A francia titok: sokat tanulhatunk a direktvetés helyes alkalmazásáról

Hirdetés

Több francia gazdaságban már több, mint 10 éve alkalmazzák a direktvetés módszerét. Két kelet-francia gazdaság példája mutatja meg, hogy néz ki a forgatás nélküli művelésre alapozott vetésforgó a gyakorlatban. Minden egyes kultúra direktvetéssel került a talajba, egyedül a cukorrépánál történt meg a sorok előzetes, 4-5 cm-es mélységben történő meghúzása. Az igazság fontos része, hogy a francia éghajlaton általában kevesebb gond van a rovarokkal és több a gombákkal, illetve a meztelen csigákkal, mint hazánkban. Mindez a csapadékosabb klímának köszönhető. Ugyanez az oka annak is, hogy júliusban is sikeresen el tudnak vetni egy talajtakaró növényt. Ősszel és kora tavasszal pedig a tápanyag-kimosódás miatt van szükségük a földfelszín védelmére. Az eltérések ellenére van néhány használható ötletük - írta meg az Agrárszektor cikke.

Eredményes a direktvetés a franciáknál, a tapasztalatokból tanulhatnak a magyar gazdák is

Az első gazdaságban (Champagne) a vetésforgó a következőképpen alakult 11 év távlatában. A rotáció a cukorrépával kezdődik. Annak korai betakarítása után még október végén az őszi borsóra kerül a sor, amit együtt vetnek az őszi búzával. Mindezt azért, hogy a talajt megfelelően takarják. A vegetáció akadályozza a gyomosodást, kedvezőbb lesz a mikroklíma és kisebb lesz a borsót érő fagyhatás. Tél végén a búzát egy egyszikűirtóval viszik ki a táblából, és csak a borsó marad. A második év végén a repce váltja a borsót (kihasználva a talajban felhalmozódott nitrogént, illetve a kevés növényi maradványt). A repcét tavaszi lóbabbal, takarmányborsóval társítják – ezek a tél alatt maguktól elfagynak, és a talajfelszínen gyomosodást gátló mulcsot képeznek. A repce betakarítása után az árvakelésére a lóbabot azonnal rávetik. Így ősszel a búzát gyakorlatilag egy gyommentes és nitrogénnel gazdagított talaj várja. A búza után tavasszal sörárpa következik, a két kalászos között pedig ismét egy magától elfagyó, pillangósokból álló keveréket vetnek. Tavasszal a sörárpa ebbe a szerves anyaggal dúsított földbe kerül bele. Betakarítását egy keresztesvirágú (mustár, olajretek) másodvetés követi, amit a tél előtt zúznak le. A következő tavasszal ismét a cukorrépa következik. Az októberi betakarítást követően a jó állapotú, megbolygatott földbe egy gyors eldolgozást követően még a hónap végéig el tudnak vetni egy kései búzafajtát. A búzát a nyáron ismét talajtakaró másodvetés követi, majd ezután a nyolcadik évben a tavaszi borsóval folytatódik és megismétlődik a 2-5. évig alkalmazott rotáció.

Francia példa homokos talajon

Egy másik, rossz talajadottságokkal (homokos földek) rendelkező gazdaságban az egyes kultúrák 7 éves rotációban követik egymást. Itt három fontos szabályt tartanak be a termelés során:

A talaj állandó takarása (a fő kultúra után másodvetés, vagy mulcshagyás).
A talajművelés elhagyása (már a 8-10 cm es műveléssel is megbolygatjuk a talaj életet és a kapillárisokat, ami akadályozza a víz közlekedését mindkét irányba).
A rotáció elnyújtása (hétéves vetésforgó).

Vetésforgó:

Repce pillangósokkal társítva
Őszi árpa
Lóbab másodvetésben
Őszi búza
Zab vagy zabos bükköny
Borsó vagy lóbab
Főként pillangósból álló talajtakaró másodvetés (pl. takarmányborsó, herekeverék, lóbab)
Őszi búza
Főként pillangósból álló talajtakaró másodvetés
Kukorica
Tavaszi árpa

Az alkalmazott technológiák előnyei:

- Állandó talajtakarás, ami gátolja a gyomosodást és a talajt szerves anyaggal dúsítja.
- A takarás védi a talajfelszínt az eróziótól és télen kedvezőbb mikroklímát teremt.
- Javul a talajszerkezet, a sértetlen kapillárisok jobban elvezetik a vizet, a talajélet pedig gazdagodik.
- Csökken a vonóerőigény, éves szinten hektáronként közel 32 liter gázolaj takarítható meg.
- Kevesebb műtrágya, továbbá egy jó vetésforgó a rovarkártételt is csökkenteni tudja.

Az alkalmazott technológiák hátrányai:

- Öt-hat év szükséges ahhoz, hogy beálljon a biológiai egyensúly. Eleinte az is megtörténik, hogy az adott kultúrát újra kell vetni.
- A rágcsálók felszaporodhatnak az állandóan borított talajfelszín miatt. A ragadozó madarak és a rókák akkor gyérítik őket hatékonyan, ha a táblákat mezővédő erdősáv határolja.
- A barázdában összegyűlt tarlómaradvány akadályozza a csírázást, ezért a tárcsás csoroszlyák előtt a barázdát szárterelőkkel kell szabaddá tenni. A borsószalmát csak a bordázott vágótárcsák tudják felaprítani, de harmatos reggeleken a vonódott szalmával ezek is nehezen bírnak el.

Témák a cikkben

direktvetés vetésforgó