Így száműzhetők okosan a kertből a kártevők

A családellátó kiskertekben egyre többen szeretnék vegyszer nélkül vagy minimális növényvédőszer-felhasználással termelni a zöldségeket és gyümölcsöket. Mivel itt kis helyen sokféle növény van ez a változatosság kedvező növényvédelmi szempontból a monokultúrás, üzemi gazdálkodáshoz képest. És számos állat is él a kertben, ők is segítenek a kártevők távol tartásában.

Rovarhotelt minden kertbe!

A biokertészkedés egyik alapja, hogy növényeink védelme érdekében „fogadjuk el” a hasznos élőlények nyújtotta segítséget, vegyszeres kezelések helyett támaszkodjunk a természetes életközösségek szabályozó szerepére.

A legismertebb példa erre, hogy a katicabogár levéltetűt eszik, ez előnyös egy kertben. A hasznos rovarok kertbe csalogatásának egyik jó eszköze a rovarhotel, amivel biztonságos, főleg téli elhelyezést nyújtunk a hasznos állatoknak – rovaroknak –, cserébe ezek a kertünk érdekében tevékenykednek.

A rovarok jó esetben a táplálékukon kívül téli menedéküket, esetleg szaporodási helyüket is a kerten belül találják meg, így itt maradnak. A rovarhotelnek van talajra helyezett és lábon álló vagy felfüggesztett változata. Előbbit a földfelszínen futó, mászó fajok is használhatják, utóbbit inkább a repülőrovarok részesítik majd előnyben. A talajra helyezett típus előnye a fajgazdagabb vendéglista, hátránya azonban, hogy nagyobb esőzés esetén az alsó szintek átázhatnak, gyorsabb a korhadás. A lábakon álló tartósabb, de ezt inkább a repülni is képes fajok tudják belakni.

Űzzük, vagy hívjuk?

A kártékony állatok irtására és riasztására már egész iparág épült, hiszen vakondriasztót, egércsapdát, csigaűző szereket és rovarirtó vegyszereket nagy választékban beszerezhetünk. Ezzel szemben rengeteg hasznos állat van, amelyek segítségünkre lehetnek a kert fenntartásában és a termés megóvásában.

Annak eldöntése, hogy a kertben egy állat jelenléte „kártékony” vagy „hasznos”, önkényes és szubjektív besorolás, hiszen a természet egyensúlyához bizonyos egyedszámban minden élőlényre szükség van. A katicabogár például egy nap alatt akár 180 levéltetvet is képes elfogyasztani, lárváik néhány hetes fejlődésük során akár nyolcszázat is megesznek.

Mind a kifejlett bogarak, mind pedig lárváik igen hasznosan pusztítják a levéltetvek mellett a szövőatkákat és pajzstetveket is. A sárga, amerikai 22-pontos katicabogár pedig a lisztharmatgombák telepeit fogyasztja.

A futrinkák éjjel aktív rovarok, közel ezer fajuk ismert, hazánkban is sok él belőlük. Táplálékaik között sok kártékony rovar, azok bábja, lárvái és petéi találhatók. Testsúlyuknak akár háromszorosát is képesek elfogyasztani a táplálkozásuk során naponta.

Az apró, emberre veszélytelen fürkészdarazsak lárvái parazitaként számos kártevő rovaron élősködnek. Ezek a gazdaállatokba fúródnak, azokat belülről falják fel. A fürkészdarazsakat üvegházakban is alkalmazzák levéltetvek, gubacstetvek és aknázó legyek ellen. Egyetlen fürkészdarázs nőstény 200-1000 tetűbe rakhat tojásokat.

A zengőlegyek lárvái a levéltetvek, pajzstetvek, atkák, legyek ritkítása terén tevékenykednek. A kifejlett egyedeknek pedig virágnektárra, pollenre és mézharmatra van szükségük. Petéiket levéltetű-kolóniák közelében rakják le. A vak lárvák szájszervükkel felnyársalják a levéltetveket.

Egyetlen lárva két hét alatt akár 700 levéltetvet képes elfogyasztani. A kifejlett fátyolkák legtöbb faja nektárral, virágporral táplálkozik, a lárvák azonban magukat a levéltetveket falják fel. Fagymentes helyeken telelnek át, a nőstények néhány száz petét raknak le a levéltetvek kolóniáinak közelében. Egyetlen lárva egy nap alatt akár 50 levéltetvet vagy óránként 50 takácsatkát is képes elfogyasztani.

Nemcsak a rovarok dolgozhatnak a kertünkért

A legnagyobb békafajunk, a barnavarangy a csigákat ritkítja fáradhatatlanul, emellett férgekkel, pincebogarakkal és (sajnos pókokkal is), valamint rovarokkal táplálkozik. Ezek között számos kártevő van, így a krumplibogár, a repcefénybogár, de a káposztalepke és hernyója sincs biztonságban a közelében.

A feketerigó rovarokkal és földigilisztával táplálkozik, de időnként csigákat is elfogyaszt. A cinegék különösen a fiókák nevelése idején fognak meg rengeteg levéltetvet, hernyót és más rovarokat. Télen főként magok találhatók étrendjükön.

A verebek is szorgos rovargyűjtők a költési idő alatt. Kínában, ahol a verebek száma jelentősen megfogyatkozott, a kártékony rovarok száma jelentősen megnőtt. A sün főleg férgekkel, csigákkal, hernyókkal és cserebogár pajorral táplálkozik.

A denevér pedig az egyetlen olyan emlősállat, amely éjjel aktívan repül. Jelenlétük a környezet fajgazdagságának legjobb jelzője. A denevérek az alma- és szilvamoly vagy a bagolylepke állományát is hatékonyan gyérítik.

A cickány (bár ránézésre olyan, mint egy hosszabb orrú egér) nem rágcsáló, hanem rovarevő állat. Igen gyors anyagcseréje miatt állandóan élelem után kutat. Mivel egy nap alatt képes akár a testsúlyának megfelelő mennyiségű rovart elfogyasztani, ezért igen hasznos kerti segítőnek számít. Étlapjukon főleg rovarok, pókok, ízeltlábúak és csigák szerepelnek.

A vakond táplálkozását tekintve ugyancsak hasznos, hiszen rengeteg kártékony rovarlárvát fogyaszt el. Károsnak akkor tekintjük, amikor a gyepet feltúrja.

Tegyünk érte, hogy minél több hasznos állat éljen a kertben

A rovarölő szerek többsége sajnos nem válogat a hasznos és kártékony rovarok között. Ezért kerüljük az állománykezeléseket, helyette csak célzottan kezeljük azokat a növényeket, amelyeken erre szükség mutatkozik. Tehát amikor rovarkártétel tapasztalható, és látjuk is a kártevőt, azt célzottan próbáljuk irtani, ne az egész kertet vegyszerezzük le rovarölő szerekkel, mert ezzel a hasznosokat is kiirtjuk.

Jó példa erre a levéltetveké, amelyek leggyakrabban a fiatal hajtásokon csoportosulnak. Itt használhatunk célzottan kontaktszereket, de azt csak a fertőzött gócokra fújjuk ki, így megkíméljük a hasznos rovarokat. Számos szelídebb védekezési mód is ismert, mint amilyen a tetvek ellen a forró, 80 °C-os vizes permetezés. Ez a rovarokat elpusztítja, vagy legalább is megritkítja, de pillanatok alatt kihűl a tartályból kijutva, így a növényt nem károsítja.

A gazdag és hosszan tartó virágkínálat a kertben mind jó hatással van a hasznos rovarok becsalogatására. Próbáljunk tehát az ágyásokba olyan cserjéket és lágyszárú dísznövényeket ültetni, összeválogatva, hogy tavasztól őszig mindig virágozzon valami. Ezzel jó eséllyel gazdag rovarfaunája lesz a kertnek. Amennyiben időnk engedi, ne ősszel, hanem tavasszal metsszük meg a fákat és a cserjéket, mert így több búvóhelyet, telelő helyet találnak a rovarok a kertben. Alakítsunk ki téli menedékhelyeket (sövény, kőrakás, elhalt fák, fedelek) hasznos segítőink számára.

(Forrás: agrarszektor.hu)