Vennék-vinnék a magyar galambhúst külföldre, ha lenne

Hirdetés

Korábban majdnem minden háznál tartottak galambot, mert a galambhús népélelmezési cikk volt. Mára tartása és fogyasztása is jelentéktelenné vált, pedig kiváló biológiai értékű élelmiszerről van szó. A galambtenyésztő gazdaság a hazai húsfogyasztók idegenkedése miatt alacsony szinten stagnál, az exportlehetőséget pedig a szervezetlenség miatt nem tudják kihasználni. Újraéleszthető-e a húsgalamb tenyésztése? Galambok nélkül lehet-e élni? Bálint Csaba dunaföldvári galambtenyésztő erre a kérdésre bizonyára egyértelmű nemmel válaszolna. A kötődését az is bizonyítja, hogy amikor egy évig külföldön vállalt munkát, és tönkrement az itthoni galambállománya, hazajötte után egyszerűen nem találta a helyét. Bármit is csinált semmihez nem volt kedve – hiányoztak neki a galambok. Rövidesen vásárolt egy kisebb állományt, ekkor tért át a korábbi postagalamb tenyésztéséről a húsgalamb tenyésztésére. Anyagunkat a Magyar Mezőgazdaság cikke alapján közöljük.

A galambhús eladásában nagy lehetőség van, de nagyobb szervezettségre van szükség

Franciaországból hozattam carneau és hubbel galambokat. Jelenleg 50 pár galambot tartok. A fiókákat 25-40 napos korban, nagyjából 40 dekás súlyban vágom.

Bálint Csaba galambtenyésztő

Egészséges és könnyen emészthető a galambhús

A galambhús biológiai értékét jelzi, hogy tőle több Chron-betegségben és hasnyálmirigy betegségben szenvedő ember vásárolja a galambfiókákat, mint ahogyan a vashiányos esetekben is nagy segítség a galambhús. Arról már nem is beszélve, hogy a terhes nők számára kimondottan ajánlott a fogyasztása. Gondoljunk csak arra, hogy a „gyenge galambleves” korábban mindig is az étkezés elejéhez tartozott. Havi szinten számolva körülbelül 50 galambot ad el, főként helyi lakosoknak. De vásárolnak a környező települések lakói is - folytatja. Dunaújvárosban egy húsbolt árusítja a galambjaimat. Sokat segít, hogy a szomszéd faluban, Bölcskén minden évben galambfesztivált rendeznek. Ennek egyik fő gasztronómiai attrakciója a galambhúsból készült ételek versenye. Ilyen alkalmakkor egy vándorkupát is kiosztanak, tavaly az én galambomból készült étel lett a győztes - mondja.

Takarékos és bio a húsgalamb tenyésztése

A legfontosabb célja természetesen – mint minden gazdasági tevékenységnek – ennek is a nyereség termelése. Nem könnyű a húsgalamb tenyésztésről, mint gazdasági vállalkozásról egyértelmű képet adni, mert egyrészt nincsenek országos adatok és gazdaságossági elemzések, másrészt a tenyésztők sem tartják számon a gazdasági adatokat.

Jellemző, hogy országos szinten még csak megközelítőleg kialakult egységes árról sem lehet beszélni.

Az interneten csekély kínálattal találkozunk, továbbá rendkívül nagy szórást mutatnak a feldolgozottsághoz kötődő árak. Találunk kilónként 2000 forintért kínált vágott galambot és van, aki darabjáért kér el 2000 forintot. Míg például a konyhakész galamb kilóját 3000 forint körüli áron kínálják, de egy ajánlatban 5000 forintot is elkérnek a fagyasztott konyhakész „prémium” minőségért. Bálint Csaba 2000 forintért adja a galamb kilóját. A költségek között a legtöbb állattenyésztési ágazathoz hasonlóan – a legnagyobb tételt a takarmányköltség teszi ki.

Elég meglepő, de Hollandiából vásárolok takarmányt, mert a szállítási költséget is beleszámítva olcsóbb, mint a hazai. A holland takarmány mázsánként 10 ezer forintba kerül, míg a hazai keverékért 12-14 ezer forintot is elkérnek. A minőségben pedig nincs különbség. Zárt tartásban tartom a galambokat, ami nem azt jelenti, hogy bezárt istállóban, kis helyen, félig sötétben élnek az állatok. Arra törekszem, hogy a természetes tartással azonos körülmények között, friss levegőn, napfényen éljenek. Úgy alakítottam ki a galambházat, hogy az egyik oldalon dróthálóval határolt szabad tér legyen. Levegőn vannak, de nem járnak ki a határba. Ezt azért tartom fontosnak, mert prémium minőségű bioterméket állítok elő. A határban ellenőrizhetetlen, hogy milyen (esetleg vegyszerezett) magvakat szednének össze - folytatja.

Mivel csak ellenőrzött bio-takarmányt etet és semmihez sem használ vegyszert, garantált a végtermék bio minősége. Ez egyben azt is jelenti, hogy csökkenti a kiadásokat, mert egyszerűen nincs gyógyszerköltség, nem kell beteg állatokat gyógyszerezni. Erre nagyon tudatosan törekedett a tenyésztő. Először is egy erős szelekciót hajtott végre. Ha picit is betegségre hajlamosnak látott egy madarat, rögtön kiselejtezte, másrészt a körülményeket úgy alakította ki, hogy megelőzze a betegséget.

A galambászok például éppúgy rettegnek a szúnyogok okozta betegségektől, mint a nyulászok

Bálint Csaba rovarirtónak, szúnyogriasztónak nem vegyi anyagot használ, hanem levendula csokrokat akaszt a helyiségbe. Több erős illatú fűvel, virággal kísérletezett, de a megfigyelései szerint a levendula szagát nem szeretik a szúnyogok, rögtön visszafordulnak és messze elkerülik a helyet. Ugyanígy kiváló rovarriasztó a fenyőtű, amiből a galambok fészket építenek. A tenyésztő önetetős technológiával takarmányoz, a napi etetéseknél mindig ügyel arra, hogy először a fiókáknak szánt értékesebb takarmányt kapják az anyák. Amikor pedig azzal megetették a fiókáikat, utána az olcsóbb felnőtt takarmányt kapják. A trágyát naponta el kell takarítani, mert három nap után fertőz, nem szabad vele egyetlen napot sem várni.

Galambok és előítéletek a galambhús iránt

Az értékesítés, így a termelés növelésének akadálya a fogyasztói tudat, pontosabban a tudatlanság. Ezt a rossz beidegződések és az alaptalan előítéletek okozzák. A városi embereknek a galamb szó hallatán az utcán, tereken élő galamb képe jelenik meg, amelyről rögtön az jut az eszükbe, hogy mocskosak, betegek, a madárvilág patkányai. A falusi emberek pedig drágállják az árat, mert még mindig a mezőre kijáró parlagi galamb él a tudatukban. Azt mondják, hogy „ingyen” összeszedi a határban az ennivalót, s akkor még pénzt is kér érte a gazdája. Sajnos ezeket az előítéleteket nem könnyű megváltoztatni, bármennyire értékes húsról is van szó.

Külföldön menne, de nincs elég belőle itthon

A tenyésztő szerint bőven van fejlődési lehetőség a gazdasági galambtartásban. Kellő támogatással és promócióval a hazai fogyasztás is növelhető, ez vonatkozik mind a piacra termelő galambászra, mind a saját családot, környezetét ellátóra. A gazdasági céllal termelő galambászoknak az igazán komoly kitörési pont az export, illetve annak feltétele, az integráció lehet. Németországban, Franciaországban és Svájcban keresett a magyar galamb - mondja.

Egy magyar exportőrről tudok, aki felvásárolja a galambot, de a mennyiséggel van a gond. A külföldi áruházláncok ugyanis ütemezetten és nagy tételeket vásárolnak. A hazai exportőr háromszáz galambért jön el, mert neki annyit gazdaságos egyszerre felvásárolni. Ehhez viszont olyan nagy létszámú állomány szükségeltetik, amekkora tudtommal csak egy galambtenyésztőnek van az országban.

Magától adódik a megoldás: vagy össze kell fogniuk egy-egy körzetben a húsgalambtartóknak, vagyis integrációt kell kialakítani, vagy nagyobb állományt kell tartani. Egyébként nem kell ehhez a mennyiséghez sok gazdálkodó, négy-öt galambtartó elő tudja állítani a háromszáz fiókát. Bálint Csaba most azon van, hogy egy olyan méretű állományt létesítsen, amely családi gazdaságként önállóan megél a piacon. Beadta az anyagot a Fiatal Gazda Pályázatra, amely célja egy 3000 madárból álló állomány létesítése, s ekkora állománynál már látszik az exportpiaci háttér is. A pályázat szakmai részét már elfogadták, bízik benne, hogy a következő szakaszt is megnyeri.

Utak és lehetőségek

Amint az előzőekből is látszik, háromféle lehetőség van a húsgalamb gazdasági jellegű tenyésztésében. Egyik a helyi galambász körök köré szerveződő önellátó családi galambtartás, a másik a nagyobb létszámmal dolgozó, a környezetét ellátó galambászat, a harmadik pedig a profi szinten termelő, nagyobb mennyiséget előállító bio minőségű galambot tenyésztő gazdaság, amely már az exportpiacon is megél. A három út nem független egymástól. Mindegyiknek külön-külön szervezési, illetve támogatási feltételei vannak, de közös feladat a hazai fogyasztók idegenkedésének legyőzése, valamint a magyar piac felépítése.

Témák a cikkben

galamb

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

20 beltéri és kültéri növény, amelyik télen is virágzik

2024.11.21.

Ha van olyan időszak, amikor egy kis színre van szükségünk az életünkben, akkor azok a borongós, szürke téli napok. Szerencsére, bár sok növény inkább tavaszig elrejti virágait, vannak olyanok, amelyeket nem riaszt el a hideg.

Nyuszt vagy menyét? Segítünk, hogy megkülönböztesse őket!

2024.11.21.

A nyusztok, ezek az apró, fürge és rejtőzködő ragadozók, gyakran felkeltik az emberek érdeklődését. Legyen szó arról, hogy hol élnek, mit esznek, vagy hogyan különböztethetők meg más menyétféléktől, sok izgalmas kérdés merül fel velük kapcsolatban. Az alábbi cikk a nyuszttal kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre válaszol.

Dámbikák élet-halál harca videóval

2024.11.21.

Látványos mentőakciót hajtottak végre a Lábodi Vadászerdészet hivatásos vadászai, amikor szétválasztottak két, agancsuknál összeakadt dámbikát.

Hogyan hat az őszi szárazság és a novemberi hideg az őszi vetésekre?

2024.11.21.

A hét elején jelentős csapadék érkezett az ország nagy részére, ami enyhítette a talaj kiszáradását, különösen az őszi vetések számára létfontosságú felső rétegekben. Az előttünk álló napokban északon havazás, délen változékonyabb idő várható, majd hétvégétől szárazabb, naposabb idő jön, amely éjszakai fagyokkal és nappali enyheséggel jár.

Magyarországon is sok vállalkozást érint az új globális minimumadó

2024.11.21.

A nagy méretű multinacionális cégcsoportok életére és adózására jelentősen hat a globális minimumadó szabályainak a bevezetése

December 2-ig nyújthatók be a kárenyhítő támogatási kérelmek

2024.11.21.

A gazdálkodók 2024. december 2-ig nyújthatják be kárenyhítő támogatási kérelmüket. A határidő azért módosult, mert 2024. november 30. munkaszüneti napra esik.

További hírek