A CIB Bank felkészült az agrárdigitalizáció támogatására

A hazai agrárium fejlődésében és fejlesztésében a pénzintézetek is fontos szerepet játszanak, különösen igaz ez a precíziós gazdálkodásra. Tóth Attila, a CIB Bank Kereskedelemfinanszírozás és EU szolgáltatások vezetője és Fetter István, a pénzintézet Kisvállalati Divíziójának vezetője – többek között – a tudásalapú gazdálkodás hiányát nevezte az egyik olyan tényezőnek, ami akadály a magyar mezőgazdaság hatékonyabbá válásában.

Hogyan látják a pénzintézetek, és konkrétan a CIB Bank szerepét az agrárium finanszírozásában?

Tóth Attila: Ahhoz, hogy a felmerülő problémákat megfelelően tudjuk megoldani, látnunk kell a magyar mezőgazdaság neuralgikus pontjait. A szaktárcával egyetértésben azt gondoljuk, hogy a fejlődést három fő témakör akadályozza. Az első az osztatlan közös földtulajdon, ami körülbelül egymillió ingatlant, félmillió hektárt és négymillió tulajdonost érint. Ugyan lépések történtek a megoldás felé, de a probléma megnyugtató rendezése még elhúzódik. A második a vízgazdálkodás. Szándékosan nem öntözésről beszélek, mert a talaj vízkészletét megóvó technológia (regeneratív talajművelés) is ide tartozik. A harmadik pedig a tudásalapú gazdálkodás hiánya, ahol az adatalapú döntéseket és a generációváltást emelném ki. Ezek a fő akadályok jelentenek kihívást a szektorban.

Magáról a precíziós gazdálkodásról dióhéjban annyit mondanék, hogy a gazdálkodóknak is érteni kell a témához, de a legtöbb pénzintézetben – így nálunk is – létezik egy erre hivatott szervezeti egység, agrárkompetencia-központ. Csak akkor tudunk eredményesen részt venni az ágazat fejlesztésében, ha jártasak vagyunk a témában. Ehhez folyamatosan nyomon kell követnünk az agrárium helyzetét, a jogszabályok változását, valamint a lehetséges elérhető technológiát.

Maga a digitalizáció azért fontos, mert az agrártermelésnek a korábbiaknál lényegesen keményebb elvárásoknak, gyakran egymásnak látszólag ellentmondó feltételeknek kell megfelelnie. Egyszerre kell zöldnek, hatékonynak és versenyképesnek lenni, amire a modern technológiák jelenthetik a megoldást. Ezek elterjedése egyébként nemcsak a gazdálkodók felelőssége: szerencsére a szakpolitika is támogatja, illetve a finanszírozói oldalnak is készen kell állnia. A finanszírozói oldalon a digitalizáció már régóta nem kérdés. A technológiai fejlődés szerencsére ott tart, hogy az agrárgazdaságnak is lehetősége van a korszerű technológia adta lehetőségeket kihasználni.

Az agráriumot a nagyon magas tárgyieszköz-állomány jellemzi. Az egységnyi árbevételre jutó tárgyieszköz-állomány duplája, a hitelállomány pedig két és félszerese a nemzetgazdasági átlagnak. A gazdálkodás működéséhez gyakran kell külső forrást bevonni, ezért fontos, hogy a finanszírozók is készen álljanak.

A gazdáknak jellemzően már kész elképzeléseik vannak arról, mit szeretnének a precíziós témakörben beszerezni vagy finanszíroztatni?

T. A.: Általában már kész elképzeléssel érkeznek hozzánk, viszont mindenképpen meg kell értenünk, hogy például egy termőföld bérlésekor mi alapján döntenek. Termelői és finanszírozási oldalról is fontos, mit vásárolnak, ezért – a példánál maradva – fontos, hogy kielemezett talajminták álljanak rendelkezésre. A precíziós technológiák komoly ráfordítást igényelnek, de elengedhetetlen átlátni azt évekre előre, hogy egy-egy gazda hogyan jár el, és a termelés hogyan valósul meg. Ehhez számos megoldással rendelkezünk,

Kisvállalati oldalon milyen megoldásokkal tudnak szolgálni a gazdáknak?

Fetter István: A bankban a vállalkozásokat az árbevétel alapján osztályozzuk. Az 1 milliárd forintnál kevesebb éves árbevételű cégek tartoznak a kisvállalati szegmensbe, ami a gazdálkodások nagy többségére jellemző, viszont rugalmasak vagyunk a szegmentációban. Ha egy társaság igényei KKV vagy nagyvállalati kiszolgálást kívánnak, az árbevételétől függetlenül átsoroljuk egy másik szegmensbe. A lényeg, hogy az ügyfelet a számára leginkább megfelelő szegmensben kezeljük.

Az agrárkompetencia-központunk nagyon magas szintű agrárismeretekkel rendelkezik, ezért, ha agrárspecifikus ismeretekre van szükség, támaszkodunk rájuk.

Rendelkezünk olyan termékekkel, szolgáltatásokkal, amik segíthetnek az agráriumban dolgozóknak, legyen szó támogatásról vagy a támogatásokhoz szükséges garanciák igénybevételéről, önerő előfinanszírozásáról vagy éppen társfinanszírozásról, esetleg támogatás előfinanszírozásáról.

Olyan szolgáltatásokat alakítottunk ki, amik figyelembe veszik azt a tényt, hogy a mezőgazdaságban dolgozó társaságok tőkeigényesebbek, alapvetően szezonálisak, és jellemzően nem tudják azt a havi rendszeres forgalmat generálni, mint más iparágak szereplői. Számukra speciális számlacsomagokat kínálunk, és olyan hitel-, valamint lízingtermékeket alakítottunk ki, amik az agrárium specifikumait figyelembe veszik.

A digitalizáció terén pedig olyan megoldásaink vannak, amik függetlenek az iparági specifikumoktól, bárki igénybe veheti azokat. Ilyen többek között a piacon egyedüli, teljesen end-to-end online hitelezési folyamat, amit kisebb összegű, fedezetlen hitelek esetében nyújtunk, teljesen papírmentesen. Emellett nagyon keresettek még a KAVOSZ Széchenyi Kártya termékei, ahol jelenleg fixen forintban denomináltan, tehát az árfolyamkockázatot és a kamatkockázatot teljesen kiküszöbölve tudunk 5%-os kamatozás mellett hitelt, valamint lízinget nyújtani. Itt az egyéb díjak elengedésében tudunk rugalmasak lenni, illetve rendkívül gyors a folyamat átfutási ideje, legyen szó akár a hiteldöntésről, akár a folyósításról.

Nagyon erősek vagyunk továbbá a mezőgazdasági eszközlízingek területén.

A Mezőgazdaság digitális átállásához kapcsolódó pályázat új kiírásáról még nincsenek konkrét információk. Milyen a piac hangulata ezt illetően?

T. A.: Ügyfeleink körében nagyon nagy az érdeklődés iránta, amin nem csodálkozhatunk, hiszen az inputanyagárak rendkívül volatilisek, ráadásul komoly költséget jelentenek. Ezen túl magának a termelésnek is van egy, az éghajlathoz kötött kockázata, ahogy a tavalyi évben láttuk: a keleti országrész igen komoly aszálykárokat szenvedett el, és ennek az enyhítése, illetve az erre való felkészülés nemcsak a gazdáknak, hanem a pénzintézeteknek is a feladata.

Nekünk a hitel jóváhagyásakor szem előtt kell tartanunk, hogy a szántóföldi növénytermesztés nem zárt körülmények között folyik, és néha előfordul, hogy például megsemmisül a kukorica. Éppen ezért, amikor kockázati döntést hozunk, több évet veszünk figyelembe – ez az egyik viszonyítási pont, a másik pedig a beszámolók elemzése.

A szántóföldi növénytermesztés esetén jellemzően a főkönyvet vizsgáljuk, de a végleges minősítést egy vállalkozás a mérleg és az éves beszámoló elvégzését követően kapja meg. Ezek a legtöbb esetben december 31-i fordulónappal készülnek el, ami a szántóföldi növénytermesztés esetében meglehetősen kedvezőtlen időpont, hiszen az őszi vetésű növényeknél ekkorra már hatalmasak a ráfordítások, míg az ótermés gyakran eladásra vár. Ezért tűnhet egy mezőgazdasági vállalkozás likviditáshiányosnak. A pénzintézeteknek úgy kell kezelni ezeket a vállalkozásokat, hogy ennek ellenére reális képet tudjanak alkotni a működésükről.

A precíziós gazdálkodást ugyan még kevés ügyfelünk alkalmazza teljeskörűen, de mi már annak is örülünk, hogyha egy-egy munkafolyamat így kerül végrehajtásra.

Hogyan oszlanak meg a mezőgazdasági ügyfeleik tevékenység szerint?

Vegyes a kör, de a szántóföldi növénytermesztés egy kicsit felülreprezentált a portfólióban. Az állattenyésztőkkel is aktív volt tavaly a kapcsolatunk az ÁTK-s pályázatok miatt. Több ügyfelünk szerzett be például fejőrobotokat. Pénzintézeti oldalról nekünk az a feladatunk, hogy megelőlegezzük a támogatást, kiegészítsük a saját erőt, és eljussunk addig a pontig, hogy aktiválható legyen a beruházás.

A kertészet és a szántóföldi növénytermesztés helyhez, az állattartás inkább az állathoz kötött gazdálkodást igényel. Akár a tojástermelő cégeink, akár a broiler termelőink közül már többen használnak szenzorokat a levegő és a víz hőmérsékletének mérésére. Az állattenyésztésben magas prioritást élvez a genetika, a legkisebb változás is komoly módosításokat eredményez a termelésben, éppen ezért ennek megfelelően kell a gazdáknak a körülményeket biztosítani. Nekünk pénzintézeti oldalról azt kell vizsgálni, hogy ezek a feltételek rendelkezésre állnak-e. Döntések előtt mi nemcsak a statisztikai adatokra építünk, hanem mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben az értékmérő tulajdonságokra is.

Térjünk vissza a digitális megoldásokra. Mit emelnének még ki, amik segítik így az ügyfeleket?

F. I.: A CIB a szerethető bankolásra helyezi a fókuszt: odafigyelünk az ügyfeleinkre, és hosszú távon elkötelezettek vagyunk az irányukban. Az emberközpontú megközelítésben és a személyes tanácsadás erejében hiszünk, illetve abban, hogy értéket tudunk teremteni egy-egy jól sikerült szakértői konzultációval vagy beszélgetéssel. Igyekszünk minimalizálni a bürokráciát, mindent digitalizálunk, amit csak lehetséges.

Az egyik ilyen digitális felületünk az online számlaajánlat-készítő platform. Néhány, az ügyfél által megadott adat (cégnév, adószám) alapján kérdezzük le a további szükséges információkat publikus forrásokból, és ezek alapján a legvonzóbb számlavezetési ajánlatot tudjuk nyújtani. Ehhez figyelembe vesszük az adott ügyfél bankolási szokásait, számlaforgalmát és minden olyan adatot, ami alapján személyre szabott terméket tudunk összeállítani.

Amennyiben számlanyitásra kerül sor, akkor ezt a fiókban egy rövid, körülbelül félórás folyamat keretében el tudjuk végezni. A digitalizációnak és automatizációnak köszönhetően elértük, hogy ne kelljen több száz oldalt kinyomtatni, és azokat rengeteg helyen aláírni és lepecsételni.

A hitelezésnél a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-vel olyan együttműködést alakítottunk ki, aminek keretében standard ügyleteknél azonnali döntést kapunk, gyakorlatilag néhány percen belül megérkezik a válasz a készfizető kezesség vállalásával kapcsolatban. Mindez papírmentes, akár egy napon belüli folyamat.

Rendelkezünk továbbá egy online hitelajánlat-készítő platformmal is, aminek segítségével az ügyfél a cégnév és az adószám megadásával kaphat egy nem kötelező érvényű hiteltájékoztatót a hitelképességéről és az esetleges hitelképesség feltételeiről. A hitelfelvevőnek személyesen nem is kell befáradni a bankfiókba: mobilbankári, úgynevezett akvizíciós csapatunk örömmel felkeresi az ügyfelet, hogy az online indikatív tájékoztatót jobban kifejtse, és személyre szabja.

Említést érdemel még a POS-megoldásunk: a fizetés elfogadásához nem szükséges fizikai eszközt igényelni, hanem mindezt az okos eszközünkkel, jellemzően a mobiltelefonunkkal is meg tudjuk tenni, egy applikáció letöltése után. A megoldás előnye, hogy sokkal olcsóbb, hiszen nem kell megvásárolni egy POS-készüléket, másrészt sokkal egyszerűbb, hiszen a mobiltelefont jellemzően magunknál tartjuk.

Hogyan könnyíti meg a Magyar Nemzeti Bank, hogy a kereskedelmi bankok a fenntartható gazdálkodás irányába forduljanak?

T. A.: A Magyar Nemzeti Bank a kereskedelmi bankok részére egy úgynevezett zöld vállalati és önkormányzati tőkekövetelmény-kedvezményt nyújt, ami érinti az agráriumot is. Eszerint azok a pénzintézetek, amelyek olyan ügyleteket, például beruházás- vagy forgóeszköz-finanszírozást végeznek, ami fenntartható agrár- és/vagy élelmiszeripari tevékenységekhez kapcsolódik, tőkekedvezményt tudnak igénybe venni. Ez azt jelenti, hogy a kihelyezett hitel után alacsonyabb tőkét kell képezniük, ezáltal számukra olcsóbbá válik a hitelezés, ami az ügyfelek számára is alacsonyabb finanszírozási költséget jelent.

Idetartoznak az Agro Ökológiai Programos (AÖP) ügyfelek, illetve azok, akiknek Natura 2000 gyepfenntartási kötelezettségük van, valamint azon nem AÖP-ös ügyfelek is, akik ökológiai tanúsítványokkal rendelkeznek állattenyésztés vagy gombatermesztés területén. És ebbe a körbe tartoznak az agrárdigitalizációhoz kapcsolódó beruházási hitelt finanszírozó pénzintézetek is. Támogatott az agrárvállalkozások energiahatékonyságának javítása is, ha a beruházást követően 30%-kal csökken a primerenergia-felhasználás.

Stratégiai fontosságú ágazatról van szó. Közös érdekük a termelőknek, a szabályozóknak, a finanszírozóknak megtalálni azt az utat, ami a fenntartható és egyben gazdaságos termelést és ellátást biztosítja.

Ezeket a programokat szabályozóként az MNB mind ösztönzi: a pénzintézetek figyelemmel követik az új technológiai eljárásokat, részt kívánnak venni az agrárdigitalizáció támogatásában.

(x)