Gond lehet: kapnak-e rendes nyugdíjat a főállású őstermelők?

Hirdetés

Bár tavaly összesen 156 488 őstermelő szerzett bevallásköteles összeget elérő bevételt, alig több, mint 47 ezren fizettek valamekkora összegű járulékot ebből a tevékenységükből befolyó bevételeik után. Sőt, a számuk nem változott 2016-hoz képest. 2017-ben havi átlagban 44138 olyan termelő volt, aki 10 százalékos nyugdíjjárulékot fizetett. Az átlagosan megfizetett összeg 16347 forint volt a főállású őstermelők között. Az Agro Napló anyagát szemléztük. Nem változott a járulékfizető őstermelők száma 2017-ben az előző időszakhoz képest - válaszolta az lap megkeresésére a Nemzeti Adó és Vámhivatal. Az őstermelők adózására és járulékfizetésére vonatkozó különös szabályok figyelembe vételével ez azt jelenti, hogy meglehetősen kevés a főállású, és a tevékenysége alapján járulékfizetésre kötelezett gazdálkodó. Alapesetben ugyanis, ha más jogviszonyból - például munkaviszonyból - a termelő nem számít biztosítottnak, akkor a mezőgazdasági őstermelőnek – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbérnek megfelelő összeg után kell megfizetni a 7 százalék egészségbiztosítási járulékot (4 százalék természetbeni-, és 3 százalék a pénzbeli egészségbiztosítási járulék), valamint a 10 százalék nyugdíjjárulékot.

Kivétel, ha az őstermelői tevékenységből származó előző évi bevétele nem érte el a támogatások nélkül számított 8 millió forintot.

Ekkor ugyanis csak az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százaléka után kell 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot fizetnie. A havi járulékalap megállapításánál a tárgyévet megelőző évi bevétel 20 százalékának 1/12 részét kell figyelembe venni. A jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást kizárólag a 8 millió forintos bevételi összeghatár számításánál kell figyelmen kívül hagyni, a járulékalap megállapításánál már figyelembe kell venni.

A főállású őstermelők adózásáról több érdekes összefüggés derült ki a NAV válaszaiból

A lapnak az előző adóévi járulékbevallások alapján megküldött adatok szerint havi átlagban 43 704 olyan őstermelő volt, akinek a 2016. évi támogatások nélküli bevétele nem lépte túl a 8 millió forintot, és a magasabb összeg utáni járulékfizetést sem választotta, és csak 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot fizetett. Ennek összege havi átlagban 6537 forint volt. 2017-ben havi átlagban 44138 olyan termelő volt, aki 10 százalékos nyugdíjjárulékot fizetett. Az átlagosan megfizetett összeg 16347 forint volt. Az ebben a körben átlagosan megfizetett összes járulékösszeg havi 22884 forint volt.

Még kevesebb, az őstermelői igazolványok (2017 végén 256758 darab), vagy a NAV tudomása szerint bevételt szerzők (2017-ben 156 488 magánszemély) számához képest nagyon kicsi azoknak a köre, akik a minimálisan kötelezőnél hajlandóak, vagy tevékenységük eredményeképp képesek magasabb összegű járulékot fizetni az öngondoskodás jegyében, vagy a megelőző évi bevételük meghaladta a 8 millió forintot.

Kevesen gondolnak a nyugdíjra a főállású őstermelők közül adózáskor

A NAV adatai szerint a 2017-ben a magasabb járulékalapot választók közül havi átlagban 3073-an fizettek 4 százalékos természetbeni, 3077-en pedig 3 százalékos pénzbeli egészségügyi hozzájárulást is. Ennél valamelyest többen, 3122-en vállalták magasabb összegű nyugdíjjárulék megfizetését, itt az átlagos havi összeg 33898-ra jött ki. A magasabb járulékfizetést választóknál az összes járulékkötelezettség havi átlag 57708 forint volt.

Az adatokat egyébként befolyásolhatja az is, hogy hányan érvényesítettek családi járulékkedvezményt az őstermelői tevékenységből befolyó járulékfizetési kötelezettség terhére.

A szabályok szerint ugyanis a kedvezmény feltételeinek megfelelő őstermelők a kedvezményt úgy érvényesíthetik, hogy a kiszámolják a családi járulékkedvezmény negyedéves összegét. Ez a családi kedvezmény negyedévre eső összege (közös igénybevétel esetén a biztosított mezőgazdasági őstermelőre jutó összege) és a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének - ha az pozitív - 15 százaléka, de legfeljebb a mezőgazdasági őstermelőt a tárgynegyedévben terhelő természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, és nyugdíjjárulék összege lehet - írja a cikk.

A negyedéves családi járulékkedvezmény úgy érvényesíthető, hogy az annak megfelelő összeget

természetbeni egészségbiztosítási járulékként,
vagy ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre pénzbeli egészségbiztosítási járulékként,
vagy ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet a járulékkedvezményre nyugdíjjárulékként nem fizeti meg az állami adóhatóságnak.

A NAV közölte a mezőgazdasági őstermelői tevékenységgel kapcsolatban a 2017. évi személyi jövedelemadó-bevallásokon feltüntetett legfontosabb adatokat is, a bevallások statisztikai célú feldolgozásának 2018.08.06-i záró állapotának megfelelően, összesített formában.

Ez alapján összesen 156 488 magánszemély szerzett bevallásköteles összeget elérő bevételt 2017-ben mintegy 886,537 milliárd forint értékben. Közülük 80891-en tettek nemleges nyilatkozatot. Emiatt nem is számítottak jövedelmet összesen 234,879 milliárd forint után. Az őstermelőkre vonatkozó adószabályok szerint ugyanis, aki az őstermelésből származó jövedelme megállapítására a tételes költségelszámolást választja, és a támogatások összege nélküli bevétele az adómentesség értékhatárát meghaladja, de az nem több 4 millió forintnál és legalább a (támogatásokkal együtt számított összes) bevételének a 20 százalékát kitevő összegű, az őstermelői tevékenységével kapcsolatosan felmerült, költségként elismert kiadásait számlával (számlákkal) tudja igazolni, annak nem kötelező jövedelmet számolnia, élhet nemleges nyilatkozatételi jogával is.

Témák a cikkben

őstermelő

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

20 beltéri és kültéri növény, amelyik télen is virágzik

2024.11.21.

Ha van olyan időszak, amikor egy kis színre van szükségünk az életünkben, akkor azok a borongós, szürke téli napok. Szerencsére, bár sok növény inkább tavaszig elrejti virágait, vannak olyanok, amelyeket nem riaszt el a hideg.

Nyuszt vagy menyét? Segítünk, hogy megkülönböztesse őket!

2024.11.21.

A nyusztok, ezek az apró, fürge és rejtőzködő ragadozók, gyakran felkeltik az emberek érdeklődését. Legyen szó arról, hogy hol élnek, mit esznek, vagy hogyan különböztethetők meg más menyétféléktől, sok izgalmas kérdés merül fel velük kapcsolatban. Az alábbi cikk a nyuszttal kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre válaszol.

Dámbikák élet-halál harca videóval

2024.11.21.

Látványos mentőakciót hajtottak végre a Lábodi Vadászerdészet hivatásos vadászai, amikor szétválasztottak két, agancsuknál összeakadt dámbikát.

Hogyan hat az őszi szárazság és a novemberi hideg az őszi vetésekre?

2024.11.21.

A hét elején jelentős csapadék érkezett az ország nagy részére, ami enyhítette a talaj kiszáradását, különösen az őszi vetések számára létfontosságú felső rétegekben. Az előttünk álló napokban északon havazás, délen változékonyabb idő várható, majd hétvégétől szárazabb, naposabb idő jön, amely éjszakai fagyokkal és nappali enyheséggel jár.

Magyarországon is sok vállalkozást érint az új globális minimumadó

2024.11.21.

A nagy méretű multinacionális cégcsoportok életére és adózására jelentősen hat a globális minimumadó szabályainak a bevezetése

December 2-ig nyújthatók be a kárenyhítő támogatási kérelmek

2024.11.21.

A gazdálkodók 2024. december 2-ig nyújthatják be kárenyhítő támogatási kérelmüket. A határidő azért módosult, mert 2024. november 30. munkaszüneti napra esik.

További hírek