A csapadék csak fél siker, legyen ott a tápanyag is - gyökértömeg-növelés és növénykondicionálás repcében

Csapadékban nem volt hiány az elmúlt időszakban, mely elegendő az őszi kultúrák talajmunkáinak és vetésének megkezdéséhez. A Dunántúlon 100 mm vagy afölötti, az Alföldön átlagosan 50 mm eső esett szeptember közepén.

Kifejezetten a repce esetében fontos, hogy a talajelőkészítés során megmunkált terület képes legyen befogadni ezt a nagy mennyiségben, több nap alatt lehullott csapadékot. A vetés utáni 1-2 hét kritikus, hiszen a mag kis méretéből adódóan, könnyen kiszáradhat. Optimális esetben, a vetést megelőzően egy kiadós esőzéssel és 15-20 mm kelesztő csapadékkal megalapozható a homogén kelés.

A sikeres, egyöntetű csírázáshoz most többnyire elegendő vízkészlet áll rendelkezésre a talajokban. Ez azonban még csak az egyik tényező a zavartalan kezdeti növekedéshez. A megfelelő vízmennyiség mellett a gyökeresedéshez, kezdeti hajtásképzéshez szükséges a tápanyagok jelenléte, mégpedig a növények számára felvehető formában.

A repce - ahogy a keresztesvirágúak többsége - egy kifejezetten bórigényes növény, melyet élettani szempontból a kezdeti gyökérképzés és a virágzás előtti időszakban igényel leginkább. A legtöbb tápelem, így a bór is, alapvetően anyagáramlással mozog a talajban. A talajoldatban történő anyagáramlás a növény párologtatásával indul el, vizet veszít, melyet a gyökérzeten keresztül pótol, az oldott sókat (tápelemeket) tartalmazó talajoldattal. Az anyagáramlással történő tápanyagfelvétel hatásfoka függ a - talaj vízkapacitásán túl - a vízmozgás sebességétől és a növény vízfogyasztásától is.

A repce mélyre nyúló karógyökérzete a talaj mélyebb rétegeiből is képes felvenni a vizet, hiszen a vetéstől számított második hónapban 50-60 cm-es gyökérhosszt is fejleszthet optimális körülmények között. A harmadik hónapra a végleges gyökértömeg 75%-a kifejlődik.

Amennyiben a talaj vízkészlete alacsony, az anyagáramlással történő felvétel lassabb, így más tápelemfelvételi módok kerülnek előtérbe. A bór esetében a második leggyakoribb hasznosulási mód, a gyökérintercepció. Ebben az esetben a gyökérszőrök felületén lévő hidrogén- és hidrogénkarbonát-ionok kicserélődnek a talajkolloidok felületén adszorbeált bórral.

Nem biokémiai nyelven megfogalmazva, ez azt jelenti, hogy a gyökér felületén termelődő gyökérsav leválasztja a talajkolloidok felületén megkötött bórt. Ennek az interakciónak az a feltétele, hogy megfelelően kiterjedt és talajközeget átszövő gyökértömeggel rendelkezzen a növény és legyen megfelelő mennyiségű, elérhető bór a talajban (Füleky György – Sárdi Katalin, Tápanyag-gazdálkodás mezőgazdasági mérnököknek, Mezőgazda Kiadó, 2014, Budapest.)

A bórhiány kialakulásának kockázata leginkább a homokos, laza szerkezetű, száraz talajokon nagyobb, de a bórpótlás jelentőségét más talajtípusokon is komolyan kell venni, ha olajos kultúrákról van szó. A repce-technológiába könnyen beilleszthető lépés az őszi lombtrágyás bórpótlás, akár regulátorozással egy menetben.

Az őszi kezeléssel a gyökértömeg növelésére nyújthatunk támogatást növényeinknek, biostimulátor tartalmú lombtrágyaoldatokkal, melyek a talajról is hasznosulni képesek. A TIMAC AGRO gyökérstimulátor oldat termékcsaládjába tartozó FERTIACTYL RADICAL magas bórtartalmával és mangánnal az olajos növények kezdeti bórpótlására, gyökeresedésének támogatására és ellenálló képességének fokozására lett kifejlesztve. A bór a kezdeti gyökérfejlődés során, az egészséges gyökértest fejlődésében játszik fontos szerepet, a sejtfalak szerkezetének kialakítását a borát-diészter kötések megalkotásával támogatja (Pandey AN, Verma P (2017) Boron deficiency and toxicity and their tolerance in plants: a review. Journal of Global Biosciences 6(4): 4958-4965.).

Elengedhetetlen továbbá a cukortranszportban és szénhidrát-, hormon- és fenolanyagcserében is, valamint segíti a lignifikációs, avagy a sejtek elfásodásáért felelős folyamatokat (Dordas, C. and Brown, P. H., 2000, Permeability of boric acid across lipid bilayers and factors affecting it. Journal of Membrane Biology, 175, 95-105.).

A bór mind a főgyökerek, mind az oldalgyökerek növekedését támogatja, amely az auxin és citokinin növekedési hormonokhoz is köthető. A FERTIACTYL® komplex egyik összetevője épp egy ilyen természetes citokinin-vegyület, a zeatin. A biostimulátor hatóanyagban található bór és mangán hatóanyag humin- és fulvosavas kötésben van jelen, amely a növény számára könnyebben bontható kötésforma, a visszamaradó szervesanyag alkotók pedig növelik a talajok termőképességét. A glicin-betain stresszfehérje növeli a fagytűrőképességet és gyorsabb regenerációt tesz lehetővé az egyéb abiotikus stresszorokkal szemben.

Alapozza meg a télállóságot és termésbiztonságát a TIMAC AGRO biostimulátoros oldataival!

(x)