Többet kellene öntözni a csapadékgazdálkodás helyett, 17 milliárd jön rá évente

Hirdetés

Magyarország vízkészletének 3 forrása van: a csapadék, a felszíni, valamint felszín alatti vizek. A tervezett fejlesztési beruházásokkal többszörösére növelhető a vízkínálat által az öntözött területek nagyságának hatásterülete. Öntözésre elsősorban felszíni víz vehető igénybe, ennek hiányában engedélyezhető csak felszín alatti vízből történő vízkivétel, amelyet lehetőség szerint talajvízből kell biztosítani. A csapadékgazdálkodás nem lesz elég. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara cikkét szemléztük, eszerint hiánynak minősül az is, ha a vízigény felszíni vízből történő kielégítése aránytalanul nagy költséggel járna a felszín alatti vízbeszerzéshez képest. Felszíni víz és talajvíz hiányában a rétegvízből történő öntözésre szolgáló termelőkútra azonban csak mikroöntözés esetében adható ki vízjogi engedély.

A csapadékgazdálkodás helyett hatékonyabb a vízkészletek és az átfolyó víz helyes kezelése

A földtani tömbben tárolt felszín alatti vizeinkből csak korlátozottan lehet öntözni. Egyrészt, mert a sekély mélységű talajvizeink minősége nem minden esetben felel meg az öntözési igényeknek, másrészt pedig a mélyebb kutak esetében a felhasználás mértéke meghaladhatja a dinamikus utánpótlás mértékét. Az ellenőrizetlen, illegális vízkivételek így kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak nemcsak a víztestek állapotára, hanem a legális, engedélyezett vízhasználatok mennyiségi és minőségi állapotára. Nem utolsósorban pedig hazánk ivóvízellátására, amely 95 százalékban felszín alatti vízkészletekből történik. A felszín alatti vízkészletet tehát csak olyan mértékben szabad igénybe venni, hogy a vízkivétel ne haladja meg az elérhető vízkészlet mennyiségét ahhoz, hogy ne kerüljön hazánk is a vízstresszes országok listájára.

Ennél is kritikusabb a vízminőség kérdése

Ugyanis csak az ellenőrzött kútfúrók, kútfúrások tudják hosszú távon biztosítani azt, hogy a felszíni szennyeződések, a sekély mélységű, gyenge minőségű talajvizek ne érjék el és szennyezzék tovább a mélyebb vízadó rétegeket (pl. nitrátszennyezés). A felszín alatti vízkészletekre telepített illegális kutak bírságmentesen történő moratóriuma 2020 év végéig tart. Ezekre a kutakra vízjogi fennmaradási engedélyt kell majd kérni az illetékes vízügyi hatóságoktól, amely nemcsak a létesítmény fennmaradására jogosít, hanem a hosszabb távú üzemeltetésére is.

A csapadék tekintetében az éghajlatváltozás egyik velejárója, hogy az eloszlása egyre szélsőségesebb és a vegetációs időben egyre kevesebb van belőle. Hazánk mezőgazdasági területeinek viszont csak alig 2 százalékán van kiépített vízpótló öntözés, amely jóval elmarad az uniós 9 százaléktól.

A magyar mezőgazdasági termelés 98 százalékban csapadék-gazdálkodástól való függését mihamarabb fel kell oldani - írja a NAK. Magyarország egyedülálló fekvése a Kárpát-medencében lehetővé teszi a felszíni átfolyó vizek nagyobb arányú rendelkezésre állását. A felszíni vizek megtartása és hasznosítása hosszabb távon biztosítani tudja a mezőgazdasági vízigényeket. Mindez mára nemcsak termelői igény, hanem nemzeti cél is, hiszen a kormány az öntözési célt szolgáló fejlesztések előkészítésére 2020 és 2030 között a fejlesztések előkészítési és tervezési fázisához, valamint kivitelezéséhez évente 17 milliárd forint nemzeti fejlesztési forrást biztosít a vízkínálat fejlesztésére, valamint a vízkereslet biztosítására.

Ezek lesznek a vízfejlesztési beruházások

A tervezett fejlesztési beruházásokkal a vízkínálat által az öntözött területek nagyságának hatásterülete többszörösére növelhető. A tervezett öntözési központ létrehozásával továbbá támogathatóvá válik a termelői vízkeresleti oldal. Hosszú távon ugyanis csak a vízkínálat és a vízkereslet együttes biztosításával lehet megteremteni a mezőgazdasági termelés stabilitását.

Témák a cikkben

öntözés öntözőrendszer vízgazdálkodás

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

A NitroVolt zöld technológiája új korszakot nyit a műtrágyatermelésben

2024.11.24.

A NitroVolt nevű dán startup a magvető tőkebevonás révén a jövőbe ugrik a kibocsátásmentes ammóniatechnológiával, amely lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy közvetlenül hozzáférjenek a fenntartható műtrágyaforráshoz.

Intelligenciából jeles: csak a szükséges helyre és mértékben juttatja ki a tápanyagokat a műtrágyázó rendszer

2024.11.24.

A Stout intelligensen adagoló műtrágyázó rendszere olyan megoldás, amely átalakítja a kereskedelmi gazdálkodók trágyázáshoz való hozzáállását. Ez a technológia a növénytrágyázás olyan megközelítését vezeti be, amely a pontosságra, a költséghatékonyságra és a fenntarthatóságra összpontosít.

Invazív fajok támadása: Mosómedvék és nutriák okozta kihívások Magyarországon

2024.11.23.

Két gyérítési akció zajlott le a magyarországi mosómedvék és nutriák állományának visszaszorítása érdekében az elmúlt hónapokban, a feladat azonban korántsem fejeződött be. Mivel mindkét inváziós faj gyorsan terjed, és országszerte számtalan nehezen kezelhető problémát okozhat, további terjedésük lassítása természetvédelmi, vízügyi és mezőgazdasági szempontból is kulcsfontosságú kérdés.

Korallvirág kisokos: Fény, víz és gondoskodás lépésről lépésre

2024.11.23.

A korallvirág (Kalanchoe blossfeldiana) egy kedvelt szobanövény, amely színes virágaival és kevés gondozási igényével hódít a növénykedvelők körében. Különleges tulajdonságai és változatos színei miatt sokan választják, ám a megfelelő gondozásával kapcsolatban mégis sok kérdés merülhet fel. Összegyűjtöttük a leggyakrabban feltett kérdéseket és válaszokat, hogy mindenki megtalálja a legjobb módszereket ennek a gyönyörű növénynek az ápolására.

A területalapú támogatási rendszerről beszélt a NAK elnöke

2024.11.23.

Nélkülözhetetlen eleme a területalapú támogatási rendszer a hatékony és fenntartható mezőgazdasági művelésnek - mondta Papp Zsolt György, a NAK elnöke