A darazsak teljes kiirtásának a gerincesek is áldozatául esnének

Bár a darazsak nevéhez legtöbbször negatív érzelmeket és gondolatokat társítunk, az élővilágban elfoglalt szerepük jelentős. A szakértő biológus szerint a darázsfajok populációját egyelőre nem fenyegeti az eltűnés veszélye, de vétek az indok nélküli irtásuk is. Az országban megtalálható mintegy kilencezer darázsfaj közül csupán húsz társas életmódú, közülük is öttel találkozhatunk gyakrabban.

 Mindösszesen húsz valódi társas életmódot folytató, úgynevezett euszociális darázsfaj van hazánkban – szögezte le Vas Zoltán. A Magyar Természettudományi Múzeum hártyásszárnyú gyűjteményének vezető főmuzeológusa az Agrárszektornak elmondta: az előbb említett húsz faj az, amelyik papírfészket épít, királynőjük, illetve dolgozóik vannak, jellemzően sárga-fekete színűek, s megszúrhatják az embert, ha a közelükbe megy.

A fürkészdarázs a kártevők elleni védekezés egyik legerősebb eszköze

Rajtuk kívül mintegy kilencezer másik darázsfaj is él hazánkban, köztük például a fürkész-, és gubacsdarazsak, amelyek magányos életmódot folytatnak. Utóbbiak mezőgazdasági szerepe még jelentősebb, a fürkészdarazsak például a kártevők elleni védekezés egyik legerősebb eszközei.

Sokszor be is vetik őket a vegyszermentes, biológiai védekezésben, hiszen igazán hatékonyan intézik el a kártevőket. Ugyanakkor a társas darazsaknak is jelentős mezőgazdasági szerepük van. Ragadozó állat lévén rengeteg mezőgazdasági kártevőt, gerincteleneket, rovarokat, hernyókat, pókokat ejtenek el, olykor pedig dögökről, ételmaradékokról levágott fehérjetartalmú hússal etetik lárváikat.

Édesszájúak a darazsak

Előszeretettel járnak rá az édes folyadékokra, üdítőkre, szörpökre, mindemellett pedig nektárt is fogyasztanak. Utóbbi miatt beporzást is végeznek a virág látogatása közben. Ennek hatékonysága elmarad ugyan a méhekétől, ám semmiképpen sem elhanyagolható mértékű.

A darazsak kolóniája nem telel át télen, elpusztul a királynő és valamennyi dolgozó is. Csupán a nyár végén kikelt fiatal ivaros nőstények telelnek át, amelyek nyár végén párosodtak az ivaros hímekkel. Az áttelelt fiatal nőstények tavasszal kezdenek kolóniát alapítani, „királynővé válni” – tájékoztatott Vas Zoltán.

Nélkülük elszaporodnának a kártevők

Szerinte az egyelőre csupán gondolatjáték, hogy mi lenne, ha a darazsak száma vészesen lecsökkenne, illetve eltűnnének az élővilágból, ám a szerepük jól megragadható ebben a kérdésben. Annyi bizonyos, hogy a jelentős kártevőirtó tevékenység hiánya miatt sokkal jobban elszaporodnának a kertgazdasági és mezőgazdasági kártevők.

Ugyanakkor ha a darázs kiesne az élővilág láncából, az egyben azt is jelentené, hogy a rovarok nagy része is eltűnne, és ez a teljes gerinces világ összeomlásához vezetne. Mindezzel együtt az is elmondható, hogy a darazsak kártevőirtó szerepe mellett maguk is megjelennek egyfajta kártevőként, hiszen megrágják az érett gyümölcsöt, a sok más rovar mellett pedig megfogják például a hasznos állatként számontartott háziméhet is.

Nem az a fő szempont, hogy az ember számára mi a hasznos 

Éppen az ambivalens szerep miatt nehéz elhelyezni a darazsakat az ember számára hasznos-káros spektrumban. Ugyanakkor a tízmillió fajt számláló élővilágunkban nem is az a fő szempont, hogy az ember számára mi a hasznos – jegyezte meg Vas Zoltán.

A biológus szerint a legtöbben szeretik távol tudni maguktól a darazsat, ugyanakkor ez fordítva is igaz. Ha valamelyik oldalról sérül a szembenállás, akkor védekeznek a fullánkos rovarok. A szakember elmondta: hibás vélekedés az, hogy a darazsak támadékonyabbak a méheknél.

A német darázs és a kecskedarázs a legveszélyesebb

Hozzátette, sok darázsfaj békésebb, mint a háziméhek a kaptár mellett. Természetesen ha az ember szándékosan piszkálja a darazsat, vagy valamiért veszélyt éreznek, akkor támadnak. A ház körül gyakrabban látható öt darázsfajból a német darázs és a kecskedarázs a legingerlékenyebb, illetve a legveszélyesebb.

Az utóbbiaknak hamarabb eljár a fullánkjuk, messze el kell kerülni a fészküket például egy fészerben vagy padláson. Ugyanakkor a padlásdarázs, a déli papírdarázs természete békésebb, inkább csak a fészek körül lehet problémás. Előfordul, hogy a déli papírdarázs például a villanyóra mellé építi be a fészkét, s akkor sem feltétlenül támad, ha az ember békésen, lassan, hirtelen mozdulatokat kerülve kinyitja a szekrény ajtaját – közölte Vas Zoltán.

A fentiek ellenére a szakember is úgy véli, hogy csak a darázskolónia kiirtása az egyetlen járható út, ha az ember közvetlen környezetébe, garázsba, ablaktokba fészkelnek be az állatok.

Érdemes mérlegelni, hogy fenntartható-e az együttélés

Ha viszont olyan helyen készült a fészek, ahol az embernek nincs útban, akkor érdemes mérlegelni, hogy fenntartható-e az együttélés. Vas Zoltán elmondta: alapesetben egyetlen darázs mérge sem halálos az emberre. Ha viszont valaki allergiás a darázs szúrására, akkor bármelyik társas darázsfaj támadása problémát jelenthet.

Jó esetben van az érintettnél adrenalin injekció, ami életet menthet, az viszont baj, ha az ember nem tud erről a problémájáról, és úgy éri darázstámadás. Ám nem kell ahhoz allergiásnak lenni, hogy végzetes legyen a darázzsal való találkozás, hiszen ha szájba kerül a rovar, s garaton szúrja az embert, megfulladhat az érintett.

Ezért is fontos, hogy nyáron, különösen a darazsak szezonjában, ha nem átlátszó dobozos üdítőket és söröket fogyasztunk, öntsük ki átlátszó üvegpohárba. Így elkerülhető, hogy az itallal együtt a darázs is az ember szájába kerüljön – tette hozzá Vas Zoltán.

Kínából érkezett az ázsiai lódarázs

Az utóbbi időben hallani lehetett, hogy hazánkban is megtelepedhet a felénk nem honos, Kínából behurcolt ázsiai lódarázs. Vas Zoltán szerint ez reális lehetőség, hiszen Nyugat-Európa nagy részén, a brit szigeteken már jól elterjedt a faj. Németországban és Olaszországban is találkoztak már a rovarral, így hozzánk is jó eséllyel ideér majd. Fontos azonban, hogy a szóban forgó rovar nem az a hatalmas termetű lódarázs, amelyeket természetfilmekben úgy mutatnak be, hogy akár egy teljes méhkaptárt is képes lerombolni. Utóbbit úgy is hívják, hogy óriás lódarázs, ám ettől a fajtól felénk nem kell tartani.

Ami nálunk is megtelepedhet, az az ázsiai lódarázs, tudományos nevén Vespa velutina. Ez kisebb testű, mint a nálunk őshonos európai lódarázs, s megjelenése várhatóan nem is jár majd semmilyen tragikus következménnyel az élővilágra nézve – tudtuk meg a biológustól. Mi több, az is lehet, hogy már itt van a rovar, csak olyan még nem találkozott vele, aki fel is tudja ismerni a fajt.