27 milliárdnyi támogatás vár még az öntözés fejlesztőire

Hirdetés

Bár az uniós átlagtól is jóval elmaradva, kritikusan alacsony a hazai öntözött területek nagysága, mégis csupán az öntözésfejlesztésre kiadható keretösszeg alig felére érkezett be eddig igény a Miniszterelnökség pályázatán. Az öntözés fejlesztése nélkül pedig a zöldség és gyümölcstermesztés hatékonyságának és versenyképességének növelése sem képzelhető el. A FruitVeB március 2-án a Szent István Egyetem gödöllői campusán megtartott tanácskozásán kiderült, hogy a Vidékfejlesztési Programban a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére kiírt pályázatra eddig 412 igény érkezett 22,31 milliárd forint értékben. Mezei Dávid, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács évnyitó konferenciáján elmondta, hogy a szaktárcánál éppen zajlik a támogatási kérelmek értékelése, még erre a hónapra ígérik az első döntéseket. A témát az Agrárszektor járta körül.

Jelentősen csökken a termelés hatékonysága öntözés nélkül, mégsem hívták le a teljes támogatási keretet a gazdák

27 milliárd forintnyi forrás még szabadon pályázható

Az öntözésfejlesztési pályázaton mintegy 49,5 milliárd forint áll rendelkezésre vízvisszatartás, a vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodás, a takarékos öntözési technológiák elterjesztésének támogatására. Ebből összesen 22,31 milliárdra adtak be igényt, bőven maradt még pénz a támogatásra. A tárca elképzelései szerint az elkövetkezőkben olyanok is adhatnak majd be újabb ütem vagy projekt megvalósításra igényt, akik már rendelkeznek támogatói okirattal. Az öntözésre berendezett összes terület Magyarországon jelenleg 200 ezer hektár körülre tehető. Ebből a ténylegesen megöntözött terület aránya az elmúlt években az éves csapadékmennyiségtől függően 30-55 százalék között alakult. Ez a mezőgazdasági területek mintegy 2 százalékát fedi le, ami jóval alatta marad a 6,2 százalékos európai uniós átlagnak.

A pályázati források felhasználásával a cél 400-600 ezer hektár öntözhető terület elérése.

A jelenlegi hazai öntözési helyzet a nemzetközi összevetésben is tarthatatlan. Ezért kiemelten fontos kérdés az öntözés-fejlesztésre rendelkezésre álló pénzek hatékony elköltése, illetve hogy a források ne ragadjanak benn, és ne formálisan költsék el azokat– véli Kapronczai István agrárközgazdász, az OTP szakértője, a SZIE oktatója. Szerinte a kertészeti és ültetvényes kultúrákban nincs alternatívája az öntözéses gazdálkodásnak, mert akkora mértékű a jövedelem különbség és hozambiztonság az öntözött és nem öntözött termelés között.

Mennyire gazdaságos?

Az öntözés fejlesztésénél fontos figyelembe venni a gazdaságossági szempontokat is. Nem mindegy, hogy milyen adottságú területen, mekkora üzemmérettel szeretné valaki a beruházást megvalósítani. Az öntözés gazdaságosságát alapvetően a termőhely és a kultúra dönti el. Jó termőhelyen az öntözőberendezések a kultúrák többségében nagy valószínűséggel gazdaságosan üzemeltethetők, míg egy gyenge termőhelyen még a beruházási támogatás és az optimális vetésszerkezet mellett is gazdaságtalan. Kapronczai szerint ugyanakkor a jelenlegi alacsony kamatok, a támogatások és a magasabb terményárak, továbbá a térítésmentes vízdíjak mellett gazdaságilag már nem csak a legjobb talajú területeken indokolt az öntözéses gazdálkodás. A SZIE docense úgy véli, az öntözésfejlesztésnek állam koordinációval és támogatások biztosításával kell megvalósulnia. Azonban szerinte az a helyes, ha megjelenik a projektben a termelők-tulajdonosok szerepvállalása is. Az öntözött területek kritikusan alacsony aránya azért is furcsa, mert van víz az országban bőven. A folyókon 105 köbkilométernyi víz jön be, és 112 köbkilométer távozik. Vagyis komoly kapacitás, mintegy 4 balatonnyi mennyiség folyik ki felhasználatlanul. Probléma, hogy az éves vízkészlet időben és térben nem fedi le az öntözővízigényt. Tóth Árpád, a Magyar Öntözési Egyesület vezetőségi tagja ennek biztosítására víztározók, csatornák és csővezetékek építését javasolja, valamint szerinte érdemes megvizsgálni a felszínalatti vízvezetés (kutak utánpótlódása) lehetőségét is.

Témák a cikkben

agrárpályázat öntözés

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

20 beltéri és kültéri növény, amelyik télen is virágzik

2024.11.21.

Ha van olyan időszak, amikor egy kis színre van szükségünk az életünkben, akkor azok a borongós, szürke téli napok. Szerencsére, bár sok növény inkább tavaszig elrejti virágait, vannak olyanok, amelyeket nem riaszt el a hideg.

Nyuszt vagy menyét? Segítünk, hogy megkülönböztesse őket!

2024.11.21.

A nyusztok, ezek az apró, fürge és rejtőzködő ragadozók, gyakran felkeltik az emberek érdeklődését. Legyen szó arról, hogy hol élnek, mit esznek, vagy hogyan különböztethetők meg más menyétféléktől, sok izgalmas kérdés merül fel velük kapcsolatban. Az alábbi cikk a nyuszttal kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre válaszol.

Dámbikák élet-halál harca videóval

2024.11.21.

Látványos mentőakciót hajtottak végre a Lábodi Vadászerdészet hivatásos vadászai, amikor szétválasztottak két, agancsuknál összeakadt dámbikát.

Hogyan hat az őszi szárazság és a novemberi hideg az őszi vetésekre?

2024.11.21.

A hét elején jelentős csapadék érkezett az ország nagy részére, ami enyhítette a talaj kiszáradását, különösen az őszi vetések számára létfontosságú felső rétegekben. Az előttünk álló napokban északon havazás, délen változékonyabb idő várható, majd hétvégétől szárazabb, naposabb idő jön, amely éjszakai fagyokkal és nappali enyheséggel jár.

Magyarországon is sok vállalkozást érint az új globális minimumadó

2024.11.21.

A nagy méretű multinacionális cégcsoportok életére és adózására jelentősen hat a globális minimumadó szabályainak a bevezetése

December 2-ig nyújthatók be a kárenyhítő támogatási kérelmek

2024.11.21.

A gazdálkodók 2024. december 2-ig nyújthatják be kárenyhítő támogatási kérelmüket. A határidő azért módosult, mert 2024. november 30. munkaszüneti napra esik.

További hírek