A dán mezőgazdasági termelőknek 2030-tól fizetniük kell a kibocsátott szén-dioxidért

A dán kormány bejelentette, hogy a mezőgazdasági termelőknek 2030-tól 300 koronát (tehát 43 dollárt) kell majd fizetniük a kibocsátott CO2-egyenérték tonnánként. Öt évvel később az adó tonnánként 750 koronára emelkedik, bár a gazdálkodók magasabb adókedvezményekben részesülnek. A javaslat a kormány, valamint különböző mezőgazdasági és környezetvédelmi csoportok közötti szélesebb körű megállapodás egyik része, amelynek célja, hogy az ország teljesítse a 2030-ra és az azt követő időszakra kitűzött éghajlati céljait. 

Az Agro Napló írta meg, hogy Dánia, mint jelentős tej- és sertéshústermelő, az üvegházhatású gázok kibocsátásának egynegyede a mezőgazdaságból származik, és ezen próbálnának meg változtatni.

A sertéshús és tejtermékek nagy exportőrének számító Dánia mezőgazdasága a skandináv országok egyik legnagyobb kibocsátója. Egy tanácsadó csoport szerint beavatkozás nélkül 2030-ban a dán kibocsátás 46%-át a mezőgazdaság adná. A javasolt tervek szerint a dán földtulajdonosok az „állattartásból, műtrágyázásból, erdőgazdálkodásból és a szénben gazdag mezőgazdasági talajok megzavarásából" származó kibocsátásuk alapján fizetnek majd illetéket.

Hogyan működik a gyakorlatban?

A mezőgazdasági termelők által fizetendő adó tényleges költsége 120 dán korona (14 font/ 18 dollár) lesz a kibocsátott CO2-egyenérték (CO2e) tonnánként, amikor az adót 2030-ban bevezetik. Az adó 2035-től kezdve tonnánként 300 koronára (34 font/44 dollár) emelkedik - írta a carbonbrief.org. 

Ezen adók tényleges költsége valójában magasabb (2030-ban 300 korona CO2e tonnánként, 2035-től pedig 750 korona tonnánként), de a kormány 60%-os levonást is bevezetne majd. Az EurActiv szerint ennek az "alapvető adókedvezménynek" az a célja, hogy "korlátozza az intézkedésnek a termelési költségekre gyakorolt hatását". Hozzáteszi, hogy hosszú távon "a leghatékonyabb klímahatékonyabb mezőgazdasági üzemek szinte egyáltalán nem fizetnek adót".

Dániában a földterület több mint fele mezőgazdasági művelés alatt van, és a dán Concito klímavédelmi agytröszt szerint a mezőgazdaság az ország szén-dioxid-kibocsátásának körülbelül egyharmadáért felelős. A mezőgazdasági ágazat politikai csatatérré vált, mivel az Európai Unió arra törekszik, hogy 2050-re elérje a nettó nulla kibocsátási célt. A mezőgazdasági termelők az év elején hetekig tiltakoztak , mondván, hogy növekvő költségekkel és adókkal, bürokráciával és túlzott környezetvédelmi szabályokkal kell szembenézniük - írták. 

A kormányzati tanácsadók által felvázolt forgatókönyvek 6-15% közötti mértékben csökkentenék a mezőgazdasági termelést, a legszigorúbb adózási forgatókönyv szerint pedig a szarvasmarha- és sertéstermelés mintegy 20%-kal esne vissza. A Guardian szerint az adóból származó bevételeket "egy olyan alapba kell gyűjteni, amely az adó hatálybalépését követően legalább két évig támogatja az állattenyésztési ágazat zöld átállását". Az adó egyébként csak egy eleme a "zöld Dániáról" szóló szélesebb körű megállapodásnak.

Mi a cél a programmal?

A megállapodás célja, hogy hosszú távú alapot teremtsen Dánia földterületeinek, valamint az élelmiszer- és mezőgazdasági termelésnek a történelmi jelentőségű átszervezéséhez és átalakításához. A megállapodás értelmében Dánia lemond bizonyos mezőgazdasági területekről, hogy nagyobb teret biztosítson a természet és a biológiai sokféleség számára. Ezek a területek pusztákból, rétekből, folyóvölgyekből és mocsarakból állnak majd, amelyeket korábban mezőgazdasági művelésbe vontak.

Az ország 2045-ig ugyanis 250 000 hektár új erdőt telepít, és 2030-ig 140 000 hektár alföldi területet különít el, hogy megvédje a szénben gazdag talajokat. Továbbá stratégiai fontosságú mezőgazdasági területeket vonnak be és azokat magán- és állami beruházásoknak osztja szét vagy adja el, hogy "hozzájáruljon a nagy természeti területekhez" vagy "megújuló energiaforrások telepítéséhez", és fellendítse a kibocsátások csökkentését célzó technológiákat és intézkedéseket - áll a megállapodásban.

Mindezeket a célokat egy új, 40 milliárd koronás (4,6 milliárd font/ 5,9 milliárd dollár) összegű dán zöldterület-alapból finanszírozzák. A dán kormány az EU mezőgazdasági támogatásait is felhasználja a technológiai átálláshoz. A megállapodás további célja Dánia part menti vizeinek és édesvizeinek javítása, valamint a nitrogénműtrágya-felhasználás csökkentése is. A dán parlamentnek még jóvá kell hagynia a tervet, de a Reuters megjegyezte, hogy "politikai szakértők arra számítanak, hogy a széles körű konszenzus nyomán a törvényjavaslatot elfogadják".

Hogyan segíthet ez a zöld célok elérésében?

2030-ig az ország célja, hogy az üvegházhatású gázok teljes kibocsátását 70%-kal, a mezőgazdasági és erdészeti kibocsátást pedig 55-65%-kal csökkentse. Az új javaslatok a kormány becslése szerint 2030-ra 1,8 millió tonna CO2e kibocsátást fognak csökkenteni. Ez segíteni fogja Dániát abban, hogy teljesítse 2030-ra kitűzött éghajlatvédelmi céljait, és "nagy lépéssel közelebb kerüljön ahhoz, hogy 2045-re klímasemlegessé váljon - mondta Jeppe Bruus adóügyi miniszter egy nyilatkozatban.

A Dán Természetvédelmi Társaság elnöke, Maria Reumert Gjerding szerint a megállapodás az erdők, a nagy kiterjedésű vizes élőhelyek és a természetvédelem fellendítését is szolgálja. Søren Petersen professzor, a dániai Aarhusi Egyetem talajmikrobiológusa szerint a megállapodás rávilágít arra, hogy "fel kell gyorsítani" az új éghajlati technológiákat és a mezőgazdaságból származó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó intézkedéseket. 

Szerinte a legnagyobb akadályt jelenleg talán az jelenti, hogy számos, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére alkalmas technológiát még nem dokumentáltak kellőképpen, vagy pedig a forrás nagyon változó és nehezen számszerűsíthető.

Hogyan jött létre mindez?

Közel öt hónapos tárgyalás után jött létre ez a történelmi megállapodás. Martin Kristian Brauer, a Dán Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tanács (Dánia egyik legnagyobb, a gazdákat képviselő szervezete, a zöld tripartit tagja) vezető közgazdásza szerint szervezete a tárgyalások kezdetétől fogva ellenezte az adót, mivel "az ilyen adóval járó kockázat túl nagy az ágazat számára". Az elmúlt két évben azonban azon dolgoztak, hogy azonosítsák ezeket a kockázatokat, meghallgassák a gazdák aggodalmait, és tárgyalásokat folytassanak a kormánnyal. Bár Dániában sokan még mindig ellenzik ezt az adót, úgy gondolom, elértünk egy olyan pontra, ahol együtt tudunk élni vele - mondta.

Mit jelent az adó a dán gazdák számára?

Petersen a Carbon Briefnek kifejtette, hogy a mezőgazdasági CO2-adóra vonatkozó javaslat "meglehetősen rugalmas és elnéző a gazdálkodókkal szemben". Megjegyzi, hogy a mezőgazdasági termelők által 2030-tól 2035-ig fizetendő költségek fokozatos emelése "időt ad a mezőgazdasági termelőknek az alkalmazkodásra, és a kutatóknak arra, hogy dokumentálják a lehetséges enyhítő intézkedések hatásait". 

Søren Søndergaard, a Dán Mezőgazdasági és Élelmiszerügyi Tanács elnöke nyilatkozata szerint azok a gazdálkodók, akik betartják a bevált éghajlati megoldásokat, "elkerülhetik az adót". A megállapodás számos, a gazdaságok számára már elérhető éghajlatvédelmi intézkedést tartalmaz, a műtrágyahasználattól az állattartás takarmánygazdálkodásáig. A megállapodás azt is kimondja, hogy a dán kormány dokumentálni fogja és új éghajlati technológiákat és intézkedéseket fog keresni a mezőgazdasági ágazat számára. 

Új-Zélandon is felvetődött, de elhalasztották

Dánia a világ egyik első olyan országa lesz, amely ilyen intézkedéseket vezet be. Új-Zéland, amelynek tervezett adója inspirálta a skandináv országot, a hónap elején közölte, hogy legkésőbb 2030-ig elhalasztja a mezőgazdasági kibocsátási adó bevezetésére vonatkozó terveit. Új-Zéland üvegházhatású gázkibocsátásának mintegy fele a mezőgazdaságból, elsősorban az állattenyésztésből származik. Ennek kezelése érdekében az előző kormány 2022-ben azt tervezte, hogy 2025-től kezdve a mezőgazdaságot is bevonja az ország kibocsátás-kereskedelmi rendszerébe.

Ennek a rendszernek a keretében a kormány korlátozza az egyes ágazatokban működő vállalatok által kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét. Azok a vállalatok, amelyek kibocsátása a határérték alá esik, eladhatják a többlet kibocsátási egységeket más szervezeteknek. Ezek a határértékek idővel csökkennek, összhangban az éghajlati célokkal.

Ami pedig az Európai Uniót illeti, az EU éghajlati tanácsadó testülete az év elején javasolta a kibocsátás-árképzés bevezetését a mezőgazdaságra és a földhasználatra. Mette Frederiksen dán miniszterelnök azt mondta, reméli, hogy Dánia tervezett mezőgazdasági szén-dioxid-adója "regionális és globális szinten is utat nyit" a hasonló lépések előtt. Brauer szerint a dániai gazdák "meglehetősen aggódnak" az adó miatt, mivel az azt eredményezheti, hogy a dán termékek "egy kicsit drágábbak lesznek, mint egy németországi vagy máshonnan származó termék".

Ha valamilyen szabályozást kapnánk az egész EU-ban, akkor ez a nehézség megszűnne - fogalmazott a szakember a cikk szerint.