A baromfiipar jövője: egy brit farm átírja a szabályokat

Egy brit kutatási projekt a szekunder kutatásokat kísérletekkel kombinálja annak érdekében, hogy feltárja a kettős hasznosítású, szabadtartású baromfi fenntarthatóságát és gyakorlati megvalósíthatóságát. A shropshire-i Planton Farms úttörő projektbe kezdett, amely a brit farmok számára integrált vállalkozási lehetőség lehet.

A farm társalapítója, Dr. Annie Rayner szerint a kettős hasznosítású baromfi kulcsfontosságú lehet, tekintettel az egynapos hímivarú csibék leölésével kapcsolatos etikai kérdésekre és az ezzel kapcsolatos uniós tilalmakra. Az Egyesült Királyságban várhatóan a következő 5-10 évben szabályozás fogja korlátozni ezt a gyakorlatot.

A kettős hasznosítású baromfik robusztusabbak lehetnek

A specializált tenyésztés eredményeként rendkívül produktív csirkefajták jöttek létre, amelyeknek hatékony a takarmányhasznosításuk, de ezek a fajták gyakran magas fehérjetartalmú, jellemzően importált szójából származó takarmányokra támaszkodnak. Emellett ezek a fajták kevésbé alkalmasak a szabadtartású, ökológiai rendszerekhez.

Együtt nevelve a húscsirkéket és a tojótyúkokat

A kettős hasznosítású baromfitartási rendszerek megoldást jelenthetnek azáltal, hogy szerepet találnak a hím egyedek mint hústermelő madarak számára. Ez a rendszer a specializáció ellentéte, hiszen a tojó- és húscsirkéket együtt nevelik. Ilyen modellek már elterjedtek kis léptékű farmokon Afrikában és Ázsiában.

Rayner szerint a kettős hasznosítású baromfik robusztusabbak lehetnek:

„Valószínűleg kevesebb probléma adódik, például jóléti problémák vagy elhullás, így a kettős hasznosítású baromfi jobban megfelel a legelőn tartott, alacsony inputú rendszerek számára.”

Emellett reméli, hogy ezek a madarak kevesebb külső költséget igényelnek a termelés során, még akkor is, ha a termelési kapacitásuk alacsonyabb – jelenleg egy kettős hasznosítású madár körülbelül 200 tojást tojik egy ciklus alatt, míg az ipari tojóhibridek akár 320 tojást is termelhetnek.

A kettős hasznosítású baromfi húsa is eltérő lesz: „Nagyobb lábak és kisebb mellhús, ami megváltoztatja azt, ahogyan ezt a terméket szemléljük” – tette hozzá.

Szója és gabona kontra magvak és rovarok

A jelenlegi baromfitartás jellemzően szója- és gabonatápot igényel, ami jelentősen eltér a legeltetéses rendszertől, ahol a madarak magvakat és rovarokat fogyasztanak.

A kutatás a takarmányozási és tenyésztési lehetőségeket is vizsgálja:

„Meg akarjuk találni a legmegfelelőbb csirkefajtákat, és azt gondolom, hogy ennek része lesz a termelési teljesítményük értékelése. Bár szeretnénk, hogy tojást is termeljenek, valójában talán egy kicsit inkább a hús irányából közelítünk a kérdéshez, mert ez egy különleges pont. Jelenleg nagyon nehéz kettős hasznosítású kakast vásárolni az Egyesült Királyságban” – mondta Rayner.

Hozzátette: „Emellett vizsgáljuk a tartási körülményeket is, hogy a csirkék hogyan illeszthetők be különféle farmokra. Nálunk például mobil tyúkólakat használunk, amelyeket a farm különböző részeire lehet mozgatni, és integrálhatók a szarvasmarha-tartási rendszerekbe is. De tudjuk, hogy ez nem mindenki számára ideális.”

„Más farmerek inkább statikus rendszert szeretnének, ebben az esetben pedig biztosítani kell, hogy ne terheljék túl a talajt, és hogy a madarak mindig friss legelőhöz jussanak.”

A kísérlet felépítése

A projektben összesen hat farm vesz részt, ahol vagy hím hústermelő madarakat, vagy nőstény tojótyúkokat, vagy mindkettőt nevelnek a teljes termelési ciklus során. Az összes farm közvetlen értékesítést folytat, beleértve a helyszíni hentesboltokat és a helyi henteseknek és kiskereskedőknek való közvetlen értékesítést. Az állományok mérete 150 és 1000 madár között változik.

A kutatók nem módosítják a farmok meglévő infrastruktúráját, mivel a cél annak megértése, hogy a specializált rendszerekről mennyire lehet átállni kettős hasznosítású fajtákra, valamint milyen módosításokra és költségekre lehet szükség.

Termelékenységi szempontok

• Minden helyszínen ellenőrzőlistát használnak a kulcsfontosságú tényezők nyomon követésére:
• Tojásméret (S, M, L, VL), selejtes tojások, földre tojt tojások (nőstények esetében)
• Takarmányfelhasználás madaranként
• Levágási kor, az állományon belüli eltérések, vágási súly (hímek esetében)

Növekedési ütemek

A farmerek által gyűjtött kvalitatív adatokat a kutatók elemzik, és ezeket a termelékenységi és értékesítési adatokkal együtt felhasználják a kettős hasznosítású rendszerek gazdasági kimeneteleinek megértésére és modellezésére.

A madarak jólétének értékelése

A kutatók minden farmot meglátogatnak az egyes állományok betelepítését követően 10 héttel, ami jó képet ad a hím madarak állapotáról és jólétéről. További jóléti adatokat a vágás időpontjában (12-18 hetes korban) is rögzítenek. A tojótyúkok jólétét 40 hetes korban is értékelik. Az AssureWel protokollokat alkalmazzák a tojótyúkok vizsgálatára, beleértve a tollazat állapotát, szennyezettséget, az elhullási rátát és a viselkedési tényezőket.

Idővonal

Az első tojásokat februárban és márciusban szerzik be, és az első kísérleti állományokat ezekben a hónapokban telepítik a farmokra. A fiatal tojók és kakasok monitorozása március-áprilisban történik, a nőstény és hím csibék állapotának értékelése pedig májusban kezdődik. Az adatgyűjtés júniusban zajlik, és az első előzetes jelentéseket a nyár folyamán várják.

Az Innovate UK-vel együttműködésben megvalósuló projekt a Defra Farming Innovation Programme támogatásával valósul meg, és együttműködik Dr. Elizabeth Rowe-val a Readingi Egyetemről és Mike Theodorouval a Biosource Consultingtól.

(Forrás: poultryworld.net)