Mitől lehet jobb az ökoburgonya?

Tanácskoztak, vitáztak és szavaztak a magyar ökoburgonya kísérletek további irányáról az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) rendezvényén a hazai biogazdák. A konferencián nem a szokásos előadó-hallgató rendszer szerint vettek részt a jelenlévők, hanem élénk párbeszéd alakult ki a gazdák között.

A gödöllői Szent István Egyetemen tartott, A minőségi termesztés fenntartása ökológiai gazdálkodásban: fókuszban a talaj-mikrobiológia és a tápanyag-utánpótlás című konferencián tele volt a terem az ökoburgonya hazai termesztőivel.

Ökoburgonya a javából - somogyi kifli fajtát is hoztak a termelők - Fotó: Magro.hu

A talaj, mint élő közeg és élettér

A talaj megóvásának és helyreállításának fontosságáról beszélt Prof. Dr. Bíró Borbála talajbiológus, a SZIE Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék egyetemi tanára. A világunk 11 százaléka művelhető, és ez a szám a talajdegradációs folyamatok következtében egyre csökken. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) is felismerte, hogy a jelenlegi talajgazdálkodási módszerek nem fenntarthatók, hanem a talajra, mint táplálékhálóra, és élettérre kell gondolni. Nem csak baktériumpótlásra van szükség, hanem a teljes tápanyagszféra karban tartására, a szokásos NPK-adagolás helyett minimum 14 féle tápanyagot kellene visszajuttatni a talajba - mondta. A vizsgálataik szerint a lucerna kevésbé, a lóbab szélsőségesen talajfüggő, valamint a paradicsomon végzett kísérleteiknél a trichoderma és az MTD oltóanyagokkal kezelt növények sokkal jobb eredményt adtak.

Ökoburgonya kutatásról szavaztak a termelők Gödöllőn - Fotó: Magro.hu

Kicsiben is nagy volt a szórás - több idő kell a részletes eredményekhez

A kisparcellás burgonya talajoltás kísérletek eredményeiről az ÖMKi kertészeti szakreferense, Papp Orsolya beszélt. A Démon fajtát vizsgálták egy gödöllői és egy tahitótfalui biogazdaságban, két kísérleti oltóanyaggal. A mikroorganizmusok növényerősítő és növényvédő szerepe volt a fókuszban. Az eredmények egészen eltérőek voltak: Gödöllőn a nagy gumók aránya jelentősen nőtt, míg Tahitótfalun csökkent a számuk. A kísérlet tovább folytatódik, a gumókat pedig a varasodás, a himlő, a fuzárium, a zöldültség és a torzultság alapján vizsgálják. A vizsgálatok tanulsága, hogy hiába reklámozzák és sztárolják, senki se várjon csodát 1-1 oltóanyagtól. A jövő útja a talajra és a kultúrára szabott szaktanácsadás lesz - mondta Papp Orsolya.

Stressztűrés és termőképesség

A nemzetközi SolACE programról az ÖMKi ügyvezetője, Dr. Drexler Dóra számolt be. A francia partnerrel együttműködve azt vizsgálják, hogyan viselik a növények a nitrogén és foszfor alacsony elérhetősége és a vízhiány okozta kombinált stresszt. A három főnövény a kenyérbúza, a durumbúza és a burgonya lesz, az utóbbi 2019-ben kerül bele a soroksári kísérleti telep talajába. Azt nézzük meg, hogy a pillangós elővetemény és az oltóanyag hogyan hat a burgonyára - mondta Dr. Drexler Dóra.

Ahol egészséges a talaj, ott egészséges a növény és a gazda is

A műhelymunkán izgalmas ötletekről beszéltek a termelők. A hagyományos konferenciákhoz képest itt szót kaptak a gazdák: mindenki hozzátehette ötletét, vagy feltehette kérdését. Ezekből a megoldásokból szemezgettünk:

• Vízmegkötő anyag kipermetezésével is meg lehet fogni a kipárolgó nedvességet és a párát
• Humusznövelő gazdálkodás - van olyan megoldás, ami 8-10 hét alatt humuszt állít elő
• Körkörös gazdálkodás - nem szabad kivinni a trágyát a földre, mert az sokkot ad a talajnak. A régi rendszer szerint csak 2-3 éveset lehet kiszórni.
• Az aszálymentes időszak elkerülhető korai fajták vetésével
• Humusz menedzsment
• Az USA-ban sokan úgy gazdálkodnak, hogy nincs olyan pillanat, amikor nincs a talajban élő gyökér
• A no-till módszer: takarónövények alkalmazása a megfelelő talajélet fenntartására és elérésére
• Ha az elemek nem kerülnek oldatba, nem tudja felvenni a növény - a talaj itt csak közvetett közeg - előkerült az ötlet, hogy a növényre közvetlenül vigyék az oldatot

A talajról szavaztak a magyar ökogazdák

Az interaktív szakasz végén a gazdák szavaztak, hogy a kutatás milyen feladatokra helyezzen nagyobb hangsúlyt, a legtöbben a humusz menedzsment fontosságát látták indokoltnak. Az ökoburgonya kutatása tehát a talajjavítók még részletesebb megismerését tűzi ki egyik fő céljának.

Globális felmelegedés helyett koncentráljunk a vetésforgóra!

Nem a felmelegedés, hanem a talaj termőképességének megtartása a fő kihívás - mondta a SZIE MKK Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézetének egyetemi docense, Dr. Tirczka Imre. Az egyik tanácsa az volt, hogy a szántón ne csak az egyes növények tápanyagigényét próbálják kielégíteni, hanem a teljes vetésforgóét. Ezzel megmarad és fejlődik a humuszréteg, és fenntartható a talaj termékenysége.

Várják az ökoburgonya termesztőket a kutatáshoz

Az ökogazdálkodásban ugyanúgy szükség van a tápanyag számítására, és a talajismeret még fontosabb, mint a hagyományos gazdálkodás esetén - vonta le az egyik fő tanulságot a konferencia végén Papp Orsolya. Az ÖMKi továbbra is várja olyan együttműködő gazdák jelentkezését, akik részt vennének a kutatásokban.

A hazai ökogazdálkodás tudnivalóit itt foglaltuk össze korábban.

Búza és kukorica konferenciák lesznek Kaposváron és Debrecenben

Ha pedig a búza és a kukorica érdekli, jelentkezzen a Magro.hu szakmai konferenciáira, amiket Kaposváron és Debrecenben rendezünk meg. Jöjjön el, és hallgassa meg a szakértők előadásait!

Többféle ökoburgonya érkezett a konferenciára - Fotó: Magro.hu