Ha nem a magyar állam működteti, szétesik
"Ha nem a magyar állam működteti Mezőhegyest, az egész szétesik" – mondta sajtótájékoztatóján Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. Az állam 2,1 milliárd forintért vásárolta vissza 2016-ban a korábban privatizált mezőhegyesi ménesbirtokot és eddig 22 milliárd forintot fordított az újjászervezésre. A cég a működés első évben csaknem egymilliárd forintos eredményt ért el, amelyet visszaforgat a fejlesztésekbe, többek között gépek vásárlásába.
A térség fejlesztésére is bevetik a mezőhegyesi ménesbirtokot
Ez a kormány reményei szerint nemcsak a település, hanem egész Békés megye javára válik majd. Ugyanis a megyére mint az ország egyik fontos gazdasági és munkaerőpiaci tartalékára tekintenek. Ezért kötik össze a térséget az M5-ös autópályával, és ezért fejlesztik a békéscsabai repteret is - folytatta Lázár János. A sajtótájékoztatóról a Magyar Távirati Iroda számolt be.
A miniszter szerint a mezőhegyesi újjászervezés felfogható egy gazdasági reorganizációs programnak is, ugyanis a tangazdaság - mely 425 embernek ad munkát - nemcsak a térség, hanem a határon túli szórványban élők számára is munkalehetőséget jelent.
Hirdetés
Az új szarvasmarhatelepre idén 7 milliárd, az új ipartelepre pedig 5 milliárd forintot szánnak. A megtérülési időt 8-10 évre becsülik.
Farkas Sándor, a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok újjászervezésének koordinálásáért felelős kormánybiztos kiváló alapozó évnek nevezte a tavalyit. Elmondta, hogy a társaság vagyona 19,5 milliárd forinttal nőtt. (Állami tőkeemelés révén 18 milliárd forint valósult meg.) A cég saját tőkéje a 2016-os 4 milliárd forintról idén a tervek szerint 23 milliárdra emelkedik majd, mérleg-főösszege pedig 17,6 milliárdról 26 milliárdra nő. Az adózás előtti eredménye a 2017-es 903 millió forintról vélhetően 2018-ban félmilliárdra csökken. Ennek többek között az az oka, hogy a Limagrain vetőmagcég eredménye a jövőben nem tartozik majd a tangazdasághoz.
Ezek voltak a termésátlagok a gazdaságban
A tavalyi növénytermesztési eredményekről szólva elmondta, hogy az őszi búzából hektáronként 6,7 tonnás, repcéből 3, hibrid kukoricából minden idők legmagasabb, 3,7 tonnás, szójából 3,1, napraforgóból 3,45 tonnás átlagtermést értek el.
Takarmánykukoricából öntözés nélkül az országos átlagnál gyengébb, 6,2 tonnás hektáronként eredményt számoltak. Ez is megerősítette aztaz elhatározást, hogy a 2200 hektárnyi, egyszerre öntözhető földterület nagyságát megduplázzák. Az öntözésfejlesztési program - mely várhatóan 10-15 milliárd forintba kerül majd - előkészítésére 500 milliót fordítanak, a tervezés már tavaly ősszel elindult. Farkas Sándor hozzátette, "régi-új" növényként elkezdtek cukorrépát termeszteni, amellyel minden idők legjobb cukortartalmú, hektáronkénti 65 tonnás termésátlagát érték el.
Felkészítik a KAP változásaira a mezőhegyesi ménesbirtokot
A kormánybiztos közölte, 2020 után várhatóan változni fog az európai uniós közös agrárpolitika támogatási rendszere, amire már most fel kell készülni. Épp ezért a fejlesztések során szeretnék a legmodernebb, high-tech technológiákat bevezetni. Ezzel 2018-ban az ország számára példaértékű precíziós gazdaság alapjait teremtenék meg. A high-tech technológia bevezetésével több millió adat áll majd rendelkezésre, amely a reményeik szerint 20-30 százalékos hatékonyságjavulást eredményezhet a jövőben. Farkas Sándor elmondta, hogy 2018 második felétől tervezik egy húsmarha-program elindítását, és kidolgoznak egy ösztöndíjrendszert is.
Marhatelep, vetőmag-feldolgozó, takarmánygyártó, szárító üzem
Szeptember óta a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. működteti a Földművelésügyi Minisztériumtól átvett Kozma Ferenc Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégiumot. Pap István Tibor vezérigazgató elmondta, hogy mind a szarvasmarhatelep, mind az ipartelep tervezése másfél éve zajlik. A kiviteli- és az engedélyes tervek elkészültek, a közbeszerzéseket kiírták. Az ipartelep összkapacitása 46 ezer tonna lesz, amely magában foglal egy szárító-tisztító, egy vetőmag-feldolgozó és egy takarmánygyártó üzemet is. A Holstein-fríz állomány 1100 tejelő tehénből áll, amelyek magas genetikai értéket képviselnek, ezt egy embrióprogram révén szeretnék megőrizni.
Pap István Tibor elmondta, hogy tavaly 96 gidrán lovat telepítettek vissza, idén a furioso north-star fajták visszavásárlását tervezik. A mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. célja az, hogy Európa legszínvonalasabb állami tulajdonú mezőgazdasági vállalkozása jöjjön létre a nagy múltú ménesbirtok újraszervezésével.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben
Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.
Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez
Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.
Hirdetés
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatAMG Pro-tech mikrogranulált talajkondicionáló készítmény (10kg)
12 940 HUF / zacskó
+ áfaTöbb mint 400 hirdetés 89 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés