Növénygénbank: bármikor életre kelthetők az évtizedekkel ezelőtt lefagyasztott magok

Ötvennégyezer növényfajta génjét őrzik a több mint hatvanéves múltra visszatekintő tápiószelei génbankban, amelynek a portfóliójába ma már a haszonállatgén-megőrzés is beletartozik. Az eredményeik igazolják: életképesek az évtizedekkel ezelőtt lefagyasztott magok. Évek óta kutatják többek között, hogy milyen hazai babfajták válthatnák ki az állattakarmányozásban fontos szóját.

Hogy miért éppen a Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán fekvő Tápiószele lett a központ székhelye? A történet az 1800-as évek végéig nyúlik vissza, amikor Szelényi Lajos orvos, akinek a tulajdonában volt a terület, a végrendeletében örökül hagyta a birtokot az intézmény elődjének számító, növényfajta-kísérletekkel foglalkozó intézetre. A mai génbanknak megfelelő tevékenységet 1959 óta folytat a központ, hivatalosan innen datálják a krónikájukat.

Megtalálható szinte az összes hazai talajtípus

Az alföldi elhelyezkedésben egyébként az is közrejátszik, hogy kellően mozaikos a terület, ahol szinte az összes hazai talajtípus megtalálható. Így minden növényfajnál kiválaszthatják, hová kerüljön – például futóhomokra vagy éppen réti öntéstalajra –, ráadásul a szántók között kaszálók, erdőfoltok, gyepek, legelők és vizes élőhelyek egyaránt megtalálhatók, ami lehetővé teszi a térbeli izolációt az ezt igénylő növényeknél – vázolta a figyelo.hu számára adott interjúban Baktay Borbála, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ főigazgatója. 

Mindennek köszönhetően eleget tudnak tenni a növényi génmegóvás eredeti és legfőbb kívánalmának, jelesül annak, hogy mindent az eredeti állapotában őrizzenek meg.

Ma is a fajta- és a génmegőrzés a központ fő feladata. Persze az elmúlt hatvan esztendőben nagyon sok minden változott, technológiailag, módszertanilag egyaránt. Két évvel ezelőtt a tápiószelei növénygénbankhoz csatolták a gödöllői Haszonállat-génmegőrzési Központot – a korábbi Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézetet –, így 2019 júniusától összeolvadva működnek, Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ néven.

Vadnövényfajok és védett fajok génjei is védelmet élveznek

Ám nemcsak kultúrnövénygén- és haszonállatgén-megőrzéssel foglalkoznak, hanem egyéb növény- és állatfajok génmentésével is. A növények esetében ilyen például a vadnövényfajok, az állatoknál pedig a védett fajok génvédelme.

A legfőbb profiljuk az, hogy mag formájában őrzik meg a növényeket. A gyakorlatban ez úgy zajlik, hogy ha a hozzájuk kerülő fajok tekintetében nincs elegendő magmennyiség, akkor szabad földön szaporítanak. Ha viszont elég nagy a rendelkezésre álló tétel, egy életképességi vizsgálat és megfelelő szárítás után bekerülnek a kétféle – vagy a –20, vagy a 0 Celsius-fokos – tároló egyikébe.

30–100 éves időtartamig tarthatók életképesen a magok

Ennek és a szárításnak köszönhetően 30–100 éves időtartamig tarthatók életképesen a magok. S mivel a hűtött raktár az 1970-es évek elején kezdett működni, vagyis már eltelt ötven esztendő, elég nagy merítésük van azzal kapcsolatban, hogy miként bírják a magok. Az eredmények azt bizonyítják: működik ez a tárolási forma. Bizonyos időközönként ugyanis minden fajtát csíráztatással ellenőriznek, e vizsgálatok pedig azt mutatják, hogy életképesek az évtizedekkel ezelőtt betárolt magok.

Ötvennégyezer különböző fajta található meg a génbankban, és a különféle szaporításokból ezek több mint 130 ezer mintáját tárolják. Kiemelendő, hogy az 54 ezerből körülbelül nyolcezer búzafajta. Összevetésül: Magyarországon ma 100 és 200 között van a termesztésben lévő búzafajták száma.

Megvan a kopasznyakú és a kendermagos génje is

A haszonállatgén-védelem területén az előd, a gödöllői intézet korábban a baromfigén-megőrzés és a méhészet specialistája volt, ma azonban már az összevont központ négylábú állatokkal is foglalkozik. Valamennyi magyarországi és határon túli baromfifajtának – így például az erdélyi kopasznyakúnak vagy a kendermagosnak – a génje megtalálható náluk. Sok közülük azért van kihalóban, mert a fajták helyét átvették többek közt a külföldi tojóhibridek.