A Duna-Tisza köze, Csongrád és Békés lehet az idei év vesztese

Az aratásra kedvező a száraz és meleg időjárás, azonban az ország középső területein fokozódik az aszály, és a nyári növényeknek esőre lenne szüksége. A héten kicsi a csapadék esélye, a forróság azonban szombatig csak fokozódik.

Az elmúlt héten hétfőn főleg északon, kedden pedig keleten fordultak elő akár heves záporok, zivatarok, majd szerdától száraz idő következett sok napsütéssel. Az elmúlt 10 nap során nagy területi változékonyság mellett többnyire 1 és 20 mm közötti csapadék hullott, de a Tiszántúlon helyenként felhőszakadás is előfordult, miközben az ország nagyobb része teljesen szárazon maradt. A 30 napos csapadékösszegben is nagy eltérések tapasztalhatók az országon belül, a Duna-Tisza közén, délnyugaton és helyenként a Tiszántúlon is 10-30 mm-el kevesebb hullott az ilyenkor szokásosnál, míg északnyugaton és északkeleten 20-70 mm-es csapadéktöbblet figyelhető meg. A fölső 50 cm-es talajréteg országszerte egyre szárazabb, a Duna-Tisza közén, a Dunántúl keleti szélén, illetve a Maros-Körös-közének nyugati felén már kritikusan száraz. A növények nagy területen már csak az ettől mélyebb rétegekben találnak nedveséget, mely még a téli félévben halmozódott föl. Ennek megfelelően az aszályos területek kiterjedése egyre nő, a legsúlyosabb a helyzet jelenleg a Duna-Tisza közén, és Szentes-Orosháza-Hódmezővásárhely térségében van - olvastuk a HungaroMet agrometeorológiai elemzésében.

A hőmérséklet csúcsértéke az elmúlt héten hétfőn még 30 Celsius fok körül alakult, majd keddre országszerte mintegy 5 fokot csökkent, a hét végre pedig megérkezett az idei harmadik hőhullám.

A vegetáció, így ültetett növényeink is két-három héttel előrébb járnak a fejlődésben a szokásosnál. Az őszi vetések aratása zajlik. A csapadék erre nem hiányzik: rontja a termés minőségét, megnő a szemnedvesség, a sáros táblákon nem lehet a gépekkel mozogni.

A napraforgó és a kukorica virágzik, most igénylik a legtöbb nedvességet, havi 100 mm eső lenne az ideális. A talaj hazánk mintegy felén még elegendő nedvességet tartalmaz az optimális fejlődéshez, egyre nagyobb a gond viszont a Duna-Tisza és a Maros-Körös közén. Eddig jellemzően kedvezőnek mutatkoznak az állományok, a fejlettség időben valamivel megelőzi a szokásos szintet.

A levélnedvesség időtartama a múlt héten hétfőn nyugaton, kedden pedig keleten volt sokfelé magas, amikor tartósan, akár egész napra vizes állományok alakultak ki. Ekkor a párás időszak hossza is megnövekedett, éjszakánként és a csapadékos tájakon többfelé volt napi 5 órát meghaladó érték az országban. A gombás megbetegedések kialakulásának időjárási feltételei ezekben az időszakokban ismét kedvezővé váltak, azonban az ezt követő száraz, meleg idő ezt már nem támogatta.

A legfrissebb NDVI vegetációs index értéke az évszaknak megfelelően magas. Az őszi kalászosok ekkorra beértek, zöld tömegük már lecsökkent ebben az időszakban, viszont a nyári kapás növényeké a maximumot közelíti. Az anomália térkép továbbra is az átlagosnál fejlettebb vegetációt mutat az ország északi felén, ami a szokásosnál melegebb és csapadékosabb idő következménye. Azonban elsősorban az Alföldön már kiterjedt területek mutatkoznak az átlagosnál kisebb zöld tömeggel, amely a szokásosnál kevesebb csapadék következménye.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 750 és 900 foknap között alakul, és egyre nő a különbség a hűvösebb nyugati és északi tájak valamint a melegebb délkeleti területek között. A jelenlegi hőösszeg értéke a tavalyinál igen jelentősen, 130-180 foknappal, a sokéves átlagnál pedig 70-140 foknappal magasabb. Mindez azt jelenti, hogy a vegetáció a szokásosnál körülbelül két héttel előrébb jár a fejlődésben.

A folytatásban is marad az arató idő, záporok, zivatarok csak elvétve alakulhatnak ki. Területi átlagban a következő 8-10 nap során számottevő csapadék nem valószínű, így a talaj tovább fog száradni, az aszályos terület kiterjedése jelentősen nőni fog, tartósabban vizes állományok nem várhatók. A hőmérsékletben nagyobb változás nem várható, folytatódik a hőség, a legmelegebb pénteken-szombaton lehet. Akkor a csúcsértékek helyenként a 40 fokot is elérhetik. Ez a nagy meleg mind a növényeknek, mind az állatoknak komoly stresszt jelent.