Legalizálták az ipari kendert az Amerikai Egyesült Államokban

Hirdetés

Nem az orvosi célú marihuánáról van szó, hanem a tetrahidrokannabinol-tartalommal (THC) alig bíró ipari kenderről, amit több ágazatban lehet alapanyagként hasznosítani. Az ipari kender felhasználható többek között az üzemanyag-, a textília-, és az élelmiszergyártásban is. Ezen kívül a gyógyászatban is fontos alapanyag a belőle kinyerhető kannabiszolaj. A Huffington Post cikkére az Index.hu bukkant rá, ezt az anyagot szemléztük. A kendertermesztés általános engedélyezéséről szóló törvényt Donald Trump amerikai elnök írta alá, és idén januártól lépett hatályba. Az ipari kendert korábban annak ellenére, hogy nem tartalmaz értelmezhető mennyiségű THC-t (ez az az anyag a marihuánában, ami a bódult állapotot okozza) a kábítószerek között tartották nyilván.

Idén januártól legális az ipari kender az USA összes államában

Eric Steenstra, az amerikai kenderlobbi egyik legnagyobb szószólója, a Vote Hemp szervezet vezetője azt nyilatkozta a lapnak, hogy a törvény elfogadása óriási győzelem a mozgalmuknak, és kedvező hatása lesz a vidéki gazdálkodó közösségekre is.

Az ipari kender többek között üzemanyag-, textília-, és élelmiszergyártásban is felhasználható. Ezen kívül a gyógyászatban is fontos alapanyag a belőle kinyerhető kannabiszolaj, amelyről az utóbbi években derült ki, hogy fájdalom- és szorongáscsillapító hatással bír.

Utánanéztünk a magyar kender múltjának, és az Agromag oldalán találtunk erről bővebb leírást, ebből idézünk.

Magyarországon elkülönülten történik a rostkender termesztés és a vetőmag előállítás

A magkender termesztése főként kézi munka, és a rostkender kévék kúpolása is így történik. Az egész (nem darabolt), vízmedencékben áztatott kóróból hosszú textilipari minőségű rost nyerhető ki. A nyugat-európai kendertermesztés kettős hasznosítású állományokban történik. A gépesítése megoldott, kézimunkát nem igényel, azonban a learatott, a bálákba tömörített, feldarabolt kóró durvább rostja inkább más ágazatok, mint az építőipar, a járműipar és a papíripar számára megfelelő alapanyag. Ugyanazon állományból learatott vetőmag csökkenti a termesztési költségeket.

Az első magyar kenderfajtát 1923–ban ismerték el, ez az F-kender nevet kapta.

A kompolti kutatóintézetben született és az intézet alapítója, Fleischmann Rudolf hozta létre olasz alapanyagból. Az addig köztermesztésben lévő olasz tájfajtákat felülmúlta rosttartalomban, de a köztermesztésben csak az 1930-as években terjedt el, amikor Olaszország a kendervetőmag exportját beszüntette. 1954-ig ez fajta uralta a magyar kendertermesztést, amikor a Kompolti fajta elnyerte az állami elismerést. 1924-ben Bredemann egy új, a rostnövelésre igen hatékony nemesítési módszert közölt. Ennek lényege, hogy a kétlaki kendernél mind a két ivarban biztosította az irányított szelekciót a magas rosttartalomra. Ez a módszer elméletileg megduplázta a rostdúsítás hatékonyságát és alkalmazásának köszönhetően 36 év alatt, 13-ból 40 százalékra sikerült növelni a Kompolti fajta anyatöveinek a rosttartalmát.

1959-ben ismerték el a Szegedi-9 rostfajtát

Az elismerés idején magasabb rosttartalommal rendelkezett, mint a Kompolti, amelyik csak 1962-re érte be a Szegedi-9 rosttartalmát. Az utóbbihoz Jakobey István szegedi nemesítő neve fűződik, aki a „normatengely módszerével” egyidőben tette lehetővé tette a kórótermés- és rostszázalék növelését. A két tulajdonság összefüggése negatív, de az ő grafikus módszerének köszönhetően kiválaszthatók azok az anyatövek, amelyek XY koordináta rendszerben, illetve rosttömeg-kórótömeg rendszerben a korrelációt törő régióba tartoznak. Ezt a módszert alkalmazva gyors hektáros rosttermés növekedést ért el. Annak ellenére, hogy mind a két fajta sikeres volt és kiszorította az idegen fajtákat a hazai piacról, a Szegedi-9 fajtát törölték a nemzeti listáról, holott a Kompolti a mai napig az EU fajtalistán szerepel. Mivel világvezető fajta volt a rosttartalmat tekintve, évtizedeken keresztül standard fajtának használták az állami kísérletekben hazánkban és külföldön is. A magyar kendernemesítés ezeket az eredményeket a rostdúsító fajtafenntartásnak és leginkább a Bredemann módszernek köszönhetően érte el.

1971-ben nyert állami elismerést egy másik kétlaki fajta, a Kompolti sárgaszárú

Ez volt az első szabadalmazott fajta. A vegetatív stádium befejeztével a levelekben és a szárban lévő klorofill elbomlott, és ezáltal a rostszíne világosabb lett, ami akkoriban a rostipar egyik minőségi követelménye volt. A rendszerváltáskor 25 százalékos volt az országos rost átlagtermés, ami világelsőnek számított. Hazánkban a kendert kizárólag rostnyerés céljából termelték, kötöző anyagok és textilgyártásra használták. Ilyen célra a kétlaki fajták felelnek meg a legjobban. A rostnövelés a Bredemann módszerrel csak a kétlaki fajtákon alkalmazható és a rostminőségük is jobb a hímkender arányának köszönhetően. A kétlaki fajták hátránya az alacsonyabb magtermés. [embedyt] https://www.youtube.com/watch?v=9iO_ljYv8qQ[/embedyt]

Témák a cikkben

kender kendertermesztés

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

Az emberi kézéhez hasonló „finom” fogást tanulják a robotok

2024.11.22.

Arató robotok, tengeralattjáró-vadászok és távoli bolygókon közlekedő autonóm roverek… A cél az, hogy ezek általánosan alkalmazhatóbbá és önállóbbá váljanak a jövőben – a német Fraunhofer Institute for Material and Beam Technology IWS drezdai kutatói azon dolgoznak, hogy az eszközök „érezni” tudjanak.

Mérgező, de elbűvölő: a dérbabér rejtett oldala

2024.11.22.

A dérbabér, vagy más néven Prunus laurocerasus, népszerű dísznövény kertészek és növénykedvelők körében. Gyönyörű, örökzöld levelei és illatos virágai teszik igazán vonzóvá, nem csoda, hogy sokan keresnek információkat gondozásáról, igényeiről és esetleges veszélyeiről. Összegyűjtöttük a hat leggyakoribb kérdést a dérbabérral kapcsolatban, hogy segítsünk minden érdeklődőnek.

Partner

Digitális megoldások gazdálkodóknak és kereskedőknek: fedezze fel a Magro.hu előnyeit!

2024.11.22.

A mezőgazdaság nem csupán egy ágazat – ez a jövőnk és megélhetésünk alapja. Napjainkban azonban olyan kihívásokkal nézünk szembe, mint az extrém időjárás, a kiszámíthatatlanul változó piacok és a csökkenő értékesítési lehetőségek. Ilyen körülmények között a digitalizáció és az innovatív megoldások kulcsszerepet játszanak abban, hogy alkalmazkodjunk és még sikeresebbek legyünk.

Fémdarabokat tartalmazhat egy népszerű fehérjekészítmény – ne fogyassza el!

2024.11.22.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) figyelmeztetést adott ki a Whey Protein csokoládé ízű tejsavófehérje 30 grammos kiszerelésével kapcsolatban, mert fémdarabkák jelenléte lehetséges a termékben. A hatóság kéri, hogy a terméket senki ne fogyassza el, és haladéktalanul juttassa vissza a megvásárlás helyére.