A gabona-, és ezen belül a búzakereskedelem kiemelt szerepet játszik a Magro.hu piacterünkön. Régóta gondolkoztunk már egy olyan szélesebb piaci betekintés megírásán, mely részletes információval szolgál a termelők számára a különböző termelési, és kereskedelmi folyamatok egymásra hatásáról.
Ezért is örültünk, mikor találkoztunk Kiss István elemzéseivel, amelyek nagyon jól illenek az általunk elképzelt ismeretátadási folyamatba.
A szerző tanulmányaiból most egy 3 részes cikksorozatot hoztunk létre, némiképp rövidítve az eredeti írásokat. (A teljes tanulmányok linkje az egyes cikkek végén található.)
A világon közel 1500 millió hektár szántóterület található, melynek közel 50%-án gabonaféléket termelnek. A gabonaféléken belül a legjelentősebb a búza volt 2009-ben, ekkor az összes szántóterület 15%-án, mintegy 225 millió hektáron termeltek búzát a világon. A búzatermesztés a jövőben sem fogja elveszíteni a szignifikáns szerepét és a termésátlagok növekedése globális viszonylatban a társadalmi és gazdasági fenntarthatóság miatt szükséges, hiszen 2050-re a bolygónk népessége eléri a 9 milliárdos lélekszámot.
Tények
- Globális viszonylatban 2000 és 2011 között mintegy 560-704 millió tonna búzát állítottak elő a világon.
- 2011-ben a globális búzaexport már 144 millió tonnára növekedett, ami a 2000-es bázisévhez képest közel 23%-os búza exportbővülést jelent a világon (1. ábra).
- 1. ábra: A világon exportált búzamennyiségének alakulása a 2000 és 2010 közötti időszakban
1.ábra
Forrás: FAO, 2013
Az egyes években exportálásra került mennyiség növekedése, stagnálása, illetve növekedése szoros összefüggésben áll az adott évben előállításra került búzamennyiségével.
A 2010-ben exportra került 144 millió tonna búza mennyisége jelentős, azonban a búza világkereskedelmének jelentős részét alig egy tucatnyi ország export teljesítménye adta, mely alapján megállapítható, hogy
a búza - akárcsak más termények világpiaci kereskedelme - meglehetősen koncentrált.
- A legnagyobb exportőr 2010-ben is az USA volt.
- A top3 exportőr ország együttesen 67,1 millió tonna búzát értékesített a határaikon kívülre a 2010-es évben, ami a világon exportált összes búza mennyiségének 46,59%-a.
- 2. ábra: A világ top15 búza exportőr országának rangsora és az általuk exportált búza mennyisége 2010-ben
2.ábra
2010-ben a világ top5 exportőr országa adta a világ búzaexportjának 65,83%-át.
|
Forrás: FAO, 2013
Amennyiben
a top5 exportőr országot vesszük figyelembe, a koncentráltság még az előbbinél is meglepőbb képet fog mutatni: ez az öt ország együtt
94,8 millió tonna búzát exportált, ami a világpiacon megjelenő búza árualap
65,83%-a volt a 2010-es évben.
Magyarország annak ellenére, hogy meglehetősen kis területű ország, a búzaexport vonatkozásában,
világviszonylatban a 13. helyet érte el 2010-ben.
Ehhez az eredményhez meglehetősen
alacsony, mindösszesen 1,45%-os piaci részesedés társult az adott esztendőben.
Megjegyzendő, hogy komoly tévedésben vannak azok, akik úgy gondolják, hogy például egy hazai aszály vagy belvízhelyzet komoly mértékben árfelhajtó hatású lehet a gabonafélék árainál.
A magyarországi árak nem befolyásolják, hanem csak követik a világpiaci árakat és ezzel kapcsolatosan egyetlen dolgot tehetünk, mégpedig azt, hogy ezt az objektív, rajtunk kívül álló tényt tudomásul vesszük, és ennek megfelelően megpróbálunk alkalmazkodni.
A világ
top15 búza importőr országa kevésbé mondhatóak koncentráltnak, mint az exportálóak.
A top15 importőr ország együttesen
75,7 millió tonna búzát importált 2010-ben, ami
a világ összes importált búzájának 52,56%-a.
- 3. ábra: A világ top15 búza importőr országának rangsora és az általuk importált búza mennyisége 2010-ben
3.ábra
Forrás: FAO, 2013
Ebből kifolyólag ezen országok alkupozíciója is gyengébb, ami részben a kínálati oldal koncentráltságára, továbbá arra vezethető vissza, hogy a gabonafélék piaca meglehetősen kereslet-orientálttá vált az elmúlt években, így a vevők árelfogadó stratégiát kénytelenek követni.
A
3. ábrán jól látszik, hogy a
világ legnagyobb búza importőr országa Egyiptom, mely importból hazánk az elmúlt években 0%, azaz nulla százalékkal részesedett. Ez arra vezethető vissza, hogy
Magyarország nem szerepelt Egyiptom búza beszállítói listáján (mely Egyiptom esetén nemzeti döntés eredménye). Tavaly
ősszel egy hazai havilapban az a hír jelent meg, hogy Egyiptom felvenné beszállítói listájára hazánkat (
hvg.hu, 2012), de hivatalos állásfoglalás azóta sem történt a témában.
A globális szintű búzakereskedelem statisztikai adatait tekintve megállapítható, hogy az exportőri oldalon meglehetősen koncentrált. Az importőri oldal szintén koncentráltnak mondható, azonban ez elmarad a kínálati oldal szereplőitől. A fent említett kínálati koncentráltság és hazánk alacsony piaci részesedésének köszönhetően elmondható, hogy Magyarország nem bír különösebb befolyással a világpiaci árakra, ezért a magyar árak inkább csak követői, mintsem alakítói a világpiaci búza, illetve egyéb gabonafélék árainak. Ez az árkövető magatartás arra kell, hogy sarkaljon bennünket, hogy megtanulunk alkalmazkodni a kialakult helyzethez és ennek tudatában igyekszünk azt a magunk javára fordítani.
http://www.felsofokon.hu/agrobiznisz/2013/05/07/a-buzakereskedelem-fontosabb-szereploi-1-resz-vilaggazdasagi-vonatkozas
„A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával a
TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg.