Tényleg élelmiszerdrágulást, importnövekedést és versenyhátrányt hoz a Green Deal?

Az Európai Bizottság hatásvizsgálata során arra következtetésre jutott a Green Deal megállapodással kapcsolatban, hogy a mezőgazdaság károsanyag-kibocsátása harmadával sem csökkenne 2030-ra, az elért mérséklés hatásainak körülbelül a fele pedig a világ más tájain jelenne meg. A jelentés szerint biztosra vehető, hogy az Európában gyártott élelmiszerek mennyisége radikálisan csökkenni fog, a szűkülő kínálat miatt az élelmiszerárak 50-80 százalékkal is megemelkedhetnek, miközben a termelők költségének növekedése egyre nagyobb kihívásokat támaszt a gazdák számára. Szinte minden terméknél teret nyerne az import.

A bevezetőben összefoglaltak szerint jobban megérné majd az európai élelmiszer-előállítást kiszervezni harmadik országokba, ahol a szigorodó európai fenntarthatósági előírások nem érvényesek – írta a Magyar Nemzet. A lehetséges forgatókönyvek szerint legfeljebb 20-35 százalékkal csökkenne az uniós mezőgazdaság és élelmiszeripar károsanyag-kibocsátása. A stratégiák célja az, hogy minél hamarabb átállhasson Európa egy fenntarthatóbb, környezetkímélőbb élelmiszerelőállításra.

A stratégiákban szereplő fő irányelvek

• 2030-ig felére kellene csökkenteni a növényvédő szerek használatát
• 20 százalékkal csökkenteni szükséges a műtrágyahasználatot
• 25 százalékára kellene emelni az ökológiai terület arányát (jelenleg 8,1 százalék)
• 10 százaléknyi területen átmenetileg vagy hosszabb távon megszűnne a termelés a bio­lógiai sokféleség érdekében

Importkényszer jöhet?

A biogazdálkodás kiterjesztése és a rovarok okozta kártételek miatt a gabona- és a zöldség-gyümölcs kínálat akár negyedével, 15-24 százalékkal is visszaesne. Mindeközben az import csaknem 40 százalékkal nőne, nagyrészt Ukrajnából és Kanadából. A legoptimistább számítások szerint 24 százalékkal nőne a marhahús, 43 százalékkal a sertéshús és 18 százalékkal a baromfihús fogyasztói ára. Az állattartók nem sok jóra számíthatnak: az állatjólét növelése és egyéb korlátozások hatására az állattartók önköltsége drasztikusan megnőne, az olcsó importtal nem tudnának versenyezni az európai termékek.

A tanulmány a hatásokat figyelembe véve megállapította, hogy a klímacélok eléréséhez globális megoldásra van szükség, az eredmények elsősorban az új technológiák alkalmazásával lesznek elérhetőek. A szakpolitikai intézkedéseknél figyelembe kell venni, hogy minden gazdálkodónak súlyos nehézségeket hozhat a modellváltás évtizede.

Mennyire pesszimista a hatásvizsgálat?

A fentieken kívül azt is kiemelik a hatásvizsgálatban, hogy a forgatókönyvekben alábecsülik a negatív hatások csökkentésének lehetőségét, mivel nem veszik figyelembe a stratégiák által lefedett valamennyi kezdeményezést, intézkedést és az ebből eredő szinergiákat. Például az ökológiai mezőgazdaságra való áttéréssel járó termeléscsökkentés mérsékelhető lenne az ökológiai cselekvési terv végrehajtásával. A kisebb nagyságrendű állattenyésztés kevésbé befolyásolhatja az árakat és a kereskedelmet, ha a növényi alapú étrend felé történő elmozdulással és az élelmiszer-pazarlás csökkentésével jár. A kedvező hatás fokozható a folyamatos innovációval, technológiai fejlesztésekkel és a hatékonyság növelésével. A teljes cikket itt lehet elolvasni.