Rohamtempóban pusztulnak a magyar fenyvesek

Az ötödére csökkent a fenyvesek területe Magyarországon 20 év alatt, a feketefenyő-állomány tizede tavaly pusztult el. A 20 évvel ezelőtti 2400 négyzetkilométerről mára mindössze 500 négyzetkilométerre csökkent a fenyvesekkel borított magyar terület, miközben ez idő alatt az összes hazai erdő mérete nőtt. Az Agrárminisztérium adatai szerint a teljes erdeifenyő állomány 27 százaléka egészséges, a feketefenyőnél ez mindössze 3 százalék.

Magyarországon a második világháborút követően a pénzhiány miatt problémát jelentett a fenyőimport. Ezért aztán fenyvesítési programot indítottak. Továbbá a homoktalajok megkötésére is használták egyebek mellett a fenyőt. Ezek a nem őshonos fafajok erősen kitettek az erdőtüzeknek is. Főként az elmúlt 100 évben telepített alföldi ültetvények rendkívül gyúlékonyak – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi projektfelelőse.

Egyre gyorsul a magyar fenyvesek pusztulása, az oka a felmelegedés és a szú kártétele - képünk illusztráció

A szárazság és a rovarkártétel túl sok a magyar fenyvesek számára

Az erdővédelmi projektfelelős az InfoRádióban korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy az aszályok és az invazív rovarkártevők, valamint a gombásodás terjedése okozza a legnagyobb problémát a fenyőállománynak - írta az Infostart.hu. Az elmúlt években az egyébként telepített feketefenyő állományok vörös színét eredményező tűvörösödést gombafertőzés okozza, de a klímaváltozásnak olyan rovarkártevők is előnyét látják, amelyek megszokottak az égövünkben. Az európai lucfenyő állományokat károsító közönséges szú is sokkal elterjedtebb, mint korábban volt. Csehországban, Franciaországban és Németországban hatalmas területet pusztít el a fakártevő - mondta Gálhidy László.

Hirdetés

Azonban nem csak Magyarországon pusztul a fenyőállomány. A német faállományt hőség idején az erdőtüzek, a hőséghullámok végén pedig heves viharok tizedelték. A fenyők a nedvességhiány miatt nem tudnak védekezni a kéregrágó bogarak ellen. Németországban 2018 óta 110 ezer hektárnyi erdő pusztult ki, amiből 70 millió úgynevezett tömör köbméternyi hulladék fa lett. Csak az eltakarítás költsége 2,1 milliárd euró (690 milliárd forint), az újraerdősítés további 640-660 millió euróba (220 milliárd forint) kerül.

Témák a cikkben

erdészet

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

Ma, hőmérséklet szempontjából alaposan kettészakad az ország

2024.11.25.

Hétfőn is jelentős hőmérséklet-különbségek várhatók az országban: míg a tartósan ködös, havas északkeleti tájakon 0-4 fok valószínű, máshol naposabb időben 5-14 fok közötti maximumokra számíthatunk.

Szeged, Miskolc és Győr lakóinak éves élelmiszer-ellátását kidobjuk a szemétbe

2024.11.25.

Magyarország célkitűzése, hogy 2030-ig a felére csökkentse az élelmiszerhulladék mennyiségét.

Köd, fagyok, de eső is lesz a héten

2024.11.25.

A következő napokban változékony időre számíthatunk: hétfőn még napsütéses, fátyolfelhős idő várható, de a hét közepétől egyre több helyen borul be az ég, és eső, záporeső is előfordulhat. A nappali hőmérséklet 2-14 fok között alakul, míg az éjszakai értékek -6 és +8 fok között változnak, helyenként élénk, erős széllel.

Miskolcon kritizálta az Európai Unió új Közös Agrárpolitikáját a NAK és a MAGOSZ elnöke

2024.11.25.

Bár az alaptámogatás területalapon nyugszik, de számos előíráshalmaznak és feltételnek kell egyszerre teljesülnie ahhoz, hogy a gazdálkodók részt vehessenek benne.

Miért veszítette el pozícióját a cukorrépa a jövedelmező növények között?

2024.11.24.

A cukorrépa a szántóföldi növénytermesztésben a legnagyobb befektetést, szakmai tudást és hozzáértést igénylő növény, amelynek az elmúlt években erősen ingadozó volt a jövedelmezősége. Míg 2022-ben, de főleg 2023-ban a jövedelmezőbb növények közé tartozott, az idei év termesztési, időjárási és piaci nehézségei miatt elvesztette ezt a jobb pozíciót.

Klímaváltozás és vízhiány: A talaj alatti tározókban rejlik a jövő?

2024.11.24.

Az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárási minták – a gyakori aszályok és heves esőzések – új vízgazdálkodási megközelítéseket igényelnek. Az egyik legígéretesebb javaslat a felszín alatti tározók tudatos kihasználása, amely új utakat nyithat az árvizek és aszályok elleni küzdelemben.

További hírek