Ismét jól teljesített a Cellule, de összességében is jobb lehet a búzaeredmény a vártnál

Lassan vége az aratásnak és a kalászos terméseredmények a vártnál jobban alakulnak. Különösen igaz ez az Isterra Cellule nevű búzafajtájára. Erről, valamint a cég idei kalászos újdonságairól, illetve cirok- és szójaajánlatáról Virágné Pintér Gabriellával, az Isterra Magyarország Kft. kereskedelmi vezetőjével beszélgettünk.

A kalászosok betakarításának végén járunk, rendelkeznek-e már friss adatokkal?

Az árpa terméseredmények már rendelkezésre állnak, de a búza néhány területen a kedvezőtlen, esős időjárásnak köszönhetően még kint van a földeken. A csúszás már valószínűleg gondot fog okozni az érintett termelőknek. Összességében az összkép sokkal pozitívabb, mint arra előzőleg számítani lehetett. Főleg az árpa teljesített lényegesen a várakozásokon felül.

Fontos kiemelni, hogy bár nagyon aszályos volt egy hosszú periódus a tavasz során és a nyár legelején, a kora tavasz és az ősz ideális feltételeket teremtett az őszi kalászosok fejlődéséhez. Ezekben az időszakokban rendben lezajlott a bokrosodás, kialakult a kalászszám, amit az ezt követő aszályos időjárás – a területek nagy részén – már nem tudott olyan szinten lerontani, ami komolyabb terméskiesést okozott volna. Ebben közrejátszott, hogy a csapadékhiánnyal nem párosult az idén extrém magas hőmérséklet. Természetesen vannak az országnak olyan részei, ahol az aszály olyan mértékű volt, hogy ott a termés akár még a 4 tonnát sem éri el, de többfelé 9-10 tonnát takarítottak be az árpából és búzából is.

Az őszi árpából az országos átlag 5,6 tonna lett, búzából pedig meg van az esélye az 5,3 tonna elérésének. 6 tonna feletti termésről számoltak be például Fejér, Tolna és Vas megyében.

És hogyan reagáltak az Isterra fajtái a 2020. évi hektikus időjárásra?

A fajtáink közül a Cellule-t és a Basilio-t idén is jelentős területen vetették. Nem volt ritka a 9 tonna feletti eredmény, sőt volt olyan gazdaság, ahol 10,7 tonnát takarítottak be a Cellule-ból 100 hektáros táblákról. Tehát a fajtáink termesztőinek ez az év sikeresnek tekinthető, különösen az intenzív gazdálkodást folytatók körében, de nagyon pozitív visszajelzést kaptunk a gyengébb adottságú területekről is.

A Cellule egyébként az országban az egyik legnagyobb területen termesztett búzafajta. Az elterjedése és a piaci sikere a KITE Zrt.-vel kötött együttműködésnek és az ő országos hálózatuk teljesítményének is köszönhető.

Térjünk ki most részletesebben a Cellule és a Basilio fajtákra!

Idén a csapadék még időben érkezett néhány országrészben. Ezzel a kicsit hosszabb tenyészidejű fajták – mint például a Cellule - nyertek, hiszen az ezermagtömegük jelentősen növekedni tudott, és emiatt fordulhatott elő az, hogy „kívülről” nem látható hatalmas termésátlagok születtek. Az ország nyugati peremén, Mosonmagyaróvár térségében vagy a Dél-Dunántúlon, de Békés megyében is nem egy olyan hely akadt, ahol 10 tonnás eredményt értek el a partnereink. Egyébként a Cellule egy nagyon jól adaptálódó fajta, ami idén mindenképpen hatalmas előnyt jelentett. A fajtaváltás felgyorsult, ezért hosszú évekig csak az a búza marad a köztermesztésben, ami a kiemelkedő termés mellett kiválóan alkalmazkodik.

A Basilio az a fajtánk, ami a magas terméspotenciál mellett az esetek nagy részében malmi minőségre is képes. Ezért mind a nagy termést, mind a minőséget előnyben részesítők számára ideális választás. A Basilio esetében egy korai és nagyon jó állóképességű fajtáról beszélünk, tehát a komoly esők és viharok alkalmával sem dől meg. Sőt, idén bizonyos területeken előnyt jelentett, hogy korábban sikerült learatni, így a nagy esők ellenére sem következett be minőségromlás.

Milyen újdonságok várhatók ebben az évben a kalászos kínálatukban?

Az idei évben több egészen új fajtával jelentkezünk. Az egyik a Frenetic, ami jelenleg a legjobb minőséget adó őszi búza fajtánk. Kimondottan az a termék, amiben a termés és a minőség tökéletesen ötvöződik. Azoknak a gazdáknak kínáljuk, ahol a malmi minőség elérése a cél. A Concret középérésű búzánk inkább a mennyiségi termelést szolgálja, mindezt egészen kiváló állóképességgel és betegség ellenállósággal ötvözve. Emellett még három teljesen új fajta jelent meg a portfóliónkban: a Providence, a Winner és az Ortolan. Mindhárom fajta elképesztő termést produkál, jóval 11 tonna feletti terméssel történt a minősítésük. A Winner-nél a nagyon jó télálló képessége emelhető ki. Az Ortolan és a Providence inkább malmi minőségű. Fontos kiemelni, hogy termésük intenzív és extenzív viszonyok között is jóval átlag feletti. A nemesítés mindig megpróbál egy kicsit hozzátenni az addigi szintekhez.

Mit ért a nemesítés újabb szintjén?

Egy- egy tulajdonságban jobbak, mint elődjeik. Terméspotenciálban egyre nehezebb előre lépni, de a betegségellenállóság, illetve az alkalmazkodóképesség tovább javítható, amivel a szélsőséges időjárási viszonyokat a leginkább átvészelhetik a növények. A jövő fajtái - várhatóan - nem a még nagyobb termésmennyiséggel fognak kitűnni, hanem azzal, hogy a változó körülményekhez jobban alkalmazkodnak. Ide tartozik az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás, illetve az a tény, hogy egyre több hatóanyagot vonnak ki a forgalomból és emiatt szűkül a védekezés lehetősége. Változó éghajlati körülmények között és sokkal kevesebb inputanyag ráfordítás mellett is képesek lesznek a jelenlegi termésszinteket hozni.

A genetika mellett fontos a megfelelő, fajtákra adaptált egyedi agrotechnika alkalmazása is. Ezen a téren milyen javaslataik vannak az idei év függvényében?

Az egyik legfontosabb agrotechnikai elem, ami mindent meghatároz, az a vetésidő és az alkalmazott tőszám. Nagyon fontos, és ezt minden egyes alkalommal hangsúlyozzuk is, hogy a fajtáinkat mindenképpen korán, szeptember 25-e és október 15-e között kell elvetni. Az ebben az időintervallumban a földbe kerülő magok képesek leginkább arra, hogy később a maximális termést elérjük velük. Sok kísérletet végeztünk a vetésidő és a tőszám megfelelő kombinációjára, amik azt mutatják, hogy ha az ideális, október eleji vetés helyett november elején vetjük el a búzáinkat, akkor ez akár 2-2,5 tonnás terméscsökkenést is eredményezhet.

A korai vetés előfeltétele, hogy olyan elővetemények után kerüljenek a kalászosok, amik korábban le is kerülnek a földekről. Ideális elővetemény például a repce, a borsó, a kukoricahibrid-vetőmag vagy akár a csemegekukorica.

A vetésidő mellett nagyon fontos a fajtákra adaptált tőszám alkalmazása, amit szintén számos kísérletben teszteltünk. Viszonylag alacsony vetőmagnormával vetjük a fajtáinkat, ezermagtömegtől függően akár 170 kg/ha-tól sikeresen termeszthetők. Az Isterra fajtáival semmiképpen nem kell a 240-250 kg/ha vetőmagnormával számolni, ami költségek terén jelent előnyt. De ahhoz, hogy ez megvalósuljon, be kell tartani a fajta, a vetés idő és a tőszám egységét. Ezekhez fajtára adaptált ajánlásaink vannak.

A hazai gazdatársadalom jellemzően búzában, kukoricában, napraforgóban és repcében gondolkozik. Ön szerint várható-e ezen a téren változás?

Egyértelmű, hogy a cirok szerepe megnövekedhet a jövőben. Vannak már olyan területei az országnak, elsősorban a középső, alföldi részek, ahol a kukorica területe drasztikusan csökkent. Itt a június-júliusi nagy aszályok miatt igazán sikeresen a kukorica nem termeszthető. Ezekre és természetesen a gyengébb adottságú területekre nagyon jó választás lehet a cirok. Rengeteg pozitívuma van, amelyek közül az alkalmazkodó képességét és az aszálytűrését emelném ki, amiben megelőzi a kukoricát. Itt a felhasználási oldalt kell tovább erősíteni, mert a növény fehérjetartalma akár még magasabb is lehet, mint a kukoricáé. Tehát, tökéletesen alkalmazható a takarmányozásban, de egy kis szemléletváltozás a felhasználási oldalon mindenképpen szükséges az elterjedéséhez. Olcsóbban és sikeresebben lehetne termeszteni, mint a kukoricát.

A szója egy nagyon különleges növény. Én magam nagyon régóta foglalkozom vele és sokat tettem a Magyar Szója Nonprofit Kft.-vel együtt azért, hogy meggyőzzem a termelőket a növény előnyeiről. Például, hogy 10 éve stabilan tervezhető a szója ára, az elmúlt években jelentős ingadozás nem volt tapasztalható. A keresleti oldal adott, hiszen Európában mindenhol GMO-mentes szóját próbálnak felhasználni. Természetesen a hazai piac igényét is ki tudnánk elégíteni hazai forrásból. Kár, hogy a termésünk nagy részét külföldre viszik, és nem itthon használják fel. Mindezek miatt gondoljuk azt, hogy az Isterra kalászosokban kialakult termelési és kereskedelmi rendszere jól adaptálható a szójára is. Olyan szójafajtákkal lépünk a piacra, amelyek szintén nagyon jól alkalmazkodnak a változó körülményekhez. Itt szintén a gazdák gondolkodásában kell változást elérnünk. További érv a termesztése mellett, hogy nagyon jelentős a fehérjenövények támogatása. A termeléshez kötött támogatása átlagosan 55-62 ezer forint plusz hektáronkénti többletjövedelmet jelentett a termelőknek az elmúlt években. Ennek ellenére a szója termőterületét még mindig nem sikerült a régóta vágyott 100 ezer hektár környékére emelni. Ezért kínálunk újabb fajtákat, amelyek még inkább illeszkedhetnek a hazai termesztésbe. Stabilan 3,5-4 tonnás termésnél talán már mindenki elgondolkozna, hogy kukorica helyett szóját vessen a területére. Mindezek miatt gondoljuk, hogy érdemes a szójával foglalkoznunk. Az Isterra kalászosokban sikeresen alkalmazott termelési és kereskedelmi rendszere jól adaptálható a szójára is.

Konkrétan milyen fajták jelennek meg az Isterra kinálatában?

Cirokból jelenleg egy fajtával dolgozunk. Ez az ES Boreas, egy középérésű cirok, ami akár 9-10 tonnás termésre is képes, és nagyon jól alkalmazkodó, erős szárú fajta. A szóják közül pedig kettő fajtát említenék meg. Az egyik egy nagyon korai, Es Liberator nevű fajta, ami az ország minden részén nagyon jól használható. Az igen korai csoportba tartozó fajták is 4 tonna feletti termésre képesek. A másik fajtánk, a Radiosa nevű, középérésű szója, ami azért speciális, mert egy olyan nemesítési körből származik, ahol termés mellett az alacsony méreganyagtartalom az egyik fontos nemesítési cél. Emiatt az állattenyésztésben, elsősorban a szarvasmarha takarmányozásban akár feltárás nélkül, közvetlenül is etethető módon is felhasználható. Ez az a fajta, ami nagyüzemi körülmények között, stabilan 5 tonnás termésre képes hazánkban is.

Többször említette a szemléletváltozás szükségességét. Milyen eszközökkel tudják befolyásolni a gazdákat?

A szója esetében a Magyar Szója Egyesület szervezésében országszerte 5 helyen, most már ötödik éve folyamatosan zajlanak a nagy bemutatók és rendezvények. Itt a fajták mellett nagyon sok apró részletre, technológiai elemre is felhívjuk a termelők figyelmét. Megpróbáljuk, a feldolgozókkal együttműködve, a végpiacokat is megteremteni. A szója a szabadpiacon is könnyen értékesíthető termék, éppen ezért nehezen érthető és elfogadható, hogy miért nem próbálkoznak többen a termesztésével. A gazdák megszokták a kukorica-napraforgó-kalászos-repce négyes forgóját és sokan nagyon nehezen mozdíthatók ki ebből. Pedig, ha valaki sikeresen tud kukoricát termeszteni, az nagy valószínűséggel a cirkot és a szóját is jövedelmezően tudná termelni.

(x)