műtrágya a növekedési időszakban kerüljön ki. Rendkívül fontos a mikroelem pótlása is, hiszen számtalan biokémiai folyamatban szerepet játszanak.
Káliumból sokat használnak fel a meggyfák, hiány esetén legyengülnek a fák, a termőképességük pedig csökken. Fajta és termőhely függő, de a nitrogénadag emelésénél célszerű a káliumadagokat is növelni.
Foszfor esetében a túladagolás elkerülésére érdemes odafigyelni, különösen meszes talajokon, mert azokon cinkhiányt idézhet elő. Ennek az elemnek a hiányára a meggy különösen érzékeny.
A meggy a mikroelemek közül érzékeny még a vas- és a mangánhiányára, ez levegőtlen, illetve nagy mésztartalmú talajokon jelenthet nagyobb problémát. Ezeknek a mikroelemeknek a pótlása kelatizált lombtrágyákkal jól kezelhető.
Mindkét faj viszonylag N- és K-igényesnek mondható, ezért a megfelelő termés eléréséhez szükséges a megfelelő N/K arány.

Cseresznyénél ki kell térni az éréskor lehulló csapadék hatására bekövetkező termésrepedésre is. Ez még egy jól ellátott állományban is komoly károkat okozhat. Ennél az esetnél nagy gondot kell fordítani a megfelelő időben és módon elvégzett kalciumpótlásra. Ezt már a gyümölcsnövekedés időszakától kezdve, fajtától függően, több alakalommal is célszerű elvégezni. Ebben az időszakban ezt leghatékonyabban lombon keresztül tudjuk a kijuttatni.

Témák a cikkben

cseresznyetermesztés meggytermesztés

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

A területalapú támogatási rendszerről beszélt a NAK elnöke

2024.11.23.

Nélkülözhetetlen eleme a területalapú támogatási rendszer a hatékony és fenntartható mezőgazdasági művelésnek - mondta Papp Zsolt György, a NAK elnöke

Újra videón szerepel egy bükki medve

2024.11.23.

Az elmúlt években megbarátkoztak a medvék a Bükkel és Nógráddal.

A körforgásos gazdaság lehet a kiút a fenntarthatatlan gazdálkodásból Áder János szerint is

2024.11.23.

A lineáris gazdaság működtetése fenntarthatatlan, kiutat az elhasznált nyersanyagokat újrahasznosító körforgásos gazdaság jelenthet.

Az emberi kézéhez hasonló „finom” fogást tanulják a robotok

2024.11.22.

Arató robotok, tengeralattjáró-vadászok és távoli bolygókon közlekedő autonóm roverek… A cél az, hogy ezek általánosan alkalmazhatóbbá és önállóbbá váljanak a jövőben – a német Fraunhofer Institute for Material and Beam Technology IWS drezdai kutatói azon dolgoznak, hogy az eszközök „érezni” tudjanak.

Mérgező, de elbűvölő: a dérbabér rejtett oldala

2024.11.22.

A dérbabér, vagy más néven Prunus laurocerasus, népszerű dísznövény kertészek és növénykedvelők körében. Gyönyörű, örökzöld levelei és illatos virágai teszik igazán vonzóvá, nem csoda, hogy sokan keresnek információkat gondozásáról, igényeiről és esetleges veszélyeiről. Összegyűjtöttük a hat leggyakoribb kérdést a dérbabérral kapcsolatban, hogy segítsünk minden érdeklődőnek.

Partner

Digitális megoldások gazdálkodóknak és kereskedőknek: fedezze fel a Magro.hu előnyeit!

2024.11.22.

A mezőgazdaság nem csupán egy ágazat – ez a jövőnk és megélhetésünk alapja. Napjainkban azonban olyan kihívásokkal nézünk szembe, mint az extrém időjárás, a kiszámíthatatlanul változó piacok és a csökkenő értékesítési lehetőségek. Ilyen körülmények között a digitalizáció és az innovatív megoldások kulcsszerepet játszanak abban, hogy alkalmazkodjunk és még sikeresebbek legyünk.

További hírek