37-szeresére ugrott a traktorok ára

Ma egy erőgéppel már hússzor több ember élelmiszerét lehet megtermelni, mint az ötvenes években, de ennél is nagyobb mértékben lettek drágábbak a traktorok. Búzában kifejezve az áruk az elmúlt hat évtizedben 37-szeresére ugrott.

Jóval drágábbak a traktorok a búza árához képest

A nemzetközi gyakorlatban a búza mindenkori árával szokás összevetni a legfontosabb ipari inputok – a traktorok és az üzemanyagok – árát, amelyek nélkül a mezőgazdasági termelés elképzelhetetlen. Német elemzők az elmúlt hatvan év cserearányainak alakulását vizsgálták két, közel harmincéves (1954–1984–2016) időszak alapján. Magyarország a direkt gazdasági irányítás éveiben és a rendszerváltás időszakában is messze volt a reális cserearányoktól, ezért nehéz lenne torzítás nélküli adatokat közölni. Ahol lehet, mégis magyarországi adatokkal is szolgálunk.

Jóval drágábbak a traktorok a búza árához viszonyítva, mint 60 éve - Fotó: Pixabay, Jacqueline Macou

Hány tonna búza tesz ki egy lóerőt?

Napjainkban a német gazdák által jellemzően használt átlagos traktor teljesítménye 110 kW (150 LE). A hazai átlagtraktor teljesítménye ennél most is kisebb (96 LE), de a változás a nagyobb teljesítmények irányába mutat. Egy ilyen traktor ára a német piacon közel 45 millió forint (148 ezer euró), Magyarországon pedig 37 millió forint. A traktor 1 LE motorteljesítményre vetített ára 987 euró,azaz 296 ezer forint. A búzáért napjainkban Németországban 178 eurót, azaz 53 400 forintot fizetnek tonnánként, Magyarországon 45 ezret. Ez azt jelenti, hogy a 150 LE-s traktor áráért 835 tonna búza árát kell kifizetni. Magyarországon valamivel kedvezőbbek az arányok, ugyanaz a traktor 704 tonna búzával egyenértékű.

Míg 1984-ben Magyarországon egy MTZ 80-as traktor árának megfelelő értékű búza 2,6 hektáron volt megtermelhető, addig napjainkban egy 150 lóerős, nyugati relációjú traktor árát már csak 130 hektáron lehet „megtermelni”. Az ötvenes évektől az átlagos traktorteljesítmény négyszeresére nőtt, miközben fajlagos ára 24-szeresére növekedett.

Leértékelődött az élelmiszer, ezért is drágábbak a traktorok

A többszörös energiaár-robbanás következtében az elmúlt 62 évben az egekbe emelkedett a mezőgazdaság által szinte kizárólagosan használt dízel üzemanyag ára is. A kedvezményes agrárdízel ára Németországban 1954 és 1984 között ötszörösére, 1954 és 2016 között pedig 22-szeresére nőtt (Magyarországon pedig 160-szorosára!). Németország nyugati részén 1954-ben még 1 tonna búza áráért 3330 liter gázolajat lehetett megvásárolni, harminc évvel később már csak a negyedét, 830 litert. Napjainkban pedig mindössze 137 liter gázolajra telik egy tonna búza árából. A cserearány romlása harminc év alatt négyszeres volt, napjainkig pedig hússzoros. 1954-ben 1 liter tej árából még 3 liter gázolajat lehetett venni, napjainkban pedig már 1 liter gázolajért 3,8 liter tej árával kell fizetni. A sertéshús árával összevetve az állapítható meg, hogy hatvan évvel ezelőtt 1 kg sertéshús árából 16,6 liter gázolajat lehetett venni, napjainkban pedig már csak 1,4 literre futja.

A szerviz ára is az egekbe szökött

Hasonló folyamatok mentek végbe a szervizköltségek területén is. Hatvan évvel ezelőtt Nyugat-Németországban 1 tonna búza árából az akkori 2,5 eurós átlagos szerviz-óradíjjal számolva 80 szervizórát lehetett kifizetni. Napjainkban 1 tonna búza árából már csak 2,8 szervizóra díja fizethető meg. Ez azt jelenti, hogy a búza ára 60 év alatt több mint 25-szeresére értékelődött le. Egyéb alaptermékkel összevetve sem jövünk ki jobban az összehasonlításból. 1954-ben egy szervizóra díja megfelelt 2,5 kg sertéshús és 41,6 liter tej árának, napjainkban viszont 37,6 kg sertéshúst, illetve 188,2 liter tejet kellene fizetni egyetlen szervizóráért. Anyagunk az Agrárszektor cikke alapján készült.

Ha kíváncsi, melyek a legidősebb, még létező traktorok a világon, kattintson ide!