Ki lesz az utód? A Bonafarm, az OTP és a KITE jövőjéről is beszélt Csányi Sándor

Magyarország egyik leggazdagabb vállalkozója, Csányi Sándor több mint 20 évvel ezelőtt fektetett be először a mezőgazdaságba. Arról is beszélt, hogy megérte-e, illetve milyen fejlesztéseket szeretne az elkövetkezendő időben a Bonafarmnál megvalósítani, és mit gondol arról, hogy a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. lesz az ország legkorszerűbb gazdasága. Sőt, még arra is kitért, hogy mik a tervei a jövőben a legnagyobb hazai agrárintegrátor céggel, a KITE Zrt.-vel.

A hosszú időre szóló nemzetgazdasági előnyöket tartalmazó beruházásokon kívül elsősorban a tartósan működőképes és piacképes kapacitások életben tartását és újraindítását kell támogatni - mondta Csányi Sándor az Infostartnak. Például az agráriumban a fejlesztésre rendelkezésre álló forrásokat jelentős mértékben kiegészíti az állam, és Lázár János mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos többször is elmondta, hogy nagyon szükséges, hogy a magyar élelmiszeripar fejlődjön. Nagy a verseny belföldön és külföldön is, másrészt pedig az 1990-es évek közepéig tartó privatizációs szakaszban nagyon sok élelmiszeripari vállalatot vásároltak meg külföldiek kizárólag azért, hogy piacot szerezzenek, majd a vásárlás után bezárták őket. Vannak olyan ágazatok az élelmiszeriparon belül, amelyet valószínűleg újra kellene indítani - mondta.

Megtérülés és befektetés

Csányi Sándor szerint ki kell számolni, hogy milyen megtérülési feltételek mellett éri meg egy magánbefektetőnek - például cukorgyárat - építeni, és ahhoz milyen állami támogatás szükséges. Vannak olyan ágazatok, amelyeket nagy multik uralnak, és nagyon nehéz betörni a piacaikra. Az európai uniós tagság pedig bizonyos szempont hátrány is lehet, hiszen nem minden esetben lehet védeni a piacainkat. Meg kell nyitni az európai szállítók előtt, és az európai piacról többségében nem itthon döntenek. Befektetni pedig csak abba érdemes, ahol látják, hogy nemcsak elő tudják állítani az adott terméket, hanem olyan terméket tudnak készíteni, amely árban és minőségben képes versenyezni egy nyitott piacon.

Sokan azt gondolják, hogy az agrárgazdaságnak a jelentősége kicsi, de ha figyelembe veszünk mindent, akkor bőven 10 százalék felett van a GDP-hez való hozzájárulása, és ebben olyan lehetőségekkel rendelkezünk, ami nagyon versenyképes helyzetet eredményezhet.

Vizek, agrárszakma, nemzetgazdaság

Magyarország az egyetlen Európában, ahonnan több folyóvíz megy ki külföldre, mint amennyi folyóvíz beérkezik, miközben rendkívül sok szárazságtól sújtott terület van, amelyeket termővé lehetne tenni, és nagyon nagy hozzáadott értékű termékeket előállítani. Erre jobban kellene a jövőben figyelni. Nem is beszélve arról, hogy olyan mértékben digitalizálódott az agrárium, akár a növénytermesztési, akár az állattenyésztési része, ami felér bármelyik nemzetgazdasági ágazat digitális fejlődésével. Én abban bízom, hogy a fiatalok számára is egyre vonzóbb munkahely lesz, és még jobban hozzá tudunk járulni a munkahelyteremtéshez. 

A húságazat lehetőségei

Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója még 1997-ben fektetett be először a mezőgazdaságba - akkor a villányi borászat volt az első, de a mai napig egyetlen forintot sem vett ki az ágazatból. Ez persze nem azt jelenti, hogy kár volt befektetnie, mert a cégek értéke viszont jelentősen nőtt, hiszen folyamatosan korszerűsítettek. Lázár János meghirdette, hogy Mezőhegyes lesz az ország legkorszerűbb gazdasága. Csányi pedig azt szeretné, ha a Bonafarm ezzel versenyezni tudna, még ha kevesebb állami támogatást kap is. Az utolsó szerzeményük a Hungerit Zrt. volt. Ezt a céget most jelentősen korszerűsíteniük kell, és ugyanazt a modellt szeretnék folytatni, amit például sertésben vagy részben a tejtermelésben megvalósítottak. Saját alapanyag-előállító bázist hoznak létre.

Nagyon fontos, hogy ki termelte, Magyarországon termelték-e, mit használtak a termeléshez, hol vágták le az állatot, és az, hogy ki dolgozta fel - tehát, hogy egy átlátható folyamat legyen. Ezt szeretné a Bonafarm csoport biztosítani a magyar fogyasztóknak. Előbb-utóbb pedig szeretnének kilépni majd külföldre is, mint az OTP Zrt. is. A KITE Zrt. például Szerbiában már nagyon aktív tevékenységet folytat, most Szlovákia lenne a következő célpontja, keresik a befektetési lehetőségeket.

SZIE, NAIK és MATE

Szóba került a volt Szent István Egyetem, azaz a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, mely már szintén az alapítványi formában működik. Csányi Sándor szerint így minden területen sokkal hatékonyabb struktúra jöhetett létre.

Így beszélt a témáról:

Ez több mint fenntartóváltás, hiszen összevontunk négy egyetemet, a Szent István Egyetemet, a Kaposvári Egyetemet, a gyöngyösi és a keszthelyi kampuszt. Ezen túlmenően a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ összes kutatóintézete, (kivéve az Agrárgazdasági Kutatóintézetet és az Erdészeti Tudományos Intézetet), szintén csatlakozott a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemhez. A másik feladat, amit elvégeztünk, mielőtt a fenntartóváltás bekövetkezett volna, mert én személy szerint két éve vezetem ezt a munkát, az volt, hogy végignéztük az összes külföldi egyetemet. Hogy néznek ki a tananyagok, mit tanítanak? A legjobb egyetemeknél látható volt, hogy nem szétaprózott az agrároktatás, a tananyag szerkezete is egészen más, csak 50 százalékot tesznek ki a hagyományos agrárágazati tanulmányok, és a többi az digitalizáció, technológiai ismeretek, gazdálkodás.

Minden, amire szüksége van egy olyan vezetőnek, aki nagy mezőgazdasági vagy bármilyen céget vezet.

Ennek révén azok a hallgatók, akik az egyetemet elvégzik, nagyon könnyen tudnak elhelyezkedni ágazaton kívül is, egy sokkal jobban használható diplomát kapnak. Kaposvárra már 82 százalékkal több diák jelentkezett, Gödöllőre pedig 35 százalékkal, mert érzik, hogy lesz változás. Most áttekintjük a szakokat, a karokat, a kutatóintézeteket összevontuk. Ez utóbbiak csatlakozásával felértékelődött az egyetem tudományos képessége is. Minden területen sokkal hatékonyabb struktúra jött létre. A digitalizáció, a robotizáció fellelhetők lesznek az egyetem oktatásában, és részben már megtalálhatóak a modern nagyüzemeknél a magyar mezőgazdaságban is."

Az utódlás kérdése a Bonafarm és az OTP élén

A Bonafarmnál egyszerűbb a válaszom, mert én magam sosem vezettem a céget. Attila fiam 2006 óta, tehát most már 16 éve vezeti a társaságot. Amikor elvállalta, azt ígértem, hogy nyújtok én is segítséget, de igazából semmilyen segítséget nem adtam. Az általa irányított cégcsoport most már 2 milliárd eurós bevétellel rendelkezik és több mint 10 ezer embert foglalkoztat. Ő viszi tovább és jól csinálja. Az OTP-ben nyilván meg kell majd keresni az utódomat, mert az idők végeztéig nem szeretném én sem csinálni. Látom azokat az idős embereket, akiket kerülgetnek a fiatalok, mert totyognak és mindig pont úgy állnak, hogy ne lehessen elmenni mellettük. Én szeretném elkerülni ezt. Már ezt megelőzően szeretnék majd legalább egy nagy részt leadni a feladataimból is. Óriási szerencsém, hogy rengeteg hobbim van, el tudom foglalni magamat - mondta Csányi Sándor.