60 ezer euró lesz a támogatás felső határa, és több feltételnek kell majd megfelelni

Hirdetés

Nem kell félniük attól a termelőknek, hogy kevesebb pénzt kapnak majd 2020 után. Ugyanakkor arra fel kell készülni, hogy több feltételnek kell megfelelniük, hogy hozzájuthassanak a támogatásokhoz – hangzott el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Hódmezővásárhelyen, a XXV. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon rendezett fórumán. A támogatás felső határa a tervek szerint 60 ezer euró lesz, de van mód ennek növelésére. Cikkünkből kiderül, hogyan. Egyre több hír jelenik meg a 2020-at követő időszak uniós szabályozásáról. A közelmúltban kiadták az EU több éves pénzügyi keretére vonatkozó első olyan dokumentumot, amiben már számok is szerepeltek. Június elsején pedig várhatóan kijön a Közös Agrárpolitikájára vonatkozó rendelettervezet is, ami már a 2021 utáni szabályokat határozza meg. Erről is szivárogtak már ki információk, amiket a XXV. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok szakmai rendezvényén Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettese osztott meg az érdeklődőkkel - írta a Magyar Mezőgazdaság.

A támogatás felső határa korlátozva lesz, de mégis nyílik rá mód, hogy többet igényelhessenek a gazdák

Aki az elmúlt időszakban követte az eseményeket, már arról is olvashatott, hogy micsoda óriási csökkenés lesz 2021-től a támogatásokban, valamint arról is, hogy igazából semmi nem változik. De mit is mondanak a számok?

Ha azt vizsgáljuk, hogy mekkora része az EU teljes költségvetésének az, amit a tervek szerint a Közös Agrárpolitikára (KAP) kívánnak költeni Brüsszelben, akkor akár el is keseredhetünk. Míg ugyanis jelenleg a KAP-ra a teljes költségvetés 36 százalékát fordítják, addig a kiszivárgott információk alapján 2021-től már csak a 30 százaléka fog jutni. Az egyébként évtizedek óta látszik, hogy a költségvetésnek egyre kisebb százalékát fordítják a mezőgazdaságra. Az 1980-s években még a 60-70, sőt korábban a 80 százalékát is ez tette ki. Vagyis ebből a szempontból nem jók a hírek – mondta a főigazgató-helyettes.

Ha viszont folyóáron vizsgáljuk a számokat, és azt nézzük meg, hogy mennyi pénz fog évről-évre érkezni egy adott országba, és abból mekkora összegű területalapú vagy termeléshez kötött támogatást lehet kifizetni, akkor nem tűnik olyan rossznak a helyzet. Nagyságrendileg ugyanis 2021 és 2028 között nagyjából ugyanannyi pénz érkezik majd Magyarországra, mint amennyi most.

Bár több országban, ahol az egy hektárra jutó támogatás jóval kevesebb, mint az EU átlaga, szeretnék növelni a támogatást, és emiatt van egy kis fenyegetettségünk, hogy emiatt esetleg egy-kétezer forintot veszíthetünk hektáronként a korábbi támogatási összegből. Ilyen például Litvánia, Lettország és Észtország. Mi viszont nem szeretnék, ha ezt nekünk magyaroknak kéne finanszíroznunk, úgy gondoljuk, hogy ezt azok finanszírozzák, akik az uniós átlagnál eddig is többet kaptak hektáronként. Vagyis a németek, a hollandok, a franciák - mondta Papp Gergely. De még ha ez az elvonás be is következne, a mostani számítások alapján akkor is azt lehet mondani, hogy nagyságrendileg a mostani hektáronként 70 ezer forint körül lesz a területalapú támogatás.

Az már egy másik kérdés, hogy ha az értékét nézzük a pénznek, akkor mennyit ér a 2027-es 70 ezer forint a mostani 2018-as 70 ezer forinthoz képest – mondta Papp Gergely.

A szakember szerint viszont egyértelműen csökkenni fognak a támogatások a vidékfejlesztés területén. Az Uniós forrásból kevesebb pénz fog jutni AKG-ra, fejlesztési, beruházási támogatásokra, mint korábban. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ténylegesen kevesebb pénzt kapnak majd ezekre a termelők 2021-2028 között, hiszen ezek a vidékfejlesztési konstrukciók úgynevezett társfinanszírozás keretében kerülnek kifizetésre. Jelenleg, ha valaki AKG-t vagy valamilyen beruházási támogatást kap, akkor annak a támogatásnak a 83 százaléka jön Brüsszelből, míg a 17 százalékát a magyar költségvetés pótolja ki.

Az már jól látszik, hogy a bizottság kevesebbet adna, de arra lehetőség lesz, hogy a tagországok többet vállaljanak a saját pénzükből. Tehát Magyarország esetében ne 17 százalék legyen a társfinanszírozási arány, hanem ennél magasabb.

Az is látható, hogy Brüsszelben változtatni fognak a KAP kifizetését szabályozó rendeletekkel kapcsolatban is - tette hozzá a szakember. Az Európai Bizottság eldöntötte, hogy minden támogatáshoz valamilyen célt kell majd hozzárendelni. Ezek a célok környezeti, fenntarthatósági, klímaváltozáshoz kötődő dolgok lesznek – mondta Papp Gergely, aki még egy nagyon fontos sokakat érintő kérdésre is felhívta a jelenlévők figyelmét.

Igazságosabb lesz az elosztás?

Régóta folyik már a vita az unióban arról, hogy mennyire igazságosak a mezőgazdasági támogatások. Jelenleg, aki nagy földterülettel rendelkezik, az nagyon sok támogatást kap. Ezt unió-szerte nagyon sokan bírálják. Ezért volt már az előző időszakban opcionális lehetőségük a tagállamoknak korlátozni azt, hogy egy kedvezményezett legfeljebb mennyi támogatást kaphasson. Ám ezzel a lehetőséggel eddig nem sok tagállam élt. Magyarország viszont igen, az összes uniós elvonás 62 százaléka, amit a nagy gazdaságoktól elvontak, hazánkban történt. Az Európai Bizottság eddig semlegesen állt ehhez a témához, és inkább politikai döntésként kezelte ezt, de a most június 1-jén kijövő rendeletében már állást foglal majd erről. Ez pedig sokakat fog kedvezőtlenül érinteni.

A következő ciklusban egy kedvezményezett legfeljebb 60 ezer euró támogatást kaphat. Ez nagyjából 20 millió forint, amit 200-250 hektárral lehet elérni. Ám ha még a termeléshez kötött támogatásokat is beleveszik, akár még hamarabb is elérhető ez a korlát.

A jogszabálytervezet várhatóan úgy jelenik majd meg, hogy lehetőséget ad - talán kötelezően elő is fogja írni - a munkabér-kompenzációra. Ez azt jelenti, hogy ha egy gazdálkodónak van 10 alkalmazottja, akkor annyival növelheti a támogatási keretét, amennyit az alkalmazottaira az adott évben elköltött. Ha például a tíz alkalmazottjára 100 ezer eurót költött, akkor nem 60 ezer eurós támogatását, hanem akár 160 ezer eurót kaphat.

Témák a cikkben

KAP

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

Miért veszítette el pozícióját a cukorrépa a jövedelmező növények között?

2024.11.24.

A cukorrépa a szántóföldi növénytermesztésben a legnagyobb befektetést, szakmai tudást és hozzáértést igénylő növény, amelynek az elmúlt években erősen ingadozó volt a jövedelmezősége. Míg 2022-ben, de főleg 2023-ban a jövedelmezőbb növények közé tartozott, az idei év termesztési, időjárási és piaci nehézségei miatt elvesztette ezt a jobb pozíciót.

Klímaváltozás és vízhiány: A talaj alatti tározókban rejlik a jövő?

2024.11.24.

Az éghajlatváltozás okozta szélsőséges időjárási minták – a gyakori aszályok és heves esőzések – új vízgazdálkodási megközelítéseket igényelnek. Az egyik legígéretesebb javaslat a felszín alatti tározók tudatos kihasználása, amely új utakat nyithat az árvizek és aszályok elleni küzdelemben.

Gasztronómiai különlegesség vagy egészségbomba? A fekete paradicsom, amit ki kell próbálnia!

2024.11.24.

A fekete paradicsom különleges megjelenésével és egyedi ízvilágával egyre nagyobb érdeklődést vált ki a kertészkedők és gasztronómia iránt érdeklődők körében. Az egzotikus szín és a tápanyagdús beltartalom miatt sokan kíváncsiak erre az egyedülálló növényre. Nézzük meg, milyen kérdések merülnek fel leggyakrabban a fekete paradicsommal kapcsolatban, és miért érdemes esetleg otthon is megpróbálkozni a termesztésével!

Takarmányelemzés valós időben – a hatékonyság növeléséért

2024.11.24.

A modern tejtermelésben a pontosság és a valós idejű adatok elengedhetetlenek a jövedelmezőség és a fenntarthatóság szempontjából. A Dinamica Generale NIR On Tank fejlett megoldást kínál. A rendszer közvetlenül a takarmánykeverő kádra telepítve a takarmányozás irányítása és a tejtermelés optimalizálása érdekében biztosítja az egyenletes táplálkozási minőséget és a működési hatékonyságot.

Miért létfontosságú a szelén a sertések számára, és hogyan javíthat a hozamokon?

2024.11.24.

A szelénhiány a sertések csökkent növekedésével és szaporodási teljesítményével függ össze. Ezért az állatok szelénigényének kielégítése az optimális termelési hatékonyság, a termelői jövedelmezőség és a fogyasztók tápláló fehérjeforrással való ellátásának egyik kulcstényezője.

A NitroVolt zöld technológiája új korszakot nyit a műtrágyatermelésben

2024.11.24.

A NitroVolt nevű dán startup a magvető tőkebevonás révén a jövőbe ugrik a kibocsátásmentes ammóniatechnológiával, amely lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy közvetlenül hozzáférjenek a fenntartható műtrágyaforráshoz.

További hírek