5 és 14 tonna között szóródott a kukorica hektáronkénti hozama

Az idei év kifejezetten kedvezően alakult a kukoricatermesztők számára. A kifogástalan időjárás a betakarítást segítette, a gazdák a szokásosnál hetekkel korábban végezhettek a munkával. Külön öröm az is, hogy szinte egyáltalán nem kellett a szárítókat beindítani. A learatott kukorica mennyisége és minősége is kimagasló lett idén. Tolna megye az ország egyik legkisebb megyéje, kukoricatermő területe viszont jelentős, országosan az ötödik helyet foglalja el a jelenlegi 64 ezer hektárral. Elmondható viszont, hogy 10 éve ettől sokkal nagyobb volt a termőterület, a 100 ezer hektárt is elérte. Az azóta tapasztalt csökkenés véleményem szerint betudható a hektikus időjárásnak és az egyre forróbb, illetve csapadékszegényebb nyaraknak, ami arra ösztönzi a termelőket, hogy a vízigényes kukorica helyett más, például olajos és ipari növényeket, lucernát vagy ültetvényeket részesítsék előnyben a jövedelembiztonság elérése érdekében – tájékoztatott Vendégh Edit, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke. Júniusban még úgy tűnt, hogy a kukoricatermés rekord lehet idén a megyében, végül az augusztusi nagy kánikula és a csapadékhiány valamicskét rontott az addig nagyon szépen fejlődött állományokon. A táblákon a növények egyik hétről a másikra megszáradtak. Ennek tudható be, hogy rendkívül korán, már szeptember elején megkezdődhetett a kukorica betakarítása, és október vége előtt pedig be is fejeződött. Ami szintén az idei év különlegessége, hogy szeptember végére, október elejére már annyira leadta a vizet a kukorica, hogy szinte nem volt szükséges a termény szárítása, a gazdáknak sok esetben elég volt csupán a rostán átjáratni a terményt, utána mehetett egyenesen a tárolókba – foglalta össze a tapasztalatokat a szakember. A hozamokat vizsgálva kiderült: rendkívül változó eredmények születtek, hektáronként 5-14 tonna is előfordult termőhelytől és a talaj adottságától függően. A megyei átlag az aszályos időjárás ellenére is jó lett, 9,3 tonna hektáronként, amely országosan az egyik legmagasabb terméseredménynek számít. Az elmúlt öt évben három alkalommal volt hasonlóan magas a terméseredmény, tehát az idei a jó eredmények közé sorolható. Az országos 898 ezer hektárnyi kukorica-vetésterület több mint tizede, mintegy 93 ezer hektár található Hajdú-Bihar megyében, ahol a kukorica termesztésére az időjárás idén általánosságban kedvező volt. A megye azonban korántsem egységes a kukorica termésének szempontjából – mondta el Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar megyei elnöke. A megyében a kedvezőtlen adottságú területeken 3-4 tonna/hektár termésátlagtól egészen a 13 tonna átlagos hozamig előfordulnak adatok. Az átlagtermés 7,85 tonna hektáronként, amely jónak, de nem kimagaslónak számít a megyében. A bihari részről mondható el, hogy ott kimagaslóan jó eredményeket adó területek is voltak az előző évekhez képest. A meleg nyár és kora ősz okán a kukorica betakarítása több növényhez hasonlóan a megyében is 2-3 héttel hamarabb kezdődött. A tapasztalatok szerint a levágott kukoricák a kedvező termőterületeken 14-16 százalék víztartalommal kerültek betakarításra, ami azt jelenti, hogy szárításra jórészt egyáltalán nem volt szükség. Volt, ahol még túl száraz is volt a kukorica, a 12-13 százalékos szemnedvesség kissé nagyobb arányú szemtöréssel járt. A learatott kukorica minősége jó, a száraz időjárás miatt gombabetegségek nem támadták meg a csöveket, nem tartalmaznak toxinokat. A víztartalom alacsony mértéke miatt csak tisztító átfújásra volt szükség – tette hozzá Szólláth Tibor. Forrás: NAK