Hanyagság és figyelmetlenség fenyegeti a magyar juhágazatot

A juhtartás gazdaságosságát befolyásoló betegségek címmel tartott előadást az Alföldi Állattenyésztési Napokon Hódmezővásárhelyen Dr. Abonyi Tamás, a Nébih állategészségügyi diagnosztikai igazgatóságának vezetője. A gyakorló állatorvos általános áttekintést adott a magyar juhágazat egészségügyi helyzetéről, a betegségekről, valamint a megelőzés és a kezelés helyes gyakorlatairól. Nagyobb fegyelemmel és figyelemmel sokat lehetne javítani a juhok egészségén.

A betegségek terjedésének szempontjából a juhtartás három legfontosabb tényezője a szervezet, a környezet és a kórokozó. Az ellenállóképességet az állat fajtája és a genetikai állomány is meghatározza, ám az is nagyon fontos, hogy a környezet megfelelő legyen: a levegő, a víz és a takarmány minden egyes káros eltérése bajt okozhat - kezdte Dr. Abonyi Tamás. A juh érzékeny a stresszhelyzetekre, a takarmányozásra, ráadásul a rossz csoportosítás és szállítás is befolyásolja a pillanatnyi ellenállóképességét.

Vírusok, baktériumok, paraziták

A szakember elmondta, hogy a lépfene, valamint a ragadós száj- és körömfájás is veszélyezteti a magyar juhállomány egészségét, rajtuk kívül ott vannak még az olyan fakultatív patogének, mint a tüdőgyulladás bakteriális kórokozói, a különféle Pasteurella törzsek. Ezek általában megtalálhatók az egészséges juhok légutjában, és akkor okoznak problémát, ha a környezeti hatások legyengítik az állatok immunrendszerét. A leggyakoribb juhbetegségekről itt olvashat bővebben.

A juhoknál kockázatot jelent, ha új állat érkezik az állományba - és egy addig ismeretlen és nem bejelentési kötelezettség alá tartozó vírus bekerül egy adott nyájba/csoportba. Ilyen lehet az adenovírus és a parainfulenza-3 vírus. Ez utóbbi a levegőn keresztül jut az állat nyálkahártyájába. Az egyrétegű hengerhám borította nyálkahártyán csillók vannak, amik először letöredeznek, így a mechanikai tisztító funkcióik eltűnnek, az állat a váladékot nem juttatja ki a szervezetből. Ez sok esetben enyhe lefolyású, kisebb lázzal jár, így észrevétlen marad. Ha viszont egy legyengült, más betegségekkel is fertőzött bárány érint, akkor az egyed el is pusztulhat. Fontos még megemlíteni a hörgőmegbetegedés - bronchitis előfordulását, valamint a tüdőgyulladást, amelyek között lényeges különbség van:

El kell kerülni a visszaesést

Ráadásul, ha meg is gyógyul, akkor is benne marad a Pasteurella kórokozó. Ilyenkor ugyan a kezelés hatására jobban lesz, de ha a környezeti feltételeken nem változtatunk, a gyógyulás után újra megbetegszik, megint gyógyul, megint megbetegszik. A juhtartók számára pedig a legdrágább a többszöri kezelés, amire általában antibiotikum-váltással válaszolnak. Viszont ez óriási gondot okozhat, mert a rezisztencia kialakulását eredményezheti.

A kórokozó terhelés és az állatok ellenállóképessége közötti egyensúlyt a következők bontják meg:

• hosszú, vagy kimerítő szállítás
• nagyon magas hőmérséklet
• bármi miatt nem tudnak inni, vagy vízhiány van,
• új állat karantén nélküli bevitele egy állományba

Ezeket kell a juhtartóknak megoldaniuk az állatok egészségének megőrzéséért:

• jó kondíció,
• féregmentesség,
• megfelelő ásványi anyag és nyomelem tartalmú takarmány,
• megfelelő környezet.

Fegyelem, figyelem, igényesség

Dr. Abonyi Tamás szerint az első lépés a figyelmes állattartás, mert az igénytelenség nagyon jelentős veszteséget jelent a magyar juhtartóknak, ráadásul külföldön és itthon is presztízsveszteséget okoz a hanyag kezelés miatt kialakuló beteg állomány. Mivel előfordul, hogy a beteg állatokat is vágóra küldik, a rossz minőségű hússal a felvásárlók és a beszállítók is találkoznak, így romlik a termelő megítélése, külföldön pedig a magyar bárány presztízse. Azzal folytatta, hogy saját tapasztalata alapján 3 havonta érdemes mintákat küldeni ellenőrzésre az állatorvossal, hogy az állomány egészségi állapotát követni lehessen, és az állattartó gazda így időben tudjon reagálni egy kialakulóban lévő betegségre. Fontos minden egyes juhász felelőssége, hogy ne hozzon be ismeretlen előéletű, és nem vizsgált állatot a határon, mert az az egész magyar juhágazatot veszélyezteti.

Pontosan és végig kell adagolni a gyógyszereket

A készítmények beadásakor oda kell figyelni arra, hogy bármilyen egyértelműnek is tűnik, a leírásban foglaltakat maradéktalanul és pontosan betartsák a juhtartók. Ami az üveg alján marad, nem hatásos, ezért az ülepedésre hajlamos szereket alaposan fel kell rázni. A terápiás időt pontosan be kell tartani, és végig kell adni a gyógyszert. Akkor is, ha az állat 2 szúrás után jobban van. Azért nem szabad abbahagyni a kúrát, mert a megszakítással fokozzuk az adott szerrel szembeni rezisztenciát, és ez később nagyon visszaüthet.

Az állattartó - állatorvos - állattenyésztő munkakapcsolatának közös célja, hogy:

olyan, jogszabálynak megfelelő állati termék előállítását segítse elő, ami fenntartható, valamint környezet- és állatvédelmi szempontból is minden előírásnak megfelelő. Ez kiváló minőségű alapanyagot biztosít a húsipar számára, legyen szó tőkehúsról, vagy tovább feldolgozott termékről. Ha ilyen kerül a fogyasztókhoz, azok ezt ismételt vásárlással hálálják meg. Mert az ágazatot a végfelhasználó elégedettsége tartja életben - zárta előadását a szakember.

Csurja Zsolt