A 40 fokos kánikula Európában pusztító hatással van a terméshozamokra

Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat Európából, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A természetes és a kultúrnövényzet főként a déli féltekén van többfelé és nagy területen rossz állapotban, de azért Európában sem rózsás a helyzet. A becsült júliusi csapadékösszegben hatalmas különbségek vannak. Ebben a hónapban is sok esett például az Alpok térségében és a Balti államokban, valamint Oroszország déli részén. Nagy területen van csapadékhiány, kisebb területen -többlet az átlaghoz képest: kevesebb eső esett a szokásosnál többek között Európa déli és keleti országaiban, illetve Oroszország északi részén.

A 2024. július 1. és augusztus 17. közötti időszakban Európában többféle időjárási anomália fordult elő, melyek számos országban okoztak problémát a mezőgazdaságban.

A 2024. július 1. és augusztus 17. közötti időszakban határozott csapadéktöbblet figyelhető meg Hollandia északkeleti, Dánia északi és Svédország déli részén, a Balti Államokban, ahogy Spanyolország déli részén és a Baleár szigeteken valamint nagy területen Törökországban és Oroszország európai részének középső-keleti tájain. Ezeken a területeken az ilyenkor szokásos mennyiségnek a másfélszerese vagy még több esett. Ezzel szemben a szokásosnál kevesebb esett Franciaország nyugati részén és délkeleti csücskében, Olaszország középső részén, Magyarország jelentős részén Szlovákia nyugati és Románia északnyugati tájain, Dél- és Nyugat-Bulgáriában és Görögországban valamint Ukrajna keleti és Oroszország európai részének déli területein.

Melegebb volt az idő a szokásosnál csaknem egész Európában: az Ibériai félszigeten, Franciaország déli felén, Olaszországban, Ausztriában, Szlovéniában, Horvátországban, Szlovákiában, Csehországban, Lengyelország déli, Ukrajna délnyugati részén, Romániában, Bulgáriában, Görögországban és Törökország nyugati részén. Jelentős hőhullámokat figyeltek meg a Német-Lengyel Alföldtől délre Európa jelentős részén. Dél-Európában a hőmérséklet 35 fok fölé emelkedett több, mint húsz napon, a maximum értékek öt egymást követő napon elérték a 40 fokot is.

Terméskilátások

Az EU szintjén a termésbecslések tovább csökkentek, jelenleg az öt éves átlag alatt vannak a legtöbb kultúrnövényre vonatkozóan. Ennek leginkább az az oka, hogy a nyári növények az igen magas hőmérséklet miatt szenvedtek a kontinens déli, délkeleti és keleti területein.  A legforróbb napokon a hőmérséklet helyenként a 40 Celsius fokot is elérte Romániában, Bulgáriában és Görögországban. Különösen ott jelentett nagy ez nagy gondot, ahol nem volt elég csapadék és öntözés sem, így például Szlovákia nyugati részén, Magyarországon, Romániában, Bulgáriában, Görögországban, Törökország nyugati és Ukrajna keleti részén, illetve Oroszország európai területének délnyugati vidékein. Szintén a hőség okozott stresszt a növényeknek Olaszországban, Szlovéniában, Horvátországban, Ausztriában és Lengyelországban, de a gond errefelé kisebb volt a kissé alacsonyabb a hőmérsékletek és az öntözés miatt.

Az őszi kalászosok is gyengén teljesítettek, ennek oka elsősorban a túl sok csapadék, amely Nyugat- és Észak-Európát érintette. A Balti államokban a nagyon intenzív csapadék okozott belvizet és jelentősen csökkentette a termés minőségét. A gyakori, de mennyiségében kevesebb csapadék szintén hátráltatta a betakarítást Franciaország északi részén, a Benelux államokban és Németország északnyugati részén, ahol a tenyészidőszak legnagyobb részében a túl sok eső okozott gondokat. Oroszország európai területének keleti részén a gyakori csapadék szintén kedvezőtlen körülményeket teremtett a tavaszi kalászosok aratására.

A többi államban az őszi vetéseknek még a tenyészidőszak korábbi időszakában okozott problémákat a kedvezőtlen időjárás. Túl sok volt a csapadék Franciaország északi részén, Írországban, az Egyesült Királyságban, a Benelux államokban, Németország nyugati és Olaszország északi részén. Görögország középső területein a tél eleji árvizek károsították a növényeket. Spanyolország nyugati és Olaszország déli részén, valamint Cipruson az egész szezonban a csapadékhiány miatt szenvedtek a növények. Romániában, Törökországban, Ukrajna keleti részén, illetve Oroszország európai területének déli vidékein a száraz tavasz és kora nyár rontotta a terméskilátásokat.

Franciaország

A hőmérséklet nagyjából a sokéves átlag körül alakult, számottevő hőhullámot nem figyeltek meg. Az ország északkeleti részén állandósult a csapadéktöbblet, míg délnyugaton számottevő csapadékhiány alakult ki. Júniusban és júliusban esős idő volt a gabona szemnövekedése, érése és aratása idején, de már a tenyészidőszak kezdetétől kedvezőtlenül alakultak az időjárási körülmények, főként az őszi gabonák esetén az ország északi részén, ennek megfelelően a becsült hozamok is elég alacsonyak. A nyári növények fejlődésében mintegy két hetes lemaradás tapasztalható főként Franciaország nyugati részén, ugyanakkor a bőséges csapadék kedvezően hatott ezekre a kultúrákra, kivétel délnyugaton, ahol alig esett. Ugyanakkor a nedves körülmények komoly növényvédelmi kihívások elé állították különösen a burgonya és cukorrépa termesztőket.  

Németország

Augusztus közepéig itt is az átlag körül alakult a hőmérséklet jelentősebb hőhullám nélkül. A csapadék is csökkent, bár gyakran esett, de nem túl nagy mennyiség, így a talaj délen és nyugaton is száradni, szikkadni tudott. Az őszi árpa betakarításával már végeztek, a többi őszi gabona aratása északon még folyamatban van. A gyakori esők miatt késnek ezek a munkák is, és a búza valamint repce minőségére vonatkozóan is komoly aggodalmak merültek fel. A nyári növények számára kedvezőbb az időjárás, az elmúlt hónapok felázott talaja ellenére most már jól fejlődik a burgonya és a cukorrépa.  

Lengyelország

Július első felében volt hőség, utána mérséklődött a meleg, és az ország északi és nyugati tájaira csapadék is érkezett, de a keleti területeket elkerülte az eső. Az őszi árpa, búza és repce betakarítása különösebb késedelem nélkül csaknem befejeződött. Az első adatok átlagos vagy kissé az alatti hozamokról szólnak, amit a szemképződés időszakának száraz időjárásával magyaráznak. A nyári növények viszont megkapták a szükséges csapadékot ebben a kritikus fázisban, ahogy a hőmérséklet is kedvezően alakult, és a jelenlegi talajnedvesség is kielégítő a fejlődés utolsó időszakára, így ezek terméskilátásai átlag felettiek.  

Románia

1991 óta ez volt a legmelegebb július-augusztus közepi időszak, 2-3,5 fokkal alakult magasabban a hőmérséklet a sokéves átlagnál. Július és augusztus közepe volt különösen forró, amikor a csúcshőmérsékletek a 36-41 fokot is elérték. Az ország nyugati és délnyugati területein a szokásos csapadékmennyiségnek csak a 20-60%-a hullott le, míg máshol az átlag körül alakult a csapadék. A talajnedvesség a nyári növények számára túlságosan alacsony maradt, a virágzás és a szemképződés idején száraz, forró körülmények uralkodtak, ami maradandó károkat okozott az állományokban. A nyári növények betakarítása már elkezdődött, 2-4 héttel korábban a szokásosnál, a becsült hozamok jóval az 5 éves átlag alatt vannak.

Spanyolország és Portugália

Az Ibériai félsziget déli része teljesen száraz maradt a vizsgált időszakban, míg északon az átlagos közeli csapadékmennyiség hullott. Augusztus közepén heves eső és szélvihar okozott károkat Valencia tartomány és a Baleár szigetek gyümölcs ültetvényeiben. Július közepe óta az átlagosnál melegebb volt az idő az egész félszigeten. A maximumhőmérsékletek 35-40 fok között alakultak, és a hőség kedvezőtlen hatással volt a nyári növényekre a virágzás időszakában. A kukorica, a burgonya és a cukorrépa állományok az öntözésnek köszönhetően jó állapotban maradtak. A napraforgó, amit jellemzően öntözés nélkül termesztenek már betakarításra került Andalúziában, és a hőhullámok ellenére is jó lett a termés a mélyebb talajréteg nedvesség-tartalékainak köszönhetően.

Olaszország

Számos hőhullám érte el az országot július eleje óta, a legerősebbek augusztusban, amikor több napon át alakult a csúcshőmérséklet északon 35, délen 40 fok fölött. Északon a nyári növények jól fejlettek, a meleg kedvezően hatott, és a tározókban kellő mennyiségű víz állt rendelkezésre az öntözésre. Az esős tavasz okozta hátrány a növények fejlődésében csökkent, a kukorica virágzik, mindössze két héttel később a szokásosnál. Ugyanakkor vannak állományok, melyek jelentősen alulfejlettek a vetés időszakának igen nedves időjárása miatt. Délen a hőhullámok főként a legelőkben és az ültetvényekben okoztak kárt, a szántóföldi kultúrák betakarítása már július elején befejeződött.

Ukrajna

Meleg, száraz időjárás uralkodott július elejétől augusztus közepéig, 1991 óta ez volt a második legmelegebb ilyen időszak. Erős hőhullám jelentkezett július közepén, mikor napközben 34 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, és éjszakánként is 20 fok fölötti értékeket mértek. Az ország nyugati részén az átlag körüli csapadékmennyiség hullott, míg a keleti rész rendkívül száraz volt. A tartósan forró és száraz időjárás nagyon rosszul hatott a nyári növényekre a keleti országrészben, Kijevtől keletre nagyon siralmas képet mutatnak. Nyugaton nem ennyire rossz a helyzet, ott csak a júliusi hőhullámot sínylették meg a növények.   

Oroszország (európai terület)

A nyugati és déli területeken a július 1-4 fokkal melegebben alakult a szokásosnál, míg keleten az átlag körüli hőmérsékleteket mértek. Augusztus első fele azonban hűvösebb volt az összes nagy termőterületen. Csapadékból kissé kevesebb hullott az átlagnál délen és nyugaton, ami kedvezően hatott az őszi, majd később a tavaszi gabonák aratási munkáira. Ezzel szemben a Volga menti körzet és a Központi körzet többször is nagy csapadékot kapott, ami miatt késett a betakarítás, és jelentősen romlott a termés minősége. A tavaszi gabonák hozamát összességében kevéssel az 5 éves átlag felettinek becsülik, de ehhez mostantól száraz időre lenne szükség az aratásra. A kukorica számára jót tettek az esők a Központi és Volga menti körzetekben, ugyanakkor a Kaukázusi körzetekben a nagy hőség és kevés csapadék kedvezőtlenül hatott júliusban a virágzás és szemképződés fázisában járó állományokra. Összességében jelenleg a kukoricatermést az elmúlt 5 év átlagánál kissé alacsonyabbra várják.

Forrás: HungaroMet