Rovarélelmiszereket lehetett kóstolni Budapesten: ilyen volt az I. Rovaripari Konferencia
Hirdetés
Légylárvából lesz takarmányfehérje?
A fehérjekinyerés céljára engedélyezett rovarok közül leginkább ismert a fekete katonalégy lárvája, amelynek felhasználásával az extrahált szójadara 25 százaléka, míg a szójapogácsa 50 százaléka kiváltható. A házi tücsökből előállított fehérje is kiváló alternatív forrás, mert nyersfehérje tartalma 62 százalék. Aminosav-összetétele azonban a baromfi és sertés számára nem kielégítő, ezért alkalmazása során aminosav-kiegészítés szükséges – hangsúlyozta Dr. Mézes Miklós akadémikus, a SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar munkatársa „A rovarfehérje felhasználásának lehetőségei a gazdasági állatok takarmányozásában” címet viselő előadásában. A célunk, hogy olyan termékeket állítsunk elő, amelyek tápérték-összetétele kedvezőbb, magasabb fehérjetartalommal, jobb zsírsav-összetétellel rendelkezzenek. Így segítve számos betegség kialakulási kockázatának csökkentését. Ezt por vagy darálmány formájában való felhasználással érhetjük el a legkönnyebben – hívta fel a figyelmet Dr. Gere Attila, a SZIE Élelmiszertudományi Karának munkatársa „Az entomofágia fogyasztói megítélése. Gátak és lehetőségek” című bemutatójában. Ipari jelentősége lehet a különböző rovarok már létező technológiákkal történő, célszerű elkészítési paraméterei meghatározásának, hiszen a technológiák adottak, csak az alapanyag újszerű. Az ipari feldolgozás biztosíthat olyan termékeket, melyek nem látható formában, vagy akár értékes alkotóira bontva, értéknövelt és a fogyasztók által kedvelt formát ölthetnek – emelte ki prezentációjában Pintér Richárd, a SZIE-ÉTK doktorandusz hallgatója.Tücskök paradicsomosan, fokhagymásan
Az I. Magyar Rovaripari Konferencia előadásaiban szó volt még a biológiai növényvédelemről, a tenyészthetőség problémáiról és a rovarok kémiai kommunikációról is. A rovarok felhasználhatósága elképzelhető mind a takarmányozásban, mind pedig az élelmiszeriparban, előnyös összetételük és fenntartható tenyésztésük miatt - írja az esemény sajtóközleménye. A kiállítók között volt egy belga rovaripari cég, a Little Food SCRL élelmiszertücsök-tenyésztő startup termelésvezetője, Antonovits Bence a 24.hu-nak elmondta, hogyNagyon fontos, hogy nem vadon élő állatokat gyűjtünk össze, mivel Európában nagyon intenzív a vegyszerhasználat. Teljesen zárt, iparszerű módszerekkel tenyésztjük, és bio növényi termékekkel etetjük őket.
Egyelőre csak külföldön
Hozzátette, hogy nem az az elsődleges céljuk, hogy a cég termékeit Magyarországon is forgalmazzák. Mindezt annak ellenére, hogy saját kutatásai szerint a lakosság fele nyitott lenne a fogyasztásukra. Viszont ha van fogyasztói és gazdasági igény arra, hogy ez a szektor fejlődjön, akkor majd Magyarország is választás elé kényszerül. Ez a dolog azonban még nagyon gyerekcipőben jár, a nyugati országokban is csak egy-, maximum kétéves múltra tekint vissza. Nem az a kérdés, hogy lesz-e rovaripar Magyarországon, hanem az, hogy mikor - mondta Antonovits. Antonovits szerint hatalmas előnye a rovaroknak, hogy genetikailag nagyon messze állnak az embertől. Ezért minimális az esélye, hogy olyan vírust hordozzanak, ami veszélyes lenne az emberre. Ami inkább rizikót jelent, hogy toxinokat hordozhatnak, ezért kell steril körülmények között nevelni, és haláluk után úgy kezelni őket, hogy mikrobiológiailag stabilak maradjanak. [gallery ids="35693,35694,35695,35696,35698,35699,35700,35701,35702"] Az eseményen több százan vettek részt, és a kóstolási hajlandóság az esetleges allergiás reakciókra figyelmeztető táblák ellenére kifejezetten nagy volt. Az esemény komolyságát az is mutatja, hogy a NÉBIH is küldött előadót a konferenciára: Dr. Kasza Gyula, a NÉBIH elnöki megbízottja beszélt arról, hogyan lehetnek “Rovarok terítéken az Európai Unióban és Magyarországon”. De van már lehetőség arra, hogy hazánkban is felhasználják a fekete katonalégy lárváját, erről Nagy Attila beszélt a Fresh Fish Kft. képviseletében. Ipari felhasználás Magyarországon című előadásában bemutatta, hogyan készítenek haltakarmányt a lárvákból. Ez ugyanis engedélyezett hazánkban is. A mi környezetünkben - de világszinten is - főleg élelmiszer-kiegészítőként, illetve alternatív fehérjeforrásként lehet szerepe a rovaroknak. A rovartenyésztés igazi felvevőpiaca az takarmányipar lehet. A globális felmelegedés és a szabad területek fogyása felértékeli a relatíve olcsón, aránylag kis területen nagyon jó tápanyag-hasznosítási mutatókkal termelő, a környezetet kevéssé károsító, kicsiben is elkezdhető, vizet alig igénylő, üvegházhatású gázokat minimálisan kibocsátó rovartenyésztést.Mit szól ehhez a táplálkozásszakértő?
Szarka Dorottya, az Életmód Orvosi Központ dietetikusa szerint alapvetően nagyon jó elgondolás a rovarok élelmiszerbe való beépítése. Alacsony tápanyag-, kalória- és zsírtartalommal rendelkeznek, fehérjetartalmuk viszont vetekszik a húsokéval, sőt egy rovaré az 50-60 százalékot is meghaladhatja. Ráadásul olyan aminosavak is megtalálhatóak bennük, melyek például a növényi fehérjékben nincsenek meg, pedig a szervezet számára nélkülözhetetlenek. Összességében tehát lenne helyük az egészséges táplálkozásban. Ám hiába a sok előny, Szarka Dorottya szerint Magyarország több okból sem befogadó. Ennek egyrészt civilizációs okai vannak, másrészt az emberek nagy része primitív cselekedetnek tartja a rovarfogyasztást. Mivel ezen az éghajlaton lehetővé vált a jól működő mezőgazdaság kialakítása, ezért nem szorultunk a rovarok által nyújtott fehérjeforrásokra, nem vagyunk ehhez hozzászokva. Na de mi lesz akkor, ha elfogynak a négylábúak, vagy nagyon drágává válnak?Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben
Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.
Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez
Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.
Hirdetés
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatAMG Pro-tech mikrogranulált talajkondicionáló készítmény (10kg)
12 940 HUF / zacskó
+ áfaTöbb mint 3.100 hirdetés 91 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés