Hogyan lehet a kevesebb hatóanyaggal jó növényvédelmet végezni?

Márciusban rendezték meg a Gyümölcsöseink növényvédelme – Fogyatkozó hatóanyagok vs. jövőbeni lehetőségek című konferenciáját. Ezen a gyümölcsösök növényvédelmével kapcsolatos változásokkal és fejlesztésekkel ismerkedhettek meg az érdeklődők. A rendezvény aktualitását az Uniós szintű hatóanyag kivonásoknak köszönhetően egyre fogyatkozó növényvédő szer hatóanyagválaszték adta. A csökkenő számú lehetőségek, a fogyasztói elvárások és a környezet védelmének egyre szigorúbb elveivel együtt a jövőben még nagyobb kihívások elé állítják a termelőket és a növényvédős szakembereket.

Nagy Géza, a Nébih növényvédelmi referense szerint a hatóanyagok száma azért nem fogy olyan vészesen, és új hatóanyagok is vannak a láthatáron. Ám az engedélyezés folyamata egyre bonyolultabb. Egyre több elemzést és vizsgálatot kellene végezni ahhoz, hogy egy hatóanyagról minden olyan tényező kiderüljön, amely valamely szempontból kockázatos lehet - írta beszámolójában a FruitVeB.

Szűkülnek a lehetőségek

A szakember azzal folytatta, hogy a vizsgálatokat a gyártói oldal csak az általa fontosnak tartott kultúrákra végezteti el. Ezért fordulhat elő az, hogy az egyes, területileg kisebb kultúrákra nem történik vizsgálat, emiatt ezekre engedélyezés sem történik. A termelői igények világosan látszanak, azonban a hatóság lehetőségei is beszűkültek az utóbbi időben. Ezért sokszor nehéz egy-egy kultúrára engedélyokirat kiterjesztést végezni. Sok esetben adathiány miatt nem lehet eleget tenni a kéréseknek, mert a hatóságnak arra is ügyelnie kell, hogy az engedélyezett készítmények felhasználásának sem az emberi egészségre, sem a környezetre nézve ne legyen kockázata.

Fontos a formuláció

Varga Zoltán, a Syngenta marketingmenedzsere „A formuláció és az alkalmazástechnika jelentősége a fenntartható növényvédelem és a Syngenta jövőjében” című előadásában elmondta, hogy a növényvédelemben használt hatóanyagok molekulái nagyon hosszas kutató-fejlesztő munka eredményei. Ez a folyamat azon kívül, hogy hosszú, igen költséges is. A fejlesztési folyamat viszont nem áll meg itt, a hatóanyagok nyers, tiszta kémiai formájukban általában egyáltalán nem alkalmasak arra, hogy felhasználhatóak legyenek a növényvédelemben. Esetenként egyáltalán nem oldódnak fel vízben, vagy vízzel érintkezve átalakulnak ugyan, de permetezéses kijuttatásra nem alkalmas formába kerülnek. Ezért kell megtalálni azokat a módszereket, amelyek a kívánt formába hozzák és abban is tartják a hatóanyagot, amíg a készítmények felhasználásra nem kerülnek.

A hatékonyság fokozásában is szerepet játszhatnak a különböző segédanyagok

A sima vízcseppek nagy része ugyanis visszapattan, lepereg a felületről, a segédanyagok azonban lényegesen megnövelik a permetlé cseppek tapadását. Továbbá a felületi feszültséget csökkentve biztosítják a cseppek terülését is, így a fedettség is lényegesen jobb lesz. Ezáltal nő a kezelés hatékonysága is, a felhasználásra kerülő növényvédő szer mennyisége pedig jelentősen csökkenthető. A formuláción túl a kijuttatástechnika is fontos. A permetezőgépek precíz beállításával jelentős költségmegtakarítás érhető el, és a kezelés a környezetre is kisebb terhelést jelent. Komoly fejlesztések vannak folyamatban azért, hogy a permetezések még hatékonyabbak és környezetkímélőek legyenek. A szenzorok alkalmazása és az egyéb technológiák egyre nagyobb szerepet töltenek be ezen a területen is.

Tájékoztatni kell a közvéleményt és a fogyasztókat

Szalkai Gábor, a Magyar Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője „Fogyatkozó hatóanyagok vs. jövőbeni lehetőségek” című előadásában elmondta, hogy a világon jelentős kémiai tevékenység folyik minden iparágban. Azonban a kémiai forradalom szinte minden káros mellékhatásáért a növényvédelmet teszik felelőssé. A növényvédelemhez kapcsolódó döntések általában nem szakmai alapon születnek, nagyon erős a zöld lobbi nyomása. A laikus többség ráadásul sok esetben alapvető dolgokkal sincs tisztában. Ahogy például azzal sem, hogy egy növényvédő szer hatóanyag engedélyezése mára majdhogynem szigorúbbá vált, mint egy humángyógyászati készítményé, de legalábbis hasonló szinten van. Ezen felül rengeteg pénzbe – több száz millió euróba – kerül a fejlesztés és nagyon hosszú ideig, 10-12 évig tart. A jelenlegi engedélyezési környezetben akkora a bizonytalanság, hogy a gyártók nem szívesen kockáztatnak, ezért a molekulafejlesztés üteme lassulhat.

Így védekeznek jól az atkák ellen a gyümölcsösökben

Szabó Árpád, a Szent István Egyetem Rovartani Tanszékének egyetemi adjunktusa „A fitofág atkák elleni védekezés lehetőségei csökkenő hatóanyagválaszték mellett” című előadásában az atkák elleni védekezés lehetőségeit foglalta össze. Bevezetőjében elmondta, hogy a Sanghajban nemrég megrendezett agrárkemizálási világkiállításon európai szemnek elképesztő állapotokat tapasztalt. A kiállító távol keleti cégek a tiszta hatóanyagokat minden különösebb védelem nélkül, egyszerű porüvegekben állították ki, az egész vásár területét átható és irritáló szagokkal borítva el. A szakember ismertette a világszerte elterjedt atkaölő hatóanyagokat, majd az Európai Unió területén engedélyezetteket, végül a Magyarországon engedélyokirattal rendelkezőket is. A hatóanyagok száma ebben a sorrendben látványos csökkenést mutat, a hazai engedélyezettek száma töredéke a világon ismert akaricidek mennyiségének. Gyümölcsösök növényvédelmében a jövőben megoldás lehet két új hatóanyag, a cyflumetofen és a milbemektin.

Az atkák elleni jó növényvédelem kulcsa az időzítés

Ezt továbbra is a megfigyelésre kell alapozni. A megfigyeléshez mikroszkópos levélfelület-vizsgálat szükséges, amivel megállapítható a levélfelületen tartózkodó különböző alakok (adult, lárva, tojás) száma. Ugyanis az atkák elleni védekezésnek semmi értelme nincs, ha már a szabad szemmel észlelhető tünetek megjelenésekor történik. Az atkák egyszerre több alakban vannak jelen és az engedélyezett készítmények nem minden alakra hatnak. A megfigyelések alapján megállapított beavatkozással azonban a populáció száma oly mértékben visszaszorítható, hogy elég lehet évi egy kezelés is. Továbbá természetesen figyelni kell a hasznos tevékenységet végző ragadozó atkák megóvására is, a növényvédelmi kezelések során felhasznált szerek megválasztásánál erre törekedni kell.

Jó növényvédelem: ilyen új megoldásokkal lehet

Péter Zoltán, a Biocont Magyarország szaktanácsadója „Hogyan tovább? Védekezzünk innovatív technológiákkal!” című előadásában a kémiai növényvédelem alternatívájaként mutatott be különböző biológiai növényvédelmi eljárásokat. Ezekkel szermaradék-mentesen, ökológiai szemlélettel lehet a kertészeti termékeket előállítani. Elmondta, hogy a biológiai növényvédelemben kiemelten fontos a károsítók természetes ellenségeinek felhasználása, amire számos lehetőség van. A termelők több biológiai növényvédelmi eszközt kombinálva érhetnek el megfelelő eredményeket. Ilyenek az olyan biotechnikai eszközök, mint a légtér telítése. Ennél a megoldásnál a diszpenzerek segítségével a károsító tájékozódását megzavaró feromont juttatunk a légtérbe, így a hím egyedek nem találnak rá a nőstényekre, nem történik párosodás, ezért nem jön létre újabb kártevő generáció. A különböző mikroszervezetek használata is eredményes lehet, ilyenkor a károsítókra negatív hatással bíró vírusokat, baktériumokat vagy gombákat juttatnak ki az állományba. Növényi alapú készítmények is eredményesen használhatóak, számos olyan természetes hatóanyag van, mely rovar- vagy gombaölő hatással bír. A teljes cikket itt olvashatja el.

A jó növényvédelem aktuális nehézségeiről és feladatairól itt írtunk korábban:

Már idén is nagyon nehéz lesz a növényvédelem a hatóanyagkivonások miatt

Eljött az ideje a levéltetvek megfékezésének, ezekkel teheti meg

Kevesebb engedélyezett szer és hatóanyag: nehezebb a növényvédelem Magyarországon