21 kérdés és 21 válasz a Feltételesség rendelet betartásával kapcsolatban

A Feltételesség rendelet egy, a mezőgazdaságban alkalmazandó EU-szabályozás, amelynek célja a környezetvédelem, az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a földhasználat fenntarthatóságának biztosítása. A gazdálkodók számára kötelezően betartandó előírásokat és normákat határoz meg, amelyek a támogatások elnyerésének feltételei. Ide tartoznak a talajvédelmi intézkedések, a vízminőség megőrzése, a biodiverzitás védelme és a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok alkalmazása. Ezen előírások betartása szükséges a közvetlen kifizetések és bizonyos vidékfejlesztési támogatások igénybevételéhez. Az előírások betartása ugyanakkor egyáltalán nem egyszerű, sok kérdés felmerülhet ezzel kapcsolatban. Ezek közül összegyűjtöttük a legérdekesebbeket. 

A feltételességnél a pihentetett terület külön növénykultúrának számít. Lehet-e több éven keresztül ugyanazon a területen ez a pihentetett terület?

A feltételesség rendelet „Biológiai sokféleség megőrzése –HMKÁ 8 előírás értelmében lehet több éven át pihentetett terület, de az ide vonatkozó szabályokat be kell tartani. Ezek a következők:
A HMKÁ 8. előírás alkalmazása során, a parlagon hagyott területről a pihentetési időszakban a kaszálékot nem lehet lehordani.  A parlagon hagyott területen a mezőgazdasági termelő a pihentetés időszaka alatt
 a) talajtakarásos parlaggal, ideértve a zöldugar kultúrával borított területet is, 
 b) vadvirágos keverékkel, 
 c) méhlegelő létesítésével vagy
 d) tarlómaradványok, illetve a spontán megjelenő zöld növényzet területen hagyásával
gondoskodni kell a talaj takarásáról. Pihentetési időszak: tárgyév január 1. és augusztus 31. közötti időszak. A parlagon hagyott területen a pihentetési időszakban növényvédő szer – beleértve a csávázott vetőmagot – nem juttatható ki. Az öt évnél hosszabb ideig a HMKÁ 8 előírás keretében parlagon hagyott területként elszámolt területet továbbra is szántóterületnek kell tekinteni.”

A nem védett NPLFA a tábla mekkora részét foglalhatja el ahhoz, hogy a tábla támogatható legyen?

A támogathatóság feltétele, hogy a nem védett NPLFA nagysága nem haladhatja meg a táblaméret 50%-át, ugyanis a tábla mezőgazdasági művelésének dominanciája ezzel biztosítható. Viszont ezzel kapcsolatban az ügyfélbarát és egyben NPLFA barát megközelítést követjük. A gazdálkodóknak figyelniük kell, ugyanis, aki arra vonatkozóan kap TMR figyelmeztetést, hogy túlment az NPLFA igénylése a táblaméret 50%-án, haladéktalanul javítsa az igénylését, ugyanis ezt szankciómentesen megteheti. Ha egy gazdálkodó ilyen értesítést kap, akkor ennek a korrekciós, segítő szándékú felszólításnak azonnal tegyen eleget. Abban az esetben viszont, ha mindezek ellenére az NPLFA nagysága az igénylés szerint mégis 50%-nál nagyobb mértékben foglalja el a táblaterületet, akkor a szankcionálási alap az a területnagyság lesz, mellyel túllépte az 50%-ot.

Erózióérzékeny terület esetében milyen kultúrák számítanak a 16/2024. AM-rendelet 7. számú mellékletének 1.1.1 pontja szerinti gyenge, rossz fedettséget biztosító korán lekerülő növénynek, illetve milyen esetekben szükséges ebből a szempontból a másodvetés és az erózió védelmi sáv léteítése?

Nem kizárólag a termesztett növény faja, hanem pl. az állománysűrűség is meghatározza azt, hogy kellő fedettséget biztosít-e egy növénykultúra az erózióérzékeny területen. Pl. a repce 24 cm-nél nagyobb sortávra vetve nem biztosít kellő fedést, de gabonasortávra vetve már igen. Jellemzően a kapás növények sem biztosítanak kellő fedettséget nagy sortávjuk és tőtávjuk miatt. Az állománysűrűségen túl az is lényeges, hogy az adott növény meddig van a területen. Pl. a nyár első harmadában lekerülő hiába nyújt megfelelő fedettséget a betakarítás időpontjáig, ha utána egész nyáron és kora ősszel fedetlen a talajfelszín. Egy zöldborsó után tehát mindenképpen szükséges valamilyen talajtakarásról gondoskodni. Ezzel szemben egy ősszel lekerülő növényállomány időben megfelelő fedettséget biztosít (pl. szója).

A Feltételeség HMKÁ 5 előírása keretében megkövetelt erózióvédelmi intézkedéseket hogyan kell értelmezni szántón? Milyen lehetőségei vannak annak a termelőnek, aki kapás kultúrát szeretne termeszteni 12% feletti lejtésű táblán?

A feltételesség HMKÁ 5. előírása során fontos tisztázni, hogy az előírás 3 féle erózióvédelmi intézkedést említ. Az előírás szerint tilos 12%-nál nagyobb lejtésű területen kapás növények (ideértve a kukoricát, napraforgót) valamint őszi káposztarepce 24 cm-nél nagyobb sortávolságon való termesztése. Kivételt képeznek a szabály alól a következők: 
1. A gazdálkodó direktvetést alkalmaz; 
2. A gazdálkodó szintvonalasan, vagy rétegvonalakkal párhuzamos művelést alkalmaz; vagy
3. A gazdálkodó az eróziós jegyeket mutató lefolyási útvonalakon erózióvédelmi sávok kialakításával folytatott művelést alkalmaz. 
A fenti megoldások kombináltan is alkalmazhatóak, a gazdálkodó szabad mérlegelésére van bízva, hogy a szántóterületén hol, milyen módszert alkalmaz az erózió elleni védekezés céljából, azonban elvárás, hogy a tábla teljes területét le kell fednie erózióvédelmi megoldással. 
Fontos megjegyezni, hogy erózióvédelmi sáv vagy sávok kialakítása csak akkor kötelező, amennyiben a szántó táblán a gazdálkodó nem alkalmaz az erózió elleni védekezésre a fentiek közül egyéb (1. 2. pontban szereplő) megoldást. Erózióvédelmi sáv alkalmazása esetén a sávokat a táblán belül a lejtővel párhuzamos tengelyen mérve átlagosan legalább 100 méterenként szükséges kialakítani. 
Kiemelendő továbbá hogy a tábla akkor minősül 12% feletti lejtésű területeken elhelyezkedőnek, ha 
- 2 hektárnál kisebb területű táblák esetében az adott tábla területének több mint 50%-a 12%-nál nagyobb lejtésű területen helyezkedik el, vagy 
- 2 hektáros vagy annál nagyobb területű táblák esetében az adott táblán belül a 12%-nál nagyobb lejtésű terület nagysága meghaladja az 1 hektárt.

Amennyiben fővetésű zöldborsó után június végén, július elején hagyományos másodvetésben csemegekukorica kerül elvetésre (természetesen az agronómiai határidő betartása mellett), akkor hogyan kell értelmezni és véghezvinni ebben az esetben a HMKÁ 6 előírásait, hogy megfeleljek az abban előírt feltéteteknek? A kérdés elsősorban arra irányulna, hogy a HMKÁ 6 előírja, hogy a nyári betakarítású kultúra (ez esetben a zöldborsó) lekerülése után fenn kell tartani a minimális talajborítást, akkor az egyik lehetőség erre az, ha másodvetéssel tartja be az előírást a gazdálkodó (ez a hagyományos másodvetésű csemegekukorica vetésével meg is történik). A HMKÁ 6 szerint azonban a másodvetésű kultúrát december 31-ig meg kell tartani. Ez esetben a másodvetésben elvetett csemegekukorica be sem lenne takarítható december 31-ig. Ez nyilván ezen növény esetében nem megoldható ezen ideig,  ugyanis egy értéktelen termék maradna a területen, amelyet már az élelmezésben nem lehetne felhasználni. Ezek alapján, ha szakmailag indokolt időben - azaz szemptember végén vagy október elején - betakarításra kerül a csemegekukorica, akkor hogyan lehet megfelelni a HMKÁ 6 feltételeinek? A fentiek alapján szintén felmerül a kérdés, hogy egy nyári vetésű kultúra után agronómiailag indokolt időn belül elvetett AKG zöldtrágya sem forgatható le december 31. előtt, hiába telt le a kötelezően előírt 60 nap, hogy jelen van a területen? Viszont, ha egy októberi betakarítású fővetésű árukukorica volt a területen, akkor a HMKÁ 6 előírásai szerint akár forgatásos művelés is alkalmazható, nincs szükség talajtakarásra, mivel szeptember 30-ig megőrzött volt a tarló?

Nem csak a tarló, hanem a növény (legyen az tárgyévi főnövény vagy másodvetés, harmadvetés, stb.) szeptember 30-ig történő megőrzése is az előírás teljesítését jelenti.

AKG-s ügyfélnél nem kerül elvetésre a csemegekukorica június 9-e előtt, de nem is volt semmi előtte vetve. TAR10 kód legyen beírva a tárcsázva rendben tartott területére, mert AKG-s vagy mehet az AKG-ban tiltott PIH01, a valóságnak megfelelően?

A VP AKG 2021 területeken az egységes kérelem beadási ideje alatt jelölni szükséges a főnövényt. Ezt az ügyfélnek a 2024. évben (is) a valóságnak megfelelően szükséges megadni. VP AKG 2021 keretében a terület akkor fogadható el, ha a mezőgazdasági termelő a termeszteni kívánt növénykultúrát a benyújtási időszak vége előtt el is veti. Amennyiben az EK beadási idő végén (jún. 9.) az utolsó benyújtott egységes kérelemben az AKG vállalással érintett táblán PIH01 vagy TAR10 hasznosítási kód szerepel, az a tábla VP AKG 2021 jogcímben nem támogatható. 

Mi a teendő abban az esetben, ha a gazdálkodó 10 hektár fölötti szántóterületen gazdálkodik, melyből kb. 2 hektáron zöldségnövényeket termeszt kisebb területeken, ezért az adott területet az egységes kérelemben "Konyhakertek" hasznosítással jelöltük. Természetesen, a növények rendszeresen más ágyásba kerülnek, viszont a területen kiépített öntözőrendszer, kerítés, őrbódé található. Kérdés, hogy ilyen esetben erre a területre is vonatkozik-e az, hogy 3 év alatt vetésváltásnak kell történnie vagy valamilyen úton-módon mentesül ez a terület a szabály alól?

A konyhakertekre sem az uniós jog, sem a magyar KAP Stratégiai Terv nem fogalmaz meg mentességet a vetésváltás alól. 

Öntözött területeken előfordul, hogy az EK főnövényt követően, például, szója másodvetésre kerül sor, késői betakarítással. Ez esetben a HMKÁ 6 talajtakarás miképpen valósulhat meg, hiszen ez esetben a másodvetés nem maradhat fenn december 31-ig?

Nem csak a tarló, hanem a növény (legyen az tárgyévi főnövény vagy másodvetés, harmadvetés, stb.) szeptember 30-ig történő megőrzése is az előírás teljesítését jelenti.

A 12%-ot foltszerűen kell értelmezni?

HMKÁ 5 szerinti erózióvédelmi előírás tekintetében: A 12%-os lejtőt a MePAR-ban fedvényként lehatárolt területek jelzik. Annak megítélése, hogy egy adott tábla összességben 12% feletti lejtésűnek minősül-e, a 16/2023 AM rendelet 14.§ (2) bekezdése szerint történik. JFGK 1 szerinti erózióveszélyeztetett területeken betartandó követelmények tekintetében azonban a fedvény (akár foltszerű) területére vonatkozik a kötelezettség.

A másodvetésnél maradt a 0,3-as szorzó?

Igen, de a 2024-es derogáció keretében 1-re módosult a szorzó.

A tájképi elem bárhol lehet, hogy el tudjam számolni a 4%-ba?

A tájképi elemnek az ügyfél jogszerű földhasználatában levő területen kell lennie. A kötelezően megőrzendő, ún. védett tájképi elemek bármilyen mezőgazdasági parcellán elhelyezkedhetnek (szántó/állandó gyep/állandó kultúra). A 4% keretében elszámolható nem termelő területek és tájképi elemek csak szántó területen, a táblán helyezkedhetnek el.

Nem termő területet mindenkinek vállalnia kell? Nincs mentesség?

A főszabály az, hogy minden mezőgazdasági termelőnek, aki az egységes kérelem keretében közvetlen területalapú támogatást igényel, ki kell jelölnie nem termelő területet vagy nem termelő tájképi elemet. Ugyanakkor vannak mentesülő esetek. A nem termelési célú területek vagy tájképi elemek minimális arányára vonatkozó kötelezettség alól mentesülnek azok a mezőgazdasági üzemek       
a) amelyek esetében a szántóterület több mint 75 %-át gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére, parlagon hagyott földterületként, hüvelyes növények termesztésére vagy e célok közül többre is használják;      
b) amelyek esetében a támogatható mezőgazdasági terület több mint 75 %-a állandó gyepterület és azt gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény termesztésére vagy az év, illetve a növénytermesztési ciklus jelentős részében víz alatt fekvő növények termesztésére vagy ezek kombinációjára használják; vagy 
c) amelyek legfeljebb 10 hektár szántóterülettel rendelkeznek.
Ezen felül 2024-től a 10 ha-t meg nem haladó összterületű gazdaságok mentesülnek a feltételességi ellenőrzések és szankciók alól.

A Jogszabályba Foglalt Gazdálkodási Követelmények (JFGK) megszűnnek?

A JFGK-k nem szűnnek meg, az állatjelölésről és nyilvántartásról szóló (jelenleg: JFGK 6,7,8) és az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó (jelenleg: JFGK 9) előírások 2023-tól nem szerepelnek a feltételesség követelményei között. Ugyanakkor ezek jogszabályba foglalt gazdálkodási követelmények, az ezeket előíró jogszabályok nem változtak. Tehát az előírások megtartása továbbra is kötelező, csak a feltételesség keretében nem kerülnek ellenőrzésre és szankcionálásra. Ám az állategészségügyi hatóság saját jogkörében eljárva gondoskodik a nevezett jogszabályok érvényesítéséről.
Továbbá 2024-től a 10 ha-t meg nem haladó összterüettel rendelkező gazdaságok mentesülnek a feltételességi ellenőrzések és szankciók alól.

A HMKÁ 5 előírás: 12%-osnál nagyobb lejtésű területen a direkt vetés előtt lehet-e talajmunkát végezni?

Nem. A talajnak háborítatlannak kell lennie, szárzúzás, kaszálás viszont megengedett.

Korábban a kukorica, napraforgó mehetett 12%-nál meredekebb lejtésű területre, Most senkinél nem lehet?

Csak a meghatározott kivételekkel termeszthetőek az erózió szempontjából kockázatos kapás növények a 12%-nál nagyobb lejtésű területeken: direktvetés, szintvonalas művelés, szintvonalakkal párhuzamosan kialakított füves sávval.

A vízvédelmi sávon mit nem lehet használni?

Vízvédelmi sáv területén műtrágyát, szervestrágyát, növényvédőszert, talaj- és növénykondicionálót, valamint mikrobilógiai készítményt sem lehet kijuttatni.

A tarlómaradványok talajba forgatásának mi a módja, amivel a HMKÁ 6 (kötelező talajtakarás szeptember 30-ig) sértetlensége is teljesül?

A tarlómaradványok beforgatása csak szeptember 30. után lehetséges. Az ún. sekély tarlóhántás (ami maximum 10 cm mély tárcsázás vagy egyéb művelőeszközzel végzett beavatkozás) nem minősül beforgatásnak – amennyiben teljesül, hogy a növényi maradványok továbbra is betöltik a talajtakarási funkciót. Amennyiben a tarló elművelését követően a növényi maradványok olyan mértékben kerülnek a talajfelszín alá, hogy azok már nem töltenek be talajtakarási funkciót, úgy a terület nem felel meg a HMKÁ 6 szerinti talajtakarási előírásnak.

Van-e minimum területnagyság a Feltételesség előírásainak és követelményeinek történő megfelelés esetén?

A feltételesség előírásait a gazdaság teljes területén - táblamérettől függetlenül - be kell tartani. 
Ugyanakkor az összesen 10 ha-t meg nem haladó igénylések esetében a termelő mentesül a feltételességi ellenőrzések és szankciók alól.

Ha 2023-ban átmeneti mentességet kaptak a termelők a vetésváltási szabályok alól, akkor a 2024-es kérelmek esetében figyelmbe kell venni a 2023-as EK-ban bejelentett növényeket a vetésváltási szabályok vonatkozásában?

Igen, figyelembe kell venni. A tavaly alkalmazott átmeneti mentesség csupán a 2022-höz képest 2023-ban termesztett növények vonatkozásában jelent könnyítést. 2024-ben ugyanez már nem alkalmazható 2023-hoz képest. Más szavakkal: a 2023-ban termesztett növények nem válnak „láthatatlanná” az elkövetkező évek kérelmezéseiben, illetve a követendő előírások betartásakor. 
Ugyanakkor emlékeztetünk, hogy az idei évtől terménydiverzifikációval is teljesíthető a HMKÁ7.

Vannak-e olyan növények, amelyek nem vethetők egymás után?

Igen, vannak ilyenek. Burgonya, napraforgó, káposztarepce, szójabab, cukorrépa, olajtök, valamint dinnye önmaga után nem vethető semmilyen körülmények között. Ugyanakkor megfelelően megválasztott és megvalósított másodvetéssel a sor megszakítható, a vetésváltás teljesülhet.

Milyen esetben tekinthető támogatható területnek egy bokros rész?

A MePAR-ban a szántóterület részeként lehatárolt fa- és bokorcsoport területe minden esetben támogatható. A táblaszegélyek és fás, cserjés sávok 2023-tól a MePAR-ban külön fedvényként jelennek meg. Továbbá azok a gyepterületek, amelyek legfeljebb 30%-ban tartalmaznak elszórtan fás bokros vegetációt, úgynevezett egyéb tájképi elemként szintén támogatható területnek minősülnek.

Forrás: Agrárminisztérium