Portugália 57 kilóval első, Magyarország 5,3 kilóval az utolsók között
Az EU statisztikái alapján az éves halfogyasztás Magyarországon 5,3 kilogramm/fő. Ezzel az utolsók között vagyunk Európában, az első helyen a portugálok állnak közel 57-tel. De milyen a hazai haltermelés helyzete? Erről tudhat meg többet cikkünkből.
A várakozások szerint a haltermékek áfájának csökkentése megnöveli majd a magyar halfogyasztás mértékét.
Adócsökkentés miatt eszünk majd többet?
Jövő januártól ugyanis a hal áfája 27-ről 5 százalékra csökken. Így már piacképesebb lehet az egyéb húsfélékhez képest. A sertéstarja és a sertéskaraj 1200-1500 forintba kerül kilónként, a csirkemellfilé kilója pedig 1100-1500 forint. Az élő ponty ára most 1050-1250 forint között változik, a pontyszelet 1900-2400-ért kapható kilónként. A busatörzs 1000-1500-ba kerül és a lazacfilé ára 5 és 7 ezer között van. Egyes halkereskedők szerint sokan nem tudják jól elkészíteni a halételeket, másokat pedig a szálkák zavarnak. De leginkább az ár a visszatartó erő.
Hirdetés
„Az Európai Unióban 24,9 kg/fő/év, világszinten pedig 18,9 kg/fő/év az átlag. A jelenleg futó Magyar Halászati Operatív Program (MAHOP) célja, hogy ez a mennyiség nálunk is meghaladja az évenkénti 6 kilót” – mondta a hvg.hu-nak dr. Urbányi Béla, a Szent István Egyetem MKK-AKI Halgazdálkodási Tanszék vezetője. „Magyarországnak át kell térni egy új, az unió által alkalmazott halfogyasztás-számítási módszertanra. A korábbi években alkalmazott számítási módszer a feldolgozott halat és/vagy halterméket vette alapul, a jövőben viszont élőhalra kell számolni a fogyasztást, ami alapján hazánk egy főre eső éves halfogyasztása eléri az 5,3 kg-ot. A számításnál nem lehet figyelembe venni a nem regisztrált horgászfogásokból származó, valamint a törvénytelenül megszerzett és számla nélkül eladott halmennyiséget” – mondta a tanszékvezető.
Hasonló volt a helyzet két évvel ezelőtt is, erről itt számoltunk be.Hol, mekkora és milyen tenyésztőtelepek vannak hazánkban?
„Minden régióban találhatunk nagyobb halgazdaságokat. A hagyományos tavi haltenyésztés során két tótípus van, az eloszlás igazodik az ország földrajzi adottságaihoz” – válaszolt dr. Bokor Zoltán, a SZIE MKK-AKI Halgazdálkodási Tanszék tudományos főmunkatársa. Az úgynevezett körtöltéses tavak főleg az ország keleti felében, az alföldi területeken találhatók, míg a völgyzárógátas tavak leginkább a nyugati, dombságokban gazdag országrészben üzemelnek.
Halastó művelési ágban az AKI statisztikái szerint 29 808 hektár szerepelt a tóterület nyilvántartásban 2016-ban. Ezekből üzemelő halastóként 26 480 hektáron termeltek halat, összesen 19 530 tonnát. A magyarországi akvakultúra haltermelés 80 százalékát évek óta három régió adja: Észak-Alföld, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl. Az intenzív haltermelő telepek létesítése és üzemeltetése igazodik a geotermikus vízlelőhelyekhez. 2016-ban összesen 16 haltermelő üzem működtetett 17 intenzíven termelő telephelyet. Ezekben a vállalkozások 3.969 tonna halat termeltek” – mondta dr. Bokor Zoltán.
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben
Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.
Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez
Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.
Hirdetés
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatAMG Pro-tech mikrogranulált talajkondicionáló készítmény (10kg)
12 940 HUF / zacskó
+ áfaTöbb mint 3.100 hirdetés 91 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés