Különleges helyet foglal el a Debreceni Egyetem multidiszciplináris kutatásai között az 1983 óta tartó tartamkísérlet-sorozat. Fontosságát, időszerűségét és hasznosságát az adja, hogy a vizsgálatok tudományos alapot szolgáltatnak a precíziós termesztéstechnológia fejlesztéséhez, ezért kiválóan tudnak hasznosulni a modern mezőgazdasági gyakorlatokban. Dr. Nagy János, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar professor emeritusa beszélt a tartamkísérletekhez kapcsolódó részletekről, a fejlesztésekről és a lehetőségekről is.

Hogyan fejlődtek a tartamkísérletek az elmúlt 40 évben?

Dr. Nagy János professzor: Az 1983-ban alapított komplex növénytermesztési tartamkísérlet egyedülálló Európában. Egyrészt azért, mert nagy, 10 ezer m2-es parcellán történik a talajművelés és a vizsgálat, másrészt pedig azért, mert a komplex kísérletnek A és B változata is létezik, előbbi öntözés nélkül, utóbbi pedig öntözött körülmények között valósul meg. Fontos, hogy a talajművelés elemei mellett a vetésváltás, a tápanyag-utánpótlás, a növényszám, az új hibridek és fajták közötti kölcsönhatásokat is lehet értékelni. A precíziós termesztéstechnológia minden elemére van megbízható eredményünk, a változók összefüggéseit is számolva. A kölcsönhatásokat számszerűsíteni lehet, ami különös jelentőséget ad a Látóképi Kísérleti Telepen végzett kísérletsorozatnak. Kivételes, Európában is unikális érték a 40 évjáratot felölelő több 10 millió adat, amellyel a tartamkísérleteink révén rendelkezünk a Debreceni Egyetemen.

Dr. Nagy János, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar professor emeritusa, a szántóföldi kísérlet alapítója

A tartamkísérletek adatokat szolgáltatnak mind a tudományos kutatás, mind az egyetemi oktatás, mind az innovációs folyamat eredményeként a gyakorlat számára – ezek maradandó, időálló értékek. Olyan felbecsülhetetlen nemzeti értéket képviselnek, amelyek mással nem helyettesíthetők, pótolhatatlanok.

A vizsgálatok lényegét az állandóság, az ismétlődések és a pontos mérések adják. A kísérletek, a precíziós gazdálkodás innováció mellett, az elmúlt évtizedben talajtani, növényvédelmi, növényfiziológiai, agrokémiai és meteorológiai témákban is egyre részletesebb vizsgálatokkal bővültek. Ezek megbízható, tudományos alapot szolgáltatnak a munkavégzéshez, hosszú távú hatásokat tesztelve és bemutatva. Azért fontos ez, mert a termesztéstechnológiába történő bármilyen beavatkozás legalább 2, de inkább 3-4, vagy 5 évre hat ki. Ezért a gazdáknak is ilyen távlatokat érdemes figyelembe venniük a tervezésnél és akár a saját eredményeik értékelésénél.

Van olyan parcella, ami 40 év alatt nem kapott semmiféle tápanyagot, ami azért értékes információ, mert az új fajták és hibridek tesztelése során a hozamokat mérve tudjuk, hogy beavatkozás nélkül mire képes az adott kukorica. Ez 3-tól 6,5 tonnáig terjedhet hektáronként a jó termőképességű talajon. Hasznos lenne a gyakorlatban, ha a növények, tehát a fajták és a hibridek képességeihez viszonyítanák és igazítanák a ráfordításokat a termelők, ezzel növelve a műtrágyázás hatékonyságát.

A kukoricahibrideket Kakuszi-Széles Adrienn professzor vezetésével 3 különböző időben vetik el a kollégák a tesztelés során, amivel optimalizálják azokat az időjárási körülményekhez. Nagyon hasznosak azok a kísérletek is, melyek a tőszámot vizsgálják, mert látjuk, hogy genetikailag mire képesek a hibridek. Az újabb vizsgálatok közé tartoznak azok, melyek során megosztva juttatják ki a nitrogénműtrágyát, fejtrágyaként is. Az eredmények azt mutatják, hogy ez komoly gazdasági előnyt hoz.

A Debreceni Egyetem szakemberei által 40 éve végzett tartamkísérletek helyszíne

Új eszköz a betakarításkor a mintacsövek egyenkénti lemérése, aminél egy gép lemorzsolja a csövet, megszámolja a szemek számát, a nedvességet és a szemtömeget. A műszer a növények fehérje-, keményítő- és olajtartalmát is méri, ami nagyon fontos adat a takarmányozási vagy étkezési célra történő felhasználáskor.

A Látóképi Kísérleti Telepen végzett kísérletsorozat több fontos eredményt is elért az elmúlt 40 évben

Mivel a mérésekkel térképszerűen és helyazonosan jelölhetőek a növények egyedei már a keléstől kezdve, így összefüggéseket találunk a kelés ideje és a csőtömeg között. Azt tapasztaljuk, hogy az első három napon kelt hibridek termése lényegesen nagyobb, mint a legutolsó napokon kikelteké.

Mi a tartamkísérletek 3 legfontosabb eredménye?

  • Az első a talajművelés és a tápanyagutánpótlás kölcsönhatásainak összessége, amiben - a tapasztalataink szerint - az előbbihez kell igazítani az utóbbit.
  • A második, hogy kizárólag a termesztési körülmények megváltoztatása nem hozott szignifikáns eredményt a gazdálkodásban.
  • A harmadik, hogy a precíziós termesztéstechnológia egyes elemeinek a fejlesztéséhez jóval megbízhatóbbak a tartamkísérlet adatai és eredményei a kiválasztott genotípusokhoz és hibridekhez.

Mit tudnak a tartamkísérletek eredményeiből hasznosítani a gazdák?

A hazai növénytermesztési eredmények úgy lennének növelhetők, ha a gazdálkodók a kutatási eredményeket a gyakorlatban mélyebben, szélesebben hasznosítanák. A nemrég bemutatott „Kukorica. A nemzet aranya - Élelmiszer, takarmány, bioenergia” című könyvünkben azt állítottuk, hogy országosan alkalmazva évente 1 millió tonna többletet eredményezne a legmagasabb szintű tudás használata.

Azaz minden egyes hektáron egy tonnával tudnák növelni a kukoricatermést az eredmények hasznosításával. Természetesen minden termőtájon más hozhat megoldást, van, ahol a hibrid, van, ahol a tápanyagutánpótlás, a talajjavítás, illetve a vízmegőrzés javíthat. Sokkal több meglévő tudást kellene hasznosítani a hazai termelőknek ahhoz, hogy jobb és jövedelmezőbb gazdálkodást lehessen folytatni.

A legfontosabb mégis a talaj, a termőhely, a termőtáj ismerete, ezekhez kellene igazítani mindent a gazdálkodásban; a talajművelést, a fajtaválasztást és a vetésszerkezetet is. A gazdálkodónak tisztában kell lenni a saját termőföldek értékeivel, paramétereivel és állapotával. Az adott talajállapotnak megfelelően kell választani a műveletek és a művelőeszközök közül, ezzel jelentős szintlépést érhetnek el a termelők a földművelésben.

Szerkesztette:

Csurja Zsolt

Gödöllői gazdász 2009
Óvári precíziós mezőgazdasági szakmérnök 2021, 3-as csoport


A Debreceni Egyetem 2023. október 5-én 10:00 órakor a debreceni tartamkísérletek 40 éve alkalmából megrendezi a „Szántóföldi tartamkísérletek eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban, üzemmérettől függetlenül” című konferenciáját.

A rendezvény térítésmentes, de regisztrációhoz kötött. A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak. A részvételi szándékot a szelesa@agr.unideb.hu email címen kell jelezni. Ehhez kattintson ide!

Kapcsolódó cikkek

További híreink

Rendkívül kártékony rovar, az őszi sereghernyó lehetséges megjelenéséről jött figyelmeztetés

2024.12.03.

Az őszi sereghernyó (Spodoptera frugiperda) az amerikai kontinens melegigényes őshonos faja, amely kiemelten veszélyes zárlati károsítóként szerepel az Európai és Mediterrán Növényvédelmi Szervezet (EPPO) A1-es karanténlistáján.

13 éve nem volt ilyen hideg Magyarországon

2024.12.03.

Az idei november középhőmérséklete a legalacsonyabb volt 2011 óta. Emellett ez volt az első hónap 2023 májusa óta, amelynek középhőmérséklete országos átlagban az éghajlati normál alatt maradt.

Az aszály hatásai ellenére is lesz elég magyar karácsonyfa az idén

2024.12.03.

Az aszály ugyan megviselte a fiatal ültetvényeket, mégsem kell hiányra számítani fenyőfából a karácsonyi időszakban.

Több változás lép életbe az adótörvényekben

2024.12.03.

Az Országgyűlés elfogadta és kihirdette a 2024. évi LV. törvényt, amely számos adótörvény módosítását tartalmazza.

Tudja, mióta nem érkezett uniós forrás Magyarországra?

2024.12.03.

Június 26-a óta Magyarország nem kapott újabb európai uniós támogatást, bár a 2021–2027-es pénzügyi ciklusban hazánknak járó 21,8 milliárd eurós keret 56 százaléka jelenleg hozzáférhető.

Karácsony közeledtével nem haszontalan tudni, melyek lettek az Év Szaloncukra 2024 díj legjobbjai

2024.12.03.

Az idei fődíjat a maklári Stühmer Körtezselés-muskotályos szaloncukor érdemelte ki.

Partnerhírek
Partner

Védjük a gyökereket az Agrováció termékével

2024.12.03.

A gyökérzónába kijuttatott AMG Pro-tech a csapadék/talajnedvesség hatására szétáramlik a gyökérzónában és védelmet alakít ki a kelő mag számára.

Partner

AKG 2025: kiknek érdemes belevágni és hogyan segíthetnek a szakértők?

2024.11.29.

Az agráriumot izgalomban tartó kérdés most az új agrár-környezetgazdálkodási támogatás lehetősége. Minden termelőnek döntést kell hoznia lehetőségei és adottságai függvényében, hogy pályázik-e vagy sem. Ezt a kérdéskört jártuk körbe a Lajtamag Kft. termékfejlesztőjével, Somody Gergővel; Dr. Nagy Idával a Lajtamag Kft. szaktanácsadójával és Nagy Lászlóval, az Agro Profi Kft. vezető szaktanácsadójával.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat

Magro.hu Piactér

Több mint 1.100 hirdetés 102 kategóriában!

Megnézem a hirdetéseket
Hirdetésfeladás