Ilyen volt a budapesti Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencia

Budapesten rendezték meg a 13. Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencia (ECPA) programját július 19-22. között. Magyarország először kapta meg a program rendezési jogát, amin 26 ország 116 előadója gyűlt össze azért, hogy bemutassa az elmúlt évek precíziós mezőgazdasági kutatásait. A konferencia lehetőséget adott arra, hogy tovább erősödjön a technológia magyarországi elterjedése, másrészt a mezőgazdaság új, digitális irányait kutató szakemberek megismerhették régiónk adottságait és új kapcsolatokat alakíthattak ki a helyi és külföldi résztvevőkkel.

A konferencián Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára arról beszélt, hogy 100 milliárd forint, azaz 280 millió euró keretösszeggel hirdettek meg pályázati lehetőséget a hazai mezőgazdasági termelők számára, amely révén a precíziós fejlesztéseket tudják támogatni.

Szervezés és megvalósítás

Dr. Milics Gábor, a 13. ECPA konferenciát szervező Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület (MPGE) elnöke elmondta, hogy a szervezés különösen nehéz feltételek között zajlott. A tavalyi évben a világjárvány miatt a nemzetközi konferenciát nem rendezték meg. A jelentkezés időszakában még tombolt a járvány, így sokáig bizonytalan volt a konferencia megszervezése. Ennek ellenére a konferencia-sorozat szervező bizottsága arra bátorított bennünket, hogy ne halasszuk el az eseményt – folytatta. Az elmúlt 2 évben megtanultuk, hogy hogyan lehet átállni az online térre, mégis rájöttünk arra, hogy a személyes találkozásoknak nagyon fontos szerepe van az emberek életében. Bár a bizonytalan utazási szabályok miatt a konferencián a személyes résztvevők száma sajnos alacsony maradt, mégis úgy gondolom, hogy az európai szintű esemény megszervezését sikeresen végrehajtottuk. Hálás vagyok a háttérben dolgozó szervezőknek, akik erejükön felül teljesítettek azért, hogy a rendezvény megvalósuljon. Továbbá köszönöm a támogatást a szponzorainknak, akik fontosnak érezték, hogy támogassanak egy nemzetközi tudományos konferenciát.

Támogatás a gazdáknak

Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára arról beszélt, hogy egy gazdálkodó számára a legfontosabb célok: jövedelmező és eredményes termelés, a piaci versenyben való sikeres részvétel. Lényeges szempont még az összhang megteremtése a gazdálkodás és természeti környezet között és nem utolsó sorban kímélni, fenntartható módon hasznosítani a termeléshez nélkülözhetetlen erőforrásokat, különösen a termőföldet. E célok elérésére ad számunkra eszközöket a digitális és precíziós technológia. Meggyőződésem, hogy tudatos használatuk áttörést tud jelenteni egyéni és ágazati szinten egyaránt, számos példa támasztja ezt alá – fogalmazott.

A minisztérium szakemberei összehangolt munkát folytatnak a digitalizáció teljes agráriumban és élelmiszeriparban történő elterjesztése érdekében. 2019-ben külön digitális stratégiája is született az agráriumnak és készül az élelmiszeripar hasonló programja is. Hiszünk ugyanis abban, hogy a magyar és az európai élelmiszergazdaságban rejlő tartalékok jobb kiaknázásában óriási szerepe van ennek a technológiának. A gyakorlatban történő sikeres alkalmazása a termelés hozzáadott értékének növelésében, a termelékenység fokozásában és a versenyképesség erősítésében ugyanúgy alapvető fontosságú, mint a környezetvédelmi és klímapolitikai célok megvalósításában.  Az államtitkár hozzátette, hogy kevés másik olyan technológia van a mezőgazdaságban, amelynek alkalmazása ennyire igényelné a gazdálkodók felkészültségét. Éppen ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy mérettől és ágazattól függetlenül minél többük számára elérhetővé váljon ez a tudás. Mindent meg kell tenni annak érdekében is, hogy a gazdálkodók között ne alakuljon ki digitális technológiai szakadék. Ehhez két fontos eszközt kell biztosítanunk – mondta.

Oktatás és 100 milliárd forintos pályázat

Az egyik, hogy a kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismeretek oktatását szervesen be kell illesztenünk az agrár-szakképzés és felsőoktatás, valamint a felnőttoktatás rendszerébe. A másik, hogy elérhetővé kell tenni a technológiát és a kapcsolódó szolgáltatásokat minden gazdálkodó számára. Ehhez mi most Magyarországon 100 milliárd forint, azaz 280 millió euró keretösszeggel hirdettünk meg olyan pályázati lehetőséget a mezőgazdasági termelőink számára, amely révén precíziós fejlesztéseiket tudjuk támogatni.”

Feldman Zsolt azzal zárta a beszédét, hogy ma Magyarországon a precíziós gazdálkodást alkalmazók elsősorban a 40 évnél fiatalabb, felsőfokú végzettséggel rendelkező gazdálkodók vagy gazdaságvezetők. A technológia terjedése tehát jelentős részben a generációváltás sikerétől is függ. Attól sem kell megfeledkezni, hogy a precíziós technológiák alkalmazásával válaszokat lehet adni a környezeti fenntarthatóság fokozása érdekében az európai agrárium felé irányuló társadalmi elvárásokra is.

Dr. Knáb Erzsébet a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint a világban zajló technológiai forradalom során kitüntettt szerepe van az egyetemeknek, amelyeknek aktív szerepük van az innovációban. Ebben kiemelkedik a győri központú Széchenyi Egyetem, amely új együttműködési formákat kialakítva vállalati és intézményi partnereivel igyekszik megfelelni ennek. Mindezt annak érdekében teszi, hogy a magyar mezőgazdaság világszinten is versenyképes legyen. A precíziós gazdálkodás elvének nem csak a mezőgazdaság, de a klíma-és a környezetvédelem során is kiemelkedő fontossága van. Többek között ezért is örülünk, hogy egyetemünk részt vehet ebben a folyamatban – emelte ki Knáb Erzsébet.

„A mezőgazdaságot az emberiség története folyamán mindig érték kihívások. Azonban kevés olyan időszak volt, amikor forradalmi, robbanásszerű változásokhoz kellett alkalmazkodni. Napjainkban ez a helyzet, ami jelentőségét és hatását tekintve az ipari forradalomhoz hasonló hatású, amikor az állati erőt felváltották a gépek, ma pedig az informatika, digitalizáció térhódítása hoz robbanásszerű változásokat - kezdte előadását a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora.

Prof. Dr. Gyuricza Csaba elmondta, hogy Magyarország Európa egyik leggyorsabban növekvő agrárgazdasága  , azonban ha továbbra is őrizni, vagy fokozni akarjuk ezt a dinamizmust, akkor elkerülhetetlen, hogy alkalmazkodjunk az egyre komplexebbé, egyre fenyegetőbbé váló globális kihívásokhoz. Ezek a népességnövekedés, a klímaváltozás, a termőföld és a vízkészlet csökkenése, valamint a genetikailag módosított növények és állatok térnyerése. A jelenlegi szerkezetében a hazai agrárium elérte teljesítőképessége csúcsát, további növekedés átfogó fejlesztést igényel – fogalmazott.

A 21. század első évtizedeiben Magyarországon az agrárgazdaság 6 átfogó területén van szükség radikális előrelépésre ahhoz, hogy a versenyképesség, a termelésbiztonság, a fenntarthatóság, a vidéki életforma vonzóbbá tétele valamint a lakosság helyben tartásának feltételei javuljanak.

• Agrárkutatás és felsőoktatás
• A megváltozó klímafeltételekhez alkalmazkodó technológiák alkalmazása, öntözésfejlesztés
• Precíziós mezőgazdálkodás
• Horizontális és Vertikális integráció erősítése
• Földbirtokpolitikai kérdések megoldása
• Mezőgazdaság kedvezőtlen termőhelyeken

Kovács Norbert, a Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy a társaság jogelődjeként az 1784-ben alapított Mezőhegyesi Ménesbirtok Európa legrégebbi állami birtoka. A jogutód változatlan célokkal, de a modern és nyereséges mezőgazdaság termelés érdekében meghatározott feladatokkal folytatja a megkezdett hagyományokat. Összetett munka zajlik Mezőhegyesen és ezt csak preciziós gazdálkodás alkalmazásával lehet végrehajtani – fogalmazott. Az állami társaság éllovasa a drónos tápanyag- és egyéb inputanyagok kijuttatásanak, ezen kívül tesztkörnyezetet is biztosít drónoknak a szabályozás kialakításához, vagy akár a mindennapi működés modellezésére.

A konferencián kiosztották a Magyarország Digitális Agrárgazdaság Fejlesztéséért díjakat.

A díjazottak:

• Jakab István, a MAGOSZ elnöke, a Magyar Országgyűlés alelnöke,
• dr. Gál András Levente, a Digitális Jólét Program szakmai vezetője és
• Farkas László, a Somogy megyében található, Zimányban tevékeny Farkas Kft. tulajdonosa.

Jakab István élete és munkája a MAGOSZ elnökeként és a Magyar Országgyűlés alelnökeként a vidéki emberek, a gazdavilág szolgálata, az anyaországi és határon túli magyar gazdatársadalom összefogása. Személyesen támogatta a Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának elkészítését, valamint annak kormány általi elfogadását. Részt vállalt a Digitális Jólét Program által koordinált stratégia megvalósításában, a digitalizáció szükségességének elfogadtatásában. Az ágazat meghatározó vezetőjeként közreműködésével megalapozta a gazdák figyelmének felkeltését.

„Az eredményes gazdálkodás egyik kulcsa a digitalizáció, az adat alapú mezőgazdaság elterjedése, a tudomány eredményeinek széleskörű alkalmazása. A mezőgazdasági termelőknek úgy kell helytállniuk a nemzetközi versenyben, hogy közben optimalizálni kell a környezeti terhelést és a természeti erőforrások felhasználását. Az agrártermelés minden évben hatalmas környezeti erőforrásokat használ fel az élelmiszer előállításához. Feladatunk ennek pontos megismerése, nyomonkövetése és a környezet védelmében az észszerű módosítások tervezése. Prioritás továbbá az egészséges élelmiszer előállítása, a lakosság egészségügyi helyzetének javítása és fenntartása. Hiszen csak egészséges alapanyagból lesz élvezhető és egészséges élelmiszer. Meggyőződésem, hogy a magyar szakemberek birtokában vannak a XXI. századi tudásnak, környezetkímélő módon képesek világszínvonalon termékeket és szolgáltatásokat előállítani – fogalmazott Jakab István.

Dr. Gál András Levente a Digitális Jólét Program (DJP) szakmai vezetője 2018 óta koordinálja Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának (DAS) elkészítését és végrehajtását. A stratégiát az általa vezetett, számos kormányzati szervezet bevonásával létrehozott munkacsoport állította össze, amit a Kormány 2019-ben fogadott el. Ezt követően számos szakmai egyeztetés vezetett a stratégiában írt célok eléréséhez szükséges kormányzati források megszerzése érdekében. A forrásokat biztosító DAS Intézkedési Terv végrehajtását a Digitális Jólét Nonprofit Kft., a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. és több állami szervezet közösen végzik a DJP koordinálásával. Iránymutatásai és a DAS tapasztalatai alapján 2021-ben került sor a Digitális Élelmiszeripari Stratégiai elkészítésére.

Farkas László, a zimányi Farkas Kft. tulajdonosa arról beszélt, hogy a vállalkozása 2003 januárja, a vállalkozás megalakulása óta használja a helyspecifikus gazdálkodás vívmányait. A vállalkozás jelenleg 434 hektár területen folytat saját termelést, további 204-et integrál. Farkas László a gépvásárlási döntéselkészítés folyamán, egy 2003-ban, Keszthelyen megrendezett tanácskozáson hallott először a precíziós gazdálkodásról. Rögtön felismerte, hogy ezt a technológiát kell alkalmaznia a szabálytalan alakú és heterogén talajú táblákon. A Farkas Kft. szervezésében több szakmai találkozót tartottak, továbbá a vállalkozás részt vett és részt vesz több fejlesztési projekt eredményeinek tesztelésében, így közvetlenül is hozzájárul az innovációk eredményéhez.

Nagyon széles a digitalizáció haladásának útja. Azt szeretném, ha nem csak a precíziós gazdálkodásra szűkítenénk le. Javaslom a gazdatársaimnak, hogy foglalkozzanak a gondolattal, mert ha mindenki alkalmazná, sokkal szebb eredményeket tudnánk elérni, ráadásul fenntartható módon - tette hozzá Farkas László.

Ez az Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencia - European Conference on Precision Agriculture – ECPA

Az Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencia célja a mezőgazdaságban alkalmazott legkorszerűbb digitális technológiák és gyakorlatok bemutatása a témával foglalkozó kutatók, oktatók és gazdálkodók számára. A konferenciát kétévenként rendezik meg, az első alkalom 1997-ben az egyesült királyságbeli Warwickban volt. A 13. konferencia szervezési jogát Budapest nyerte el a rendezvényt szervező Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület (MPGE) jelentkezésével. A program ötletadója Dr. John V. Stafford, aki a konferenciasorozat fenntartása mellett főszerkesztője a szakma egyik legjelentősebb nemzetközi szakfolyóiratának, a Precision Agriculture-nek.

Az Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencia weboldalán további érdekes tartalmakat, videókat és képeket lehet megtalálni, ide kattintva.

Az összeállítást szerkesztette:

Csurja Zsolt
Óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök