Nyugodtan dobjuk ki az ekét, nincs rá szükség többé

Hirdetés

Lendületes iramban terjed az új talajművelési módszer a világon, aminek lényege a szántás elhagyása. Az Egyesült Államokban a korábbi szántóknak már több mint a negyedén, Dél-Amerikában ennél is nagyobb arányban nem használnak ekét. Magyarországon is egyre terjed az eke nélküli gazdálkodás. A hajdúböszörményi gazda, Kardos Ferenc és a fia, Csaba 2004-ben kezdett el átállni a szántás nélküli talajművelési módszerre. A szántás elmaradása persze nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem művelik a talajt, csak a forgatást hagyják el. A talajt akár 30 centi mélyen is lazítják, viszont a mélyművelésre jellemző óriási hantok náluk ismeretlenek. Mindezzel energiát, időt és vizet spórolnak meg. Energiát, hiszen a talaj átforgatása csak nem kevés erővel lehetséges, és időt az elhagyható művelet okán. Ráadásul kevesebb gépre is van szükség - számol be róla a Szabad Föld anyaga.

Az ekenélküli gazdálkodáshoz tartozik az olyan takarónövények, mint a mustár használata

Vásároltunk a Hajdú-Bihar megyei Görbeházán egy elhanyagolt területet, aminek ráadásul a talaja is kötöttebb volt az átlagosnál. Az édesapámmal azt gondoltuk, hogy itt kipróbáljuk az új módszert, amiről addig csak hallottunk.

Kardos Csaba

A világban sokfelé terjed a szántás nélküli talajművelés. Ez az úgynevezett no-till mozgalom. Amerikában több kultúrát – kukorica, szója, búza – már nagyobb szántatlan területen vetnek, mint szántottan. A világon pedig összesen 160 millió hektárt művelnek szántás nélkül. A költség alacsonyabb, viszont a hozam az egynegyedével nagyobb. Miképpen lehetséges ez? Úgy, hogy a gazdag talajéletet kevéssé bolygatják a no-till földművesek, mint akik összekuszálják a kialakult ökoszisztémát a szántással.

Ősi hagyományt vált fel az ekenélküli gazdálkodás

Érthető módon a gazdáknak nem egyszerű megbarátkozniuk a szántás elhagyásával, mert az eke évezredek óta a mezőgazdaság egyik jelképének számít. Általa több levegő és nedvesség kerül a mélyebb rétegekbe, ami kétségtelenül előny, ám a kára hosszú távon mégis több a talajban. A helytelen talajművelés következtében ma már kutatások alapján is igazolható, hogy a talaj humusztartalma a világon összességében egyre alacsonyabb. Ez pedig csak mind több műtrágyával és vegyszerrel ellensúlyozható. Ami viszont tovább rombolja a talaj élővilágát. A szántás nélküli művelés fontos része a talajtakarás. A szántókon a vetés előtt úgynevezett takarónövényeket – retek, mustár, borsó, fűfélék – szórnak ki, amelyek védik a talajt a kiszáradástól, a növényt pedig a hősokktól, ráadásul a gyom is kevésbé talál utat magának. További előnye, hogy beforgatva ez a zöldtrágya lazítja és táplálékkal látja el a talajt. Egyes gazdák már közvetlenül az aratást követően vetnek, így csak kevés ideig marad a talaj védtelenül.

Honnan és hogyan indult az ekenélküli gazdálkodás?

Nagy előnye még a szántás nélküli módszernek az erózió csökkenése. Ahogy arról korábban itt beszámoltunk, az Észak-Amerika középső részét sivataggá változtató gazdálkodás miatt a régiót már a harmincas években olyan porviharok sújtották, aminek mindenképpen gátat kellett szabni, mert az életet már a városok egy részében is kényelmetlenné tette. Ez is hozzájárult a no-till mozgalom felé fordulásnak. Ebből a csapdából kínál kiutat a szántás elhagyása. A módszert a termésátlagok is igazolják: Amerikában előfordult már 33 tonnás kukoricatermés is egy hektáron ott, ahol nem szántottak. A böszörményi Kardos család is számos szép eredménnyel büszkélkedhet. Földjeiken nem ritka a 14-15 tonnás kukoricahozam, és akadt év, amikor ebből a kultúrából a legmagasabb hazai termésátlagot termelték. Kezdetben csodabogárnak tartották őket a környék gazdái, az eredmények azonban igazolták a módszert. Körülbelül 900 hektáron gazdálkodnak, aminek a kétharmada saját tulajdonuk, a többi pedig bérlemény. De vállalnak művelést megbízás alapján is – szigorúan szántás nélkül. Nem is tudnák másképp, hiszen az ekéjükön már régen túladtak.

Témák a cikkben

no-till takarónövény

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

20 beltéri és kültéri növény, amelyik télen is virágzik

2024.11.21.

Ha van olyan időszak, amikor egy kis színre van szükségünk az életünkben, akkor azok a borongós, szürke téli napok. Szerencsére, bár sok növény inkább tavaszig elrejti virágait, vannak olyanok, amelyeket nem riaszt el a hideg.

Nyuszt vagy menyét? Segítünk, hogy megkülönböztesse őket!

2024.11.21.

A nyusztok, ezek az apró, fürge és rejtőzködő ragadozók, gyakran felkeltik az emberek érdeklődését. Legyen szó arról, hogy hol élnek, mit esznek, vagy hogyan különböztethetők meg más menyétféléktől, sok izgalmas kérdés merül fel velük kapcsolatban. Az alábbi cikk a nyuszttal kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre válaszol.

Dámbikák élet-halál harca videóval

2024.11.21.

Látványos mentőakciót hajtottak végre a Lábodi Vadászerdészet hivatásos vadászai, amikor szétválasztottak két, agancsuknál összeakadt dámbikát.

Hogyan hat az őszi szárazság és a novemberi hideg az őszi vetésekre?

2024.11.21.

A hét elején jelentős csapadék érkezett az ország nagy részére, ami enyhítette a talaj kiszáradását, különösen az őszi vetések számára létfontosságú felső rétegekben. Az előttünk álló napokban északon havazás, délen változékonyabb idő várható, majd hétvégétől szárazabb, naposabb idő jön, amely éjszakai fagyokkal és nappali enyheséggel jár.

Magyarországon is sok vállalkozást érint az új globális minimumadó

2024.11.21.

A nagy méretű multinacionális cégcsoportok életére és adózására jelentősen hat a globális minimumadó szabályainak a bevezetése

December 2-ig nyújthatók be a kárenyhítő támogatási kérelmek

2024.11.21.

A gazdálkodók 2024. december 2-ig nyújthatják be kárenyhítő támogatási kérelmüket. A határidő azért módosult, mert 2024. november 30. munkaszüneti napra esik.

További hírek