17 milliárd forint jut az öntözési célú mezőgazdasági fejlesztések előkészítésére és megvalósítására

Hirdetés

Áder János köztársasági elnök a fenntartható mezőgazdasági vízgazdálkodás hatékonyságának növeléséről tárgyalt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) vezető tisztségviselőivel. A tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón Győrffy Balázs, a NAK elnöke bejelentette, hogy a kormány az öntözési célú mezőgazdasági fejlesztések előkészítésére és megvalósítására 2020–2030 között a tervek szerint minden évben 17 milliárd forint forrást biztosít. Az Agro Napló számolt be a témáról, ezt az anyagot szemléztük. A köztársasági elnök és a NAK, valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) képviselői arról egyeztettek, hogy Áder János indítványa nyomán az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a vízgazdálkodási törvény ez év júliusában az Országgyűlés által megszavazott módosítását. Az államfő az előzetes normakontrollra vonatkozó indítványa alapján alaptörvény-ellenes a megszavazott, de még ki nem hirdetett törvénymódosítás azon rendelkezése, amely szerint 80 méteres mélységig bejelentés és engedély nélkül létrehozható vízi létesítmény (fúrt kút). A köztársasági elnök azzal indokolta a javaslatát, hogy a környezet megóvását az Alaptörvény állami kötelezettségként rögzíti. Az Alkotmánybíróság határozata ezt ismerte el az ítéletével.

Egyetért az agrárszakma a köztársasági elnökkel: a mezőgazdasági vízgazdálkodás hatékonyságát fejleszteni kell

Győrffy Balázs tájékoztatása szerint a találkozón egyetértettek abban, hogy a magyar mezőgazdaság fejlődésének fontos része az öntözés, amelyet csak fenntartható módon lehet és kell megvalósítani. A NAK elnöke ezt azzal indokolta, hogy a magyar mezőgazdaságban az elmúlt 110 évben a csapadék mennyisége 10 százalékkal csökkent, a középhőmérséklet pedig a globális tendenciákkal összhangban emelkedik az országban. Ezen kívül jelenleg Magyarországon a legaszályosabb években is csak a megművelt mezőgazdasági terület mindössze 2 százalékát, ténylegesen mintegy 100 ezer hektárt öntöznek a gazdálkodók.

A NAK felmérése szerint ugyanakkor az öntözési igény folyamatosan nő, és így további mintegy 270 ezer hektár öntözésére lenne igény a gazdálkodók részéről.

Az öntözés fejlesztését az is indokolja Győrffy Balázs szerint, hogy például 2015-ben az aszály miatt kukoricából országosan mintegy 6,4 millió tonna termett, míg az előző – 2014-es – évben, amikor kedvezőek voltak az időjárási feltételek, az országos kukoricatermés mennyisége elérte a 9 millió tonnát. Az aszályos évben a gazdák a kedvezőtlen körülmények miatt nagyjából 100 milliárd forint árbevétel-kiesést szenvedtek el - írja az Agro Napló.

Egyeztetett a szakma a vizgazdálkodásról

Annak érdekében, hogy a vízgazdálkodás hatékonyságát növelhessék, korábban egy tárcaközi egyeztetést hívtak össze a hazai öntözés gondjainak megoldására és a megoldási lehetőségek kidolgozására. Az egyeztetésben részt vett a Magosz, a NAK, az agrártárca, a Belügyminisztérium és a Miniszterelnökség is. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) felmérte, hogy az öntözés illetve annak hiánya milyen gazdasági előnyökkel illetve hátrányokkal jár. A kiadványban leírták, hogy növényfajtától függően az öntözött területeken 25–45 százalékkal magasabb termésátlagok érhetők el. Továbbá az öntözött területek növelésével nemcsak a termésbiztonságot lehet növelni, hanem olyan új kultúrákat is be lehet vonni a termelésbe, amelyeket korábban az öntözés hiányában nem lehetett termeszteni. Erről itt olvashat bővebben. Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke szerint megállapodtak arról is, hogy a fúrt kutak esetében akkor lehet megtiltani a vízkivételt, amikor már a felszíni vizek biztosítottak a gazdálkodók számára, mert a termelés folyamatosságát biztosítani kell. Kiemelte, hogy fúrt kutat létesíteni a jövőben csak szakember közreműködésével lehet. A ma meglévő kutakat pedig nyilvántartásba kell venni, ugyanis tudni kell, hogy hány ilyen létesítmény van Magyarországon. A kúthelyzetről itt számoltunk be korábban.

Témák a cikkben

öntözés vízgazdálkodás

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

Rohamosan terjed a járvány: szigorú intézkedések 2 új vármegyében

2024.11.08.

A Bács-Kiskun vármegyében intenzíven terjedő, magas patogenitású madárinfluenza járvány következtében a járványügyi hatóság kiterjesztette a védő- és megfigyelési körzeteket Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyékben.

Pazarol a magyar: évente és fejenként 11,79 kilogramm készétel megy a szemétbe

2024.11.08.

Az átlagosnál több étel kerül a kukába a hétköznapi rendtől eltérő időszakokban, például, amikor a szokottnál többször étkezünk otthon.

Paradicsomtermesztés a levegőben

2024.11.08.

Gyökeresen eltérő paradicsomtermesztési módszereket alkalmaznak a gazdák Európában, amelyek alapvetően az éghajlati különbségekből adódnak, de számos egyéb érv is szól egyik vagy másik mellett. A termőföld nélküli, holland rendszerben a paradicsomok nem csak gyorsabban növekednek, de a hozamok is kiemelkedően magasak, ráadásul nagyban csökkenthetők a kártevők okozta kockázatok.