A gazdák megbirkóznának az éghajlatváltozással

Hirdetés

A magasabb hozampotenciál ösztönzi a digitális gazdálkodás elterjedését: a gazdálkodók kétharmada már használ digitális eszközöket, és ugyanennyien szeretnének többet megtudni a mesterséges intelligenciáróll. Ez az egyik kulcsfontosságú megállapítása a 2024-es Farmer Voice felmérésnek –Ausztrália, Brazília, Kína, Németország, India, Kenya, Ukrajna és az Egyesült Államok 2000 gazdálkodójának körében végzett kutatás –, amelyet a Kynetec globális piackutató cég végzett a Bayer megbízásából.

A gazdálkodók 75 százalékát már érinti az éghajlatváltozás, vagy aggódik annak hatásai miatt, és 71 százalékuk a csökkent hozamról számol be, mint aggodalomra ad okot. 10-ből 6 már jelentős bevételkiesést szenvedett el az utóbbi időben a megszokottól eltérő időjárási események miatt.

A Farmer Voice felmérés feltárja a gazdálkodók kihívásait, törekvéseit és igényeit az éghajlatváltozás, a digitalizáció, valamint a gazdasági és politikai ingadozások idején. (Fotó: Pixabay)

A megoldás részeként a gazdálkodók számítanak az innovációra: 75 százalékuk nyitott az új technológiák bevezetésére, hogy jobban megbirkózzanak az éghajlatváltozással. A jobb hozamok, az ellenálló gazdaságok és a védett megélhetési lehetőségek iránti vágy ösztönzi az érdeklődést és a regeneratívabb és technológiaibb megközelítések elfogadását a gazdálkodásban.

Hirdetés

A gazdálkodók jelenlegi legelterjedtebb kihívásait a volatilitás és a bizonytalanság okozza. Ami a következő 3 évet illeti, a megkérdezettek több mint egyharmada számolt be az időjárás ingadozásáról vagy szélsőséges időjárási eseményekről (37%), valamint az ár/jövedelem ingadozásáról (36%) a három legnagyobb kihívás között.

Noha ezek a 2023-as eredményekhez képest változatlanok maradtak, az idei felmérés szerint a politikai vagy szabályozási döntések számottevő növekedése kulcsfontosságú aggodalomra ad okot, és a gazdálkodók 29 százaléka ezt a három legnagyobb kihívásként említette, ami kétszerese a tavalyinak.

Digitális technológiákat alkalmaznak a gazdálkodók

A különféle akadályok leküzdésének és a gazdálkodás termelékenyebbé tételének egyik módja a digitalizáció. A gazdálkodók közel kétharmada már használ digitális eszközöket, további 25 százalékuk pedig a jövőben is tervezi ezt. A gazdálkodók szerte a világon digitális eszközöket használnak különféle alkalmazásokhoz, mint például az előrejelzés, a mezőgazdasági döntések optimalizálása vagy a precíziós alkalmazás.

A digitális átvételt elősegítő fő tényezők gazdaságiak: 88 százalékuk a jobb terméshozamot látja motivációnak a digitális alkalmazások használatára, 85 százalékban költségmegtakarítást és 84 százalékban jobb termésminőséget. A gazdálkodási gyakorlatok hosszabb távú fenntarthatóságának biztosítása szorosan a negyedik helyen áll (79%), ami kiemeli a gazdálkodók földbirtokosság iránti elkötelezettségét.

De egyértelmű digitális szakadék van az olyan országok között, ahol a többi piachoz képest magasabb a kistermelők aránya. Napjainkban a gazdálkodók átlagosan 65 százaléka használ digitális eszközöket, szemben Kínában 49, Kenyában 42 százalékkal és Indiában csak 8 százalékkal. Azonban ezekben az országokban a gazdák a jövőben több digitális eszköz bevezetését tervezik (Kína: 27%, Kenya: 42%, India: 85%). A gazdálkodók digitális technológiák iránti nyitottságával együtt jár a tanulási hajlandóság is, az mesterséges intelligenciáról is. Míg 72 százalékuk alig ismeri a jelenlegi mezőgazdasági mesterségesintelligencia-alkalmazásokat, közel kétharmaduk (62%) érdeklődik a továbbiak iránt.

A gazdálkodók hasznosítják a regeneratív gyakorlatokat

A fenntarthatóság szerepe a gazdálkodók digitális eszközök használatára való motivációjában kiemeli a digitalizáció fontosságát a regeneratív mezőgazdaság jövője felé vezető átmenetben. A digitalizáció motivációihoz hasonlóan a gazdálkodók a termésnövekedést és a termelékenység javulását tartják a legfontosabb eredmények között, amelyeket a regeneratív mezőgazdaságnak a talaj egészsége mellett meg kell hoznia.

A gazdálkodók pedig már elindultak ezen az úton. Több mint 90 százalékuk legalább egy regeneratív gazdálkodási gyakorlatot alkalmaz tevékenységében. Az átlagos gazdálkodó a kiválasztott 17 általános regeneratív gazdálkodási gyakorlat közül csaknem hetet alkalmaz, ami azt mutatja, hogy még van mit tenni. A legszélesebb körben alkalmazott gyakorlatok a vetésforgó, a talaj termékenységének fenntartása tápanyagok hozzáadásával és a talajegészségügyi ellenőrzés.

(Forrás: futurefarming.com)

Témák a cikkben

éghajlatváltozás regeneratív mezőgazdaság

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

Agrárerdészet kicsiben, a kertben

2024.10.20.

Az agrárerdészet egy nem is annyira új irányzat, viszont egyre inkább nagy hangsúlyt kap majd a jövőben. Egy ilyen rendszert kicsiben, egy házikertben is felépíthetünk. Ahogy a természetben is a fák és az alattuk élő aljnövényzet kölcsönhatásban vannak, ugyanígy lesz ez a kiskertben is. Az agrárerdészet olyan, ősi gyökerekkel rendelkező termesztési mód, amelyben a fákat (azaz az erdészeti növényeket) és a szántóföldi vagy kertészeti növényeket együtt termesztik.

A dámszarvasokat titokzatos betegség fenyegeti

2024.10.20.

A dámszarvasoknak mostanában nemcsak a tehenek kegyeiért kell megküzdeniük, hanem egy körükben terjedő titokzatos betegséggel is. A rejtélyes kór az érintett állatoknál nemcsak deformált, gennyes agancsokat, hanem a jelek szerint szaporodási problémákat és további súlyos tüneteket is okozhat. A dámokon túl az őzeket és gímszarvasokat is érintő tünetek a kutatók szerint összefüggésben állhatnak a mikotoxinok jelenlétével, és egyelőre úgy tűnik, hogy nincs ellenük gyógymód.

Gyakran hibázunk, amikor a hideg elől a lakásba menekítjük növényeinket

2024.10.20.

Egyre rövidülnek a nappalok, és egyre hidegebb a levegő. Miközben arra készülünk, hogy több időt töltsünk bent, és jól érezzük magunkat, itt az ideje, hogy a kültéri növényeinket is áthelyezzük, és beltérbe vigyük.