A cirokfélék nemesítése és vetőmagtermesztése
Ha olvasta az első részt, már tudhatja, hogy mik a ciroktermesztés sajátosságai, milyen körülmények között érzi jól magát, vagy azt, hogyan viszonyul a talaj nedvesség és tápanyagkészletéhez. Ezúttal a ciroknemesítés és a vetőmagtermesztés rejtelmeibe vezet el minket Jóvér János, a Debreceni Egyetem Karcagi Kutatóintézetének tudományos munkatársa. És kiderül az is, miért fontos a felszaporítások térbeli izolációja.
A változó igényekhez alkalmazkodó növénynemesítés meghatározó mozgatórugója a versenyképes növénytermesztésnek, ugyanis a különböző növényfajok termesztése esetén egyes komoly gazdasági hatásokkal bíró termesztési tényezők olykor kiemelkedően fontossá válhatnak. Az élővilág számos pozitív tulajdonságot hordoz magában (pl: betegségekkel szembeni rezisztencia, jobb télállóság, magasabb hozam stb.), amelyeket megfelelően kiaknázva jelentős nyereségre tehetünk szert.
A természetben a növényfajoknak számos, az adott fajra jellemzőtől eltérő típusa van jelen. Ezek az átlagostól eltérő megjelenési formák gyakran hátrányos tulajdonságokat hordoznak, néha azonban megjelennek előnyösebb tulajdonságokkal rendelkező egyedek is. Ezek az egyedek biztosíthatják a genetikai előrehaladást, vagyis több generáció távlatában már lényegesen jobban teljesítő egyedekből állhat az adott növényfaj.
Hirdetés
A növénynemesítői munka kezdetét e jelenségek tudatos felhasználása, a jobban teljesítő egyedek kiválogatása és felszaporítása indította arra az útra, amelyen haladva mind a mai napig értékes eredményeket hoz. A hagyományos növénynemesítési gyakorlatban leggyakrabban alkalmazott módszerek a szelekciós eljárások, valamint a keresztezéses módszerek.
A ciroknemesítésben leggyakrabban alkalmazott eljárás a heterózis-nemesítés. Ennél a módszernél jellemzően egy hímsteril anya és egy hímsterilitást feloldó apa vonal keresztezése által kerül előállításra a hibrid vetőmag. A két különböző genetikai állománnyal rendelkező homozigóta vonal keresztezéséből adódó heterózis hatás, általában oly mértékű teljesítmény-növekedést eredményez, amely által az utód növény felülmúlja a szülővonalak teljesítményét (hozam, magasság, szárszilárdság stb. tekintetében). A vonalak fenntartása parcellánként, az idegentermékenyüléstől izolált körülmények között történik az ún. nemesítői tenyészkertben, ahol lehetőség nyílik a keresztezésre is.
Tipp!
A virágzó egyedek bugavirágzatait papírtasakkal fedve védhetjük meg az idegentermékenyüléstől a vonalak fenntartása során.
Természetesen ahhoz, hogy egy piacképes hibridet állítsunk elő, mindenképp indokolt a szülővonalak megfelelő ismerete. A nemesítő évente több keresztezést is elvégez, és az azokból származó utódokat kisparcellás körülmények között teszteli. Az ígéretesnek tűnő hibridek vetőmagjait újból előállítja és kísérletekben vizsgálja számos tulajdonság vonatkozásában (állománysűrűség, tápanyagreakció, állóképesség stb.). Amennyiben van olyan próbahibrid, amely a kísérleti stádiumot követően is ígéretes, úgy a nemesítő bejelenti azt az Állami Fajtakísérletekbe, mint fajtajelöltet. Amennyiben az adott hibrid az Állami
Fajtakísérletekben is jól teljesít, úgy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól állami elismerést kaphat, és ezáltal felkerülhet a Nemzeti fajtajegyzékre, valamint szaporítóanyaga kereskedelmi forgalomba kerülhet.
Amennyiben mindez megtörtént és az új hibrid állami elismerésben részesült, a nemesítőház feladatköre kibővül az új hibrid fenntartásának feladataival. Egy két vonalas cirok hibrid esetében - mivel az anyavonalak nem szórnak pollent - a nemesítőnek fenn kell tartani a hímsteril anyavonalat, az anyavonal fenntartó vonalát, az apavonalat, valamint elő kell állítania magát a hibridet is.
Egy kétvonalas cirok hibrid és szülőkomponenseinek fenntartása:
Mivel a pollenek a szél útján terjedve idegentermékenyülést okozhatnak, fontos a felszaporítások térbeli izolációja. Megfelelő izoláció nélkül a különböző felszaporítások összevirágzanak és az érintett állományokban bizonytalanná válik az apai genom eredete. Ennek következménye az, hogy az utódnemzedékben vegyes állományt kapunk. Annak érdekében, hogy ezt a problémát elkerüljük, mindenképp be kell tartanunk az előírt izolációs távolságot, amely a cirok esetében 400 m.
Az izolációs távolság betartása önmagában nem elegendő az idegentermékenyülés elkerülésére. Tekintettel arra, hogy a gyomnövényként elterjedtnek számító fenyércirok (Sorghum halepense) is beporozhatja a cirokfélék bugáit, sőt már a vetőmagba keveredett idegen eredetű cirok is lehet a területünkön, elkerülhetetlen az állomány többszöri átjárása és idegenelése, amelynek során a nem odaillő egyedeket eltávolítjuk, biztosítva ezzel a genetikai tisztaságot. A vetőmag genetikai értelemben vett tisztasága alapvető fontosságú, hiszen ez garantálja annak minőségét. Éppen ezért a vetőmag-előállításokat szántóföldi szemlék keretein belül az illetékes szakhatóság rendszeresen ellenőrzi.
Szerző: Jóvér János, tudományos segédmunkatárs, Debreceni Egyetem ATK, Karcagi Kutatóintézet
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben
Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.
Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez
Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.
Hirdetés
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatAMG Pro-tech mikrogranulált talajkondicionáló készítmény (10kg)
12 940 HUF / zacskó
+ áfaTöbb mint 3.100 hirdetés 91 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés